„mutassuk meg Merkel asszonynak, hogy Európához akarunk tartozni, hogy büszke európai polgárok vagyunk”

„Álljunk ki közösen az európai Magyarországért!”

A fenti idézetek a Merkel látogatására szervezett tüntetések felhívásaiból valók. De mit akartak a kevés érdeklődőt megmozgató tüntetésszervezők „Európával”? Miért jut eszünkbe a német uralkodó csoportokat képviselő kancellárról az európai értékek? Miért akarunk egyáltalán bármit is bárkinek megmutatni?

Ezekről a kérdésekről is faggatjuk péntek este 6 órakor a Gólya Presszóban Vágó Gábor szónokot és Balogh Ákos Gergelyt a Mandinertől a Fent és Lent szervezésében.

Európa?

A rendszerváltással (ismét) olyan hatalmi alárendelődésbe kerültünk, amelynek van egy jellegzetes nyelvi, szimbolikus rétege is. Ez a nyelv a kelet-európai társadalmakat alsóbbrendűnek mutatja be a Nyugat társadalmaihoz képest.

Ezt a meggyőződést a helyi társadalom csoportjai is képviselik. Minél inkább uralkodó helyzetben vannak, annál inkább. Saját társadalmunk alsóbbrendűségét mi magunk ismerjük el, újra és újra.

A nemzeti tőkés elitcsoportok önmaguk alárendeltségét nacionalista önfölértékeléssel és a „szabadságharc” retorikájával kompenzálják. A „liberális” elitcsoport pedig magát mindig a lenézett társadalom kivételének tartja.

A liberális elitcsoportok úgy gondolják, hogy pl. egyes társadalmi rétegek tanulatlansága nem azok alacsonyabb rendűségének a jele, hanem társadalmi viszonyok következménye. A saját nép egészével szemben viszont pont ugyanazt gondolják, mint a konzervatívok az alsóbb osztályokról: hogy a helyzetének az oka értéktelensége.

Még a szomszédos népekkel való viszonyainkban is ezt az értékrendet érvényesítjük, őket is így próbáljuk magunk alá gyűrni, mint „Balkánt”.

Az európai felsőbbrendű civilizáció gondolata az államok közötti hatalmi viszonyokat úgy igazolja, hogy nem beszél a Nyugat társadalmi fejlettségével összefüggésben kialakult alulfejlettségről. A kapitalizmus nemzetközi alárendelődéseit igazolja azzal, hogy az országok, népek és társadalmak közötti értékbeli különbségeknek tartja azt. Ahogyan egykor a gyarmati rendszereket igazolta a rasszizmus.

De mik ezek a hatalmi viszonyok?

A rendszerváltással és a bővítéssel Magyarország - Kelet-Európa egy részével együtt - a német gazdaság „vámszabad területe”. Itt könnyen hozzáférhető a munkaerő, ha termelő beruházásba fog a tőke, azt az állam busásan támogatja is. A szegény tagállamok fejlesztését ígérő EU kohéziós- és strukturális politikája a német cement- és építőiparnak biztosít keresletet.

Eközben nyugat-európai, köztük német nyugdíjasok gondolják úgy, hogy a lenézett Magyarország (Görögország, Spanyolország) kiváló hely arra, hogy itt éljék le életük végét.

Orbán rezsimje a saját tőkései javára egyes esetekben tulajdont és piacot juttat, az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat újraosztja, de a német termelő beruházások nyereségességében érdekelt. Ilyen munkaügyi szabályokat és adókörnyezetet működtet. Ez más helyzetet jelent az EON-nak és mást az Audinak. Mást a T-csoportnak és mást az RTL Klubnak.

Orbán rendszere az európai erőforrásáramlás egyik végén politizál, Merkel annak másik pólusán van. Viszonyuk alá-fölé rendelt, de kölcsönösen függő is.

Nem véletlen tehát, hogy ez az „európai hölgy” a német és a magyar sajtóban is megtalálható érzelmi-indulati hatáskeltéssel felfokozott várakozásokat csak részben volt képes kiszolgálni. Az is elgondolkodtató, hogy a saját nép leértékelésére való politikai nyelv a netadós tüntetéseket követően, most miért csak pár száz embert csalogatott elő.

Ha eljössz a Gólyába, te is feltehetsz kérdéseket Vágó Gábornak és Balogh Ákos Gergelynek.