Érték, amely semmi mással nem pótolható
Szerető Szabolcs tegnap a Magyar Nemzetben magyarázta meg, miért távozott, majd tért vissza pár nap múlva a főszerkesztő-helyettesi székbe. Én egy-két részletet azért hiányolok az őszinte vallomásból.
Az egyik az volna, hogy kitől kapta a hírlapíró Szabolcs úr azt a „számára minden előzmény nélküli, megdöbbentő tájékoztatást, miszerint 180 fokos irányváltásra, az értékrendje megtagadására kívánja kényszeríteni a lapot a Magyar Nemzet tulajdonosa” - tegyük hozzá: az információk szerint kisebbségi részesedéssel rendelkező tulajdonosa (akkor).
Milyen forrásból származhat az a hír, amelynek valóságtartalmát olyannyira nem kérdőjelezi meg egy újság vezetője, hogy eldob kapát-kaszát?
Amennyiben feltesszük és elhisszük, hogy nem a Párt szólította fel a szóban forgó médiumok vezetőit a távozásra és nem is egy bérgyilkos, ez esetben Szerető Szabolcs vezetői pozícióra alkalmasnak tartja-e magát azután, hogy felült egy felröppenő szóbeszédnek, pletykának? Alkalmasnak tartja-e magát közéleti újságírással kapcsolatos munka végzésére, amely szakmában ugye, a szakma jellegéből adódóan, elég sűrűn jönnek mennek a hírek, pletykák, félinformációk?
No de szerencsére a főszerkesztő úr és a tulajdonos úr is alkalmasnak tartja, így a Nemzet visszakapta azt az értéket, amely semmi mással nem pótolható.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.