Nem szabad elsikkadni a hír fölött: a Nézőpont Intézet felmérése szerint jelenleg a leginkább aktív népességből, tehát a 30 és 44 év közötti választópolgárok közül mindössze 4% adná a voksát az MSZP-re. Ez azért durvaság. Persze sejthető volt, hogy a végletekig hitelét vesztette a párt, de az arányok ilyetén eltolódása mégis megdöbbentő.

A kampánystáb érezte már az elején, hogy az előremenekülési lehetőségek erősen redukáltak. Kommunikációikban kizárólag az idős réteget próbálják megszólítani. A legszembetűnőbb példa erre mikor Mesterházy azt ígérte, hogy az állam állja majd a nyugdíjasok temetési költségeit. Ennyi, meg az évtizedes demagóg rutin, a szélsőségektől való riogatás, és a Fidesz-rugdosás. Ez a technika négy és nyolc évvel ezelőtt még működött, de most már nem. Az előző kampányokban azért még volt ereje, mikor L. Ildikó halovány arccal belerettegett a kamerába.

Most erőterek vannak, meg erős emberek; de csak párton belül azok. Groteszk, ahogy Szekeres, Kis Péter, L. Ildikó még ugyanazt a retorikát nyomják, mint mikor 40%-on voltak (a pártállam idején: 100%). Erősen kontraproduktívnak, és önlefejezőnek hat, amikor ugyanezt 4% aktív, és 20% nyugdíjas támogatásával teszik. A háttérben közben lobbik ügykezelnek, saját hadállásaikat építgetik a párton belül. Egy közös pont van, a szereplők egytől-egyig a nagy átmentések megélői. A zavar azért nem tükröződik a külvilág felé az arcokról, mert ha sikeresen végigcsináltak egy rendszerváltást úgy, hogy még a pártvagyon sem veszett el, úgy egy ilyen viszonylag kényelmetlen helyzet sem tűnhet olyan halálosnak.

És persze az egésznek a gócpontja, a táboron belül megkerülhetetlen tényező: Ferenc, a túlmozgásos hülyegyerek. Kilencven körül üstökösként robbant be a szoci köztudatba. Meggyőző, markáns, cippolai intellektus, és saját küldetéstudatában megingathatatlan személyiség. Mikor kiderült, hogy sok adottsággal rendelkezik, csak tartalommal, és potens államférfiúi készségekkel nem, akkor az megbénította a baloldalt.

Ráadásul most érezve pártjában az impotenciát, meg, hogy olyan semmilyen az MSZP, Ferencünk ismét erőre kapott: valami belül újfent bizsereg benne. Ismét meg van győződve, hogy ő lesz aki kirángatja a mocsárból a pártot. Azzal nem számol, hogy a 4%-os támogatás, ami egy óriási saller azoktól, akik gyakorlatilag a legnagyobb terheket viselik azt mutatja, hogy nincs visszaút a számára. Ha az ország jövőjét nézzük, kifejezetten jó lenne, ha Ferenc minél többet szerepelne a kampány hátralévő időszakában, ezzel is hiteltelenítve az utódszervezetet. Azt a 20-30% nyugdíjast így is, úgy is begerjesztik, jelen helyzetben nem releváns.

Ha viszont nem az ország, hanem az MSZP jövőjéről van szó, akkor nincs jó hírem. Kizárólag kiégett, leszerepelt politikusok a tarsolyban. A fiatalok? Mondjon nekem valaki legalább hármat, aki tökös, hiteles, és még nem volt tanú/vádlott valamelyik korrupciós botrányban. Talán csak az egy szem Szanyi Tibor (hehehe, wtf). Lesz még persze Mesterházyból hős, hogy milyen bátran beleállt, meg minden, de srácok ez ennyi volt, most már tényleg kezd lefőni a kávé. Éljen!