Huszti Szabolcs, az 51-szeres magyar válogatott futballista 2010 őszén hatalmas porfelhőt hagyva maga mögött lemondta a válogatottságot. Beszólt a kapitánynak, a sajtónak, majd magát istenítve kilépett, itt hagyott minket.

Most eltelt két év, Huszti visszatért Németországba, régi klubjához, a Hannoverhez. Azóta az ő nevétől hangos a német sajtó. Huszti az eddigi öt fordulóban három gólt lőtt és hét gólpasszt adott, így cseppet sem meglepő, hogy a tekintélyes német sportszaklap, a Kicker osztályzatai alapján toronymagasan ő a legjobb játékos jelenleg Németországban. 

Jogosan vetődhet fel tehát a kérdés: hogyan lehet, hogy a magyar válogatott vezetői megengedhetik maguknak a mellőzését. A válasz talán bonyolultabb, mint hinnénk.

Huszti két évvel ezelőtti nyílt levelében egyebek között célzást tett arra is, hogy a szövetségi kapitány munkájába beleszól a felsőbb hatalom. Konkrétabban a köztudottan Orbán Viktorhoz kötődő klub, a Videoton FC edzőjének, Mezey Györgynek a kéznyoma volt érzékelhető az akkori válogatott összetételén. „Érdekesnek találom Mezey György szerepét, - írja Huszti a levelében, - amikor hazaértünk Stockholmból, gratulált a Vidi-játékosoknak, majd meglátta Czvitkovics Pétert, tőle azzal búcsúzott: Magának majd a keddi meccs után! Aztán Peti valamiért kezdőként kapott helyet a gárdában úgy, hogy az azt megelőző két meccsen még a keretbe sem került.” Egy szó, mint száz, Huszti jó magyar szokás szerint az egyszerűbb megoldást választotta: odaszúrt mindenkinek, majd csapot-papot ott hagyott: oldjuk meg nélküle, ha megy. Nem ment, nem megy ez sem. Most itt vagyunk 2012-ben, s megkíséreljük újra azt, amit már 1986-óta próbálunk: kijutni egy világbajnokságra, mindezt tesszük az egyértelműen jelenleg legjobb magyar futballista nélkül. Semmi hír arról, hogy a szövetségi kapitány igényt tartana a játékára. De Huszti is azt kerülgeti egy frissen készült interjúban, hogy esze ágában sincs ebben a válogatottban játszani. Ahelyett, hogy mindenki a saját dolgát végezné, inkább megmutatják, hogy honnan fúj a szél. Lehet, hogy kicsit nekik is rossz lesz, de legalább mindenki másnak is az. Mi pedig ülünk és nézzük a képet, amit festettek nekünk magyar ecsettel. „Magyar táj: így lát mélán egy magyar szem.”