Ez a március 15-e nagyjából leképzett mindent, ami a közéletben jelenleg zajlik. Orbán Viktor mondott egy megúszós beszédet, nem feszegetve nagyon semmit, hisz a meccs már le van játszva. A korszakváltók szerencsétlenkedtek, a várható viharra való tekintettel lefújták a rendezvényüket, majd 50 méterrel arrébb azért csak tartottak valamit. A Jobbik konszolidálta magát, bízva abban, hogy a választópolgárok nagy része tényleg nem emlékszik arra, hogy mi volt két héttel ezelőtt. Az LMP meg nem pártpolitizált az ünnepen, a Pilvaxban emlékeztek, meg bringáztak.

Ami érdekes volt március 15-e kapcsán, az az, hogy kiderült, idén nem lesz miniszterelnöki vita. Orbán Viktor nem hajlandó leülni beszélgetni a kihívókkal. Ez azt jelenti, hogy nyeregben érzi magát, és nem áll napi politikai érdekében egy ilyen diskurzus. Különben is, sem az Összefogósdiaknak, sem a Fidesznek nincsen választási programja (tegyük hozzá, hogy ezzel szemben az LMP-nek és a Jobbikknak van), így elég hülyén is venné ki magát, hogy az egyik fél a rezsicsökentést szajkózná, a másik pedig a korszakváltás szükségszerűségét, mindenféle valós tartalom nélkül. Minden idők legunalmasabb kampányidőszakát éljük. Az ország meg tűri, hogy a két váltópárt teljesen hülyének nézze. Itt tartunk.