A BKV kikötőt fejleszt a Dunán. A 444.086.066 forintból megvalósuló beruházásról nem sokat tudni, sem a BKV, sem a BKK, sem az NFÜ weboldalán nem találtam információt a fejlesztésről. A BKV-nál és a BKK-nál e-mailben érdeklődtem a beruházás irányáról, de választ még nem kaptam. A partra kitett kötelező tábla tanúskodik csak arról, hogy itt épül a jövő. Érdemi információ híján saját ismereteimre, nyomozásomra, logikámra hagyatkozhatok, ha képet szeretnék alkotni, mi történik a BKV kikötőiben.

A gyönyörűen csengő Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten cím alatt a BKV kikötőfejlesztési programja húzódik. A félmilliárdos projekt keretében EU-támogatásból 8 darab budapesti kikötőt újítanak meg. A kérdés az, hogy milyen céllal és hogyan. Régi cél, hogy a közlekedés vérkeringésébe integrálják a folyót. Egy meglévő út, kicsi rajta a forgalom, nem nagy beruházással gyorsan fejleszthető. Csökkenthető vele az agglomerációs településekről (Szentendre, Dunakeszi, Csepel) a fővárosba irányuló autós forgalom, így Budapest terhelése. A fő fejlesztési irány tehát a körülöttünk lévő települések becsatornázása a már meglévő vagy fejlesztés alatt álló (4-es metró) tömegközlekedésbe. Az EU-pályázatban nem volt lehetőség hajóbeszerzésre, így a BKV kikötőfejlesztésre pályázott. Nem tehet mást, erre adták a lét. Így a BKV az alábbi megállókat fejleszti:

•     Millenáris (ez a Nemzeti színházat jelenti)
•     Boráros tér
•     Petőfi tér (ilyen tér nincs a Duna-parton, a Március 15. tér megállóját nevezi a BKV a törtenelmi hagyományokhoz híven Petőfi térnek)
•     Batthyány tér
•     Jászai Mari tér
•     Árpád híd
•     Meder utca (Marina part, Prestige Towers lakótelepek)
•     Újpest városkapu

Ha a tömegközlekedési kapcsolatokat nézzük, a fentiek közül három fejlesztés teljesen felesleges, hiszen nincsen átszállási lehetőség, sem komoly célközönség/célirány (Millenáris, Petőfi tér, Meder utca). Viszont a készülő, két dunaparti megállóval is rendelkező 4-es metró és a felette elfutó villamosok nem kaptak dunai csatlakozást sem a Fővám, sem a Gellért téren. A hajójáratoknál sok időt vesz igénybe a kikötés, így fontos szempont, hogy minél kevesebb megállójuk legyen, de azok jó helyen. A rossz helyszínválasztáson gyorsan túltehetjük magunkat, mivel kikötőpontonokról van szó, így ha a későbbikeben kiderülne, hogy a szakemberek tévedtek, csak feljebb/lejjebb kell őket vontatnunk a Dunán, és oda tehetjük őket, ahová akarjuk (csak a nemrég teljes mértékben műemlékké nyilvánított pesti rakpartban marad néhány feleslegesen bevágott hídfészek).

Szóval ezek a pontonok mobilak? Igen!

A BKV-nak jelenleg is vannak kikötői, melyeket a hangulat kedvéért ugyanolyan utasvárókkal szerelt fel, mint amilyet a buszmegállókban is megtalálunk. Ezek a pontonok felújíthatóak és bárhová áthelyezhetőek. A jelenlegiek kihasználtsága jelentéktelen - a Jászai téri megállóból a BKV tavaly nyáron bérbeadással próbált meg pénzhez jutni, sikertelenül. Gondolhatnánk, hogy szükség van korszerű, fedett, szélvédett, fűthető váróval ellátott, a gyorshajók kikötésére alkalmas kikötőkre a majdani hálózathoz. De erről szó sincs. Legalábbis a BKV tenderkiírása semmilyen változást nem engedélyez a már meglévő pontontervekhez képest. Tehát ötszázmillió forintért legyártatnak (és rossz helyre helyeznek) nyolc darab, a már meglévőkkel megegyező kikötőt. Hab a tortán, hogy a 2008-ban privatizált Mahartnak kb. 40 db nagyméterű kikötőpontonja van a budapesti Duna szakaszon, melyből 8 db a Margit híd lábánál vesztegel összekötve, a Belgrád rakparton pedig nyolc darabot szállódahajók kikötésére adnak bérbe.

Persze megránthatjuk a vállunkat, mint a kormányzati kommunikáció: “a beruházás egyetlen fillérjébe sem kerül az adófizetőknek, ugyanis teljesen EU-s forrásokból finanszírozzák”. De igen, az EU-finanszírozás nem égből hulló manna. Sok fillérjébe kerül európai polgároknak, akikkel közösséget vállaltunk. Azért jöttek létre a fejlesztési alapok - ahogy a neve is mutatja -, hogy az elmaradottabb keleti régiók fejlettsége végre elérje a vágyott nyugatot, nem pedig azért, hogy a Dunába és zsebekbe öntsük a pénzt.

Az csak legvérmesebb vágyainkban szerepel, hogy esetleg szép, építészetileg is maradandó, és egyedi megoldások kerülnek a nemzet büszkeségére, a Dunára. A még ki sem írt Dunával kapcsolatos fővárosi ötletpályázatba ezt a fejlesztést már biztosan bele kell toldozni, mert még az ötletek beérkezése előtt megvalósul.

Kérdéseink a BKV-hoz és a BKK-hoz:
Ki tervezte az új kikötőket? Hogyan néznek ki? Esetleg láthatnánk néhány látványtervet?
Használhatóak lesznek-e ezek a kikötők magas víz esetén?
Használhatóak lesznek-e ezek a kikötők téli időszakban? (lesz-e zárt, fűtött váróterem?)
Milyen hajókhoz fejlesztik a kikötőket?