Kormány vs. jogászok, közgazdászok és mohák
A kormány új torzszülöttje, amit egyesek felsőoktatási reformnak is neveznek, gellert adott azon érettségizők számára, akik jövőjüket menő ügyvédként (esetleg jogi végzettségű miniszterelnökként), közgazdászként képzelik el.
Úgy látszik, a Fidesz nem csak külső spekuláns támadások elhárításával foglalkozik, hiszen bokros teendői mellett jut ideje felkészülni egy esetleges országhatáron belülről érkező offenzíva kivédésére is. Bár a stratégiai gondolkodás nem jellemző kormányunkra, dicséretre méltó, hogy a felsőoktatásban mégis előrelátónak bizonyult.
A felsőoktatás támogatásának újragondolásával nagy bölcsességről tettek tanúbizonyságot, amennyiben a fent említett belső offenzíva látens katonáit, illetve az ő kiképzésüket biztosító oktatási intézményeket ellehetetlenítik.
De félre a tréfával! Az ország elbutítása nem itt kezdődik, de a koporsóba a felsőoktatás elhoffmanozása (ismeretlen hölgy után szabadon) veri be az utolsó szöget. A megszorítások differenciáltsága jól mutatja, hogy valóban a közügyek átlátására legkvalifikáltabbak, vagyis a jogi és közgazdaságtudományi képzésben részesülők államilag finanszírozott létszámát szeretnék legradikálisabban csökkenteni.
Szokás szerint a szakma és az érintettek véleménye irreleváns, mert a Nemzeti Kormány tudja, hogy Magyarország (!) számára mi a jó. Ha bízunk országunk vezetőiben, amire minden okunk megvan (a hitelminősítők természetesen a spekulánsok körét képezik), akkor illegitimnek tekinthető minden oktatáspolitikát célzó kritika.
Építő rombolás: ennek az áldozata a magyar felsőoktatás. Lerombolják a haszontalant, de kapunk helyette újat, s hasznosat Közszolgálati Egyetem formájában. Az új egyetemkomplexum részét képzi majd a Természettudományi Múzeum, a Bárka Színház, talán a múzeum melletti épület is, melyben a nyilvánvalóan haszontalan, fölöslegesen üzemeltetett Raoul Wallenberg Humán Szakképző és Gimnázium éli végnapjait, s végül az ideális környezet garantálása érdekében hozzácsapják Navracsics egyeteméhez az Orczy Kertet is.
A tökéletességet kár ragozni, egyetlen észrevételem csupán annyi, hogy nem látom garantáltnak a Boros Ádám által gyűjtött 130.000, máig a Természettudományi Múzeum pincéjében őrzött moha szakszerű elhelyezését. Ha a mohák védelméről valaki érdemben nyilatkozik, akkor, de csakis akkor nyugodtan hátradőlhetek, abban a biztos tudatban, hogy ami 2010 óta kishazánkban zajlik, valóban nem lehet más, mint egy rossz álom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
T. Bloggazda
A jogászok magas számához csak annyit tennék hozzá, hogy úgy nagyságrendileg 10000 jogászból 9995 még a nevét sem tudja helyesen leírni, akkor meg mi szükség van rájuk?!?!
Azaz:
A bazári doktori címek, amiket odavágnak az emberekhez, és nincs mögöttük tudományos kutatói munka (pl. PhD), azok kizárólag dr.-ként írandók. Legutolsó szabályozása a 2005. évi CXXXIX tv. 69. és 149. §-ban található. Azt megelőzőleg úgy 1984.ig visszamenőlegesen azonos volt.
Ugyanez igaz az orvosokra, fogorvosokra és az állatorvosokra.
A nevüket nem tudják helyesen leírni!!!
Akkor meg mi a frásznak kapnak diplomát? Vagy ez a diploma pusztán ennyit is ér. Amúgy a kézírásuk is ehhez igazodik.
Egyébként egy jó kérdés lenne, ha utánanéznétek, hogy az Országgyűlésben, a megyei közgyűlésekben, a megyei jogú városoknál hány képviselő, hány jegyző van, aki a nevét le tudja írni helyesen (sokan nem lehetnek). Nem beszélve kormánymegbízottakról, kormányhivatalokról és azok vezetőiről.
Elképesztő arányokat kapnátok.
Utánanéztek?
Őszintén remélem.
Érdemes megnézni a korábbi ciklusokat is, pl, ki az aki bizonyíthatóan húsz éve nem tudja rendesen leírni a nevét, azaz húsz éve tettenérhetően hazudik.
