A poszt gerincét Torma Dani Blaha-cikke adja. Köszönet érte!

Felröppent a hír, hogy a Blaha Lujza téren szállodát és üzletközpontot építő befektető, az Ablon, átalakítaná a tér egy részét. Megjelent egy-két látványterv, amelyek szerint az átépítés nem éppen a kívánatos irányba terelné a Blaha Lujza tér fejlődését. A tér jelenleg teljesen el van hanyagolva, a forgalom hatalmas, de a gyalogos közlekedés problémás, az átkelések megoldatlanok és elavultak, a téren belüli közlekedési irányok egyáltalán nincsenek kiszolgálva. A Blaha jelenleg csak korlátozottan képes városi szerepének betöltésére. A tér elsősorban fő közlekedési irányok metszéspontja, s ebből következően találkozópont is, sokan itt találkoznak bulizás előtt. Pontosan úgy, ahogyan pár évtizede is a Nemzetinél, az óránál.

A Blaha Lujza tér átalakítása – A Blaha a jövőben
 
Az Ablon fejlesztési ötlete és terve hirtelen jött. Nem előzte meg semmilyen vélemény vagy pályázat, pedig mivel a város egyik legforgalmasabb teréről van szó, ez több, mint illendő volna. Előttünk van egy terv, ami csak a fejlesztő szempontjait tükrözi. Az pedig mindnyájunk számára egyértelmű, hogy egy tervbe utólag szempontokat bevinni nem ugyanaz, mint előre lefektetett elvek mentén, koncepcionálisan tervezni. A Studio Metropolitana városfejlesztő műhely több fórumot is szervezett, melyek témája a Rákóczi út jövője volt. Ezen alkalmakkor megkerülhetetlen pontként szerepelt a Blaha Lujza tér kérdése. Sokan hiányolták a több zöldfelületet a térről, voltak, akik parkot álmodtak dombbal, játszó gyerekekkel. Ez nyilvánvalóan lehetetlen elképzelés, hiszen a tér olyannyira át van szőve gyalogos irányokkal, hogy fű telepítése teljesen értelmetlen volna.

Vágyott Blaha

A Blaha Lujza tér egy „burkolt park” kell legyen, nyírott fákkal. A térnek biztosítania kell az átjárhatóságot és az átláthatóságot. A növénykazetták amellett, hogy a gyalogos irányokat elvágják, mocskosak is. Biztosítani kell a felszíni átkelést, meg kell adni az átkelés lehetőségét az Akácfa utca felé is. A Corvin Áruház előtt a parkolót meg kell szüntetni, a helyét a térhez kell csatolni, illetve biztosítani kell a Népszínház utcai villamos meghosszabbításának lehetőségét. A Blaha Lujza tér egy tagolatlan, teljesen átlátható és ezáltal világosabb tér lenne. A tér mindig is elsősorban közlekedési funkciókat fog kiszolgálni, de a rövid találkozásokhoz elengedhetetlen padok kihelyezése, akár az Egyetem tér mintájára, elszórva a tér valamennyi pontján.

Plázaterv

Nyilvánvalóan érzékelték a problémát, hogy a jelenlegi térstruktúra merőleges az új plázát megközelítő vásárló útvonalára. A növénykazetták ráadásul el is takarják az új létesítményt, az a térről szinte egyáltalán nem látható. Nem véletlenül tartalmazza a terv számos fa átültetését.  A terv nem tesz mást, mint egyszerűen beforgatja a teret a saját kapujába. Szinte egy folyosót nyit saját maga irányába, nem vonzani, terelni próbálja az embereket. Ez a gesztus nemcsak önző, hanem kifejezetten káros a városnak, hiszen éppen a kiskereskedelem fellendítése és javítása volna a cél a Rákóczi úton vagy a Nagykörúton. Viszont teljes mértékben megfelel az Europeum pláza szlogenének: „ahol összefut a város”. Nem éppen kívánatos gesztus az sem, hogy a burkolatra a homlokzat rasztere volna kivetítve. Nem szólhat egy tér egy üzletközpontról.

A tér tagoltsága nem szűnik meg, növénykazetta továbbra is maradna a téren, a „növények védelmében”. A padok megszűnnek, helyette majd üldögélhetünk a pláza folyosóin. Megmarad a parkoló nagy része is, csak elforgatva, a Rákóczi útra közel merőleges tengelyben, akadályozva a téren az átjárást, hogy csak a bevásárló központ irányába haladhassunk. A BKV ráadásul ide költöztetné az Urániánál forduló buszainak végállomását is.

A tér tagoltsága nem szűnik meg, a Corvin továbbra is rosszul járna, most ő lesz eltakarva és elválasztva a tér felől.

Ez a terv sajnos nem más, mint a befektető üzleti érdekeinek kifejezése és érvényesítése. A mai budapesti káoszban pedig sajnos meg is valósulhat jelen formájában. Kiváló példája ez a terv annak, hogy jelenleg ebben a városban pénzzel bármit el lehet érni, hogy ennek a városnak jelenleg nincs koncepciója, jövőképe. Éppen ezért senki nem hiányol pályázatot vagy bármiféle egyeztetést. A legfájóbb pedig az egészben az, hogy a jó megoldás sem volna drágább.

A Blaha története

A Nagykörút és Rákóczi út kereszteződése valaha a város legforgalmasabb pontja volt, de ma is Budapest egyik fontos csomópontja. A Blaha Lujza tér mai formája a 2-es metró építése során alakult ki, az itt álló Nemzeti Színház lebontásával kialakult a tér mai formája.
A tér soha nem volt klasszikus értelemben vehető városi tér. A színház előtt valamikor volt egy kis virágágyás, a Corvin Áruház előtt pedig egy kis teresedés, de kizárólag közlekedési funkciókkal, hiszen a Népszínház utcai villamosok közlekedtek ott. A hatvanas években aztán  autóparkolót alakítottak ki. Kultikus hely volt a színház sarkán állott hirdetőoszlopos óra, amely a város találkozópontjakint szolgált. A tér korábbi hangulatához hozzá tartoztak a gyalogátkelőkön hömpölygő gyalogostömegek is. Ennek okán alakult ki a kereszteződés érdekes forgalmi rendje, az ún. „tiszta kereszteződés” is, ahol csak egyenesen szabad továbbhaladni, kanyarodni tilos.
A metróépítéshez köthető felszínrendezés alapvetően a közlekedés, s azon belül is elsősorban a közúti közlekedés fejlesztéséről szólt. A gyalogosokat az aluljáróba terelték, az utakat a járda rovására kiszélesítették. A Corvin Áruház előtti téren pedig a teret betöltő autóparkolót alakítottak ki. Távlati terv volt még a közúti csomópont szintbeni elkülönítése is, ez azonban – szerencsére – már nem valósulhatott meg.
A színházépület helyén ültettek egy-két fát, szökőkút épült, s kihelyeztek néhány padot is a járókelőknek. A növénykazettás „parkosításnak” azonban ma már szinte kizárólag a hátrányait tapasztalhatjuk. A tér túl van tagolva akadályokkal, amelyek azonban lepusztultságuk miatt még csak esztétikai élményt sem nyújtanak, viszont a gyalogos kapcsolatokat elvágják. A Corvin Áruház és a buszmegálló között csak a sövény között kialakított ill. kitaposott ösvényeken lehet közlekedni.