(Első rész itt.)

A politikai szervezet megalkotása a hatályos alkotmányban is a demokratikus rend mellett kötelezi el magát, maga a demokratikus akaratképzési elv azonban, éppen közhellyé silányultsága miatt számonkérhetetlen, továbbá egyéb értékekkel (mint a jogállam vagy a jogbiztonság) való ütközése esetén megoldhatatlan értékvitákat szül. Csak az alkotmányjogi common sense mentette meg a fogalom használhatóságát, de korántsem mindenkinek az érdekeit és törekvéseit elismerve.

A többségi akarat korlátai

A demokrácia, Arisztotelész elhíresült jog-összehasonlító tipizálásában „korcs” államformaként került osztályozásra, szemben azzal, amit helyes politikai rendként, „politeiaként” definiált. Érdemes a fogalomnak ezzel a terheltségével is számot vetni. A felhatalmazás, a jogegyenlőség és a saját sorsát közösen alakító képesség, továbbá a delegált hatalom ellenőrzése, az amit tartalmilag a demokrácia fogalma a hatályos rendben lefed. Nem jelenti a „nép” abszolút módon szuverén rendelkezését. Helyesen vannak olyan értékek és jogok az alkotmányban, amelyet a többségi akaratnyilvánítás sem vonhat meg. Ez a viszony azonban tisztázatlan.

A demokrácia fogalma helyett értelmesebbnek tűnik a központi és önkormányzati hatalom viszonyában a politikai test (nemzet) és a tényleges, lokális politikai közösség (város, község) tekintetében a „saját ügyeiben egyenlő tagjai rendelkeznek/döntenek” előírást szövegszerűsíteni, amely a szuverenitás külső korlátait is lezárja és a szubszidiárius hatalmi formák akciószabadságát is védi, amelyekre a „demokratikus jogállam” formula üressége nem képes.

A hatályos alkotmány a többségi elvű törvénykezés elől nem zár el olyan, nem a közösségben való részvételtől, hanem az emberi minőségtől adott emberi jogokat, mint a lelkiismereti- és vallásszabadság. Ezt csak úgy lehetséges kivédeni, hogy a mostani kusza alapjogi katalógus helyett az alkotmány külön tárgyalja az elvonhatatlan emberi jogokat és az elnyerhető/megvonható állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

Visszahívhatóság - egy lehetséges verzió

Az akaratképzés lényeges eleme lehetne a visszahívás gyakorlásának lehetősége. A visszahívás intézménye funkciójában egyébként kiválthatja a közvetlen (referendum, népszavazás) akaratnyilvánítási formákat. Ezt eddig a kormányzati stabilitás igényére hivatkozva zárja el a választási szabályozás a választóktól. Ahhoz, hogy a visszahívhatóság működhessék, a választójog két klasszikus – egymással szembefutó – elvének újszerű kiegyenlítésére van szükség.

A képviselet (szigetországi hagyomány) és az arányosság (holland, izraeli választási rendszer) elvei, csak úgy elégíthetőek ki, ha mind az egymandátumos választókerület, mind a kompenzációs lista intézményét fölszámolják. Megyei szintű többmandátumos választókerület esetén megőrizhető a közvetlenség és képviselet kritériuma, mind pedig a részvételhez (és nem csak a választókerület népességéhez) igazított számú képviselő delegálása. Amennyiben a választási részvételt elérő visszahívó aláírás gyűlik össze, a választókerület összes képviselői helyére új választást lehet kiírni (a választási ciklus középső két évében).

(A javaslat matekja röviden: Pl kétszáz fős képviselőház képvisel hétmillió választásra jogosultat, a megyei többmandátumos választókerület populációja így kiadja, hogy a megyében potenciálisan kiosztható mandátumok száma pl.:10, 60%-os választókerületi részvétel esetén a 10 mandátum 60%-a kerül kiosztásra: 6, 3 háromfarkú, 2 kétfarkú és 1 egyfarkú. A háromfarkúak kormányt alakítanak az országos eredmények alapján. A ciklus második évében a választókerület lakossága olyan elégedetlen a háromfarkúakkal, hogy a kerület választópolgárainak 60%-ának aláírását képesek összegyűjteni, de ebben az esetben nemcsak a három, hanem a két vagy egyfarkúak mandátumaira is ciklusközi választást kell kiírni. Nem biztos (bár lehetséges), hogy egy egy kerület kormányt buktat, de mindenképpen korrigál. A kontroll folyamatosabb, a képviselők folyamatos fölhatalmazási küzdelmet vívnak a kerületükért, nem csupán frakciójukhoz lojálisak, a szélsőséges büntetőjellegű választási magatartás csökkenhet.)

Egy alkotmány által is írt közjogi szerkezet alapvetően ilyen és hasonló pontokon mérődik meg. Sajnálatos lenne, ha az alkotmányról szóló vita csak Isten vagy a Szent Korona szerepeltetése körül rajzolódna ki. Fontos, hogy egyértelmű igényeket fogalmazzunk meg. Egy öntudatos közösség minimális ismérve, hogy fontos érdekeit megfogalmazza és harcol értük. Kedves magyarok, ki mit szeretne látni az alkotmányban?