Ki az a Rónai Sándor? Nem, senki? Hát nincs köztetek egy Romsics-Ablonczy-Ungváry, aki kapásból rávágná? Hát izé, kicsit kínos, de államfőnk volt:

Építőmunkásként kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba és az SZDP tagja lett. A Tanácsköztársaság idején a miskolci munkástanács tagja volt. 1922-től a párt miskolci titkára, majd a MÉMOSZ egyik helyi vezetője. Sokat tett az ún. jobboldalnak a szociáldemokrata pártból való kiszorításáért és a kommunista párttal való egyesülésért. Jutalmul 1950. május 8-ától 1952. augusztus 14-éig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt, ezt követően 1952 augusztusától az Országgyűlés elnöke. Az 1956. évi forradalom leverése után a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, élete végéig az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja volt.

Kicsoda volt Dobi István? Itt már az emelt szintű érettségisek is labdába rúghatnak… Nos, ő is államfő volt és nem is egy epizodista:

1952. augusztus 14-étől 1967. április 14-éig volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Ebbéli tisztségében hivatali ideje alatt formálisan ő iktatott be minden kormányt, így az 1956-os forradalom alatt a második Nagy Imre-kormányt is. A forradalom során támogatta az FKGP újjáalakítását, a Varsói Szerződés felmondását azonban nem. A szovjetek bevonulását követően november 12-én leváltotta Nagy Imrét és kabinetjét, majd kinevezte a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, amivel mindvégig szorosan együttműködött.

Ki az a Losonczi Pál? Ez tényleg csak wikipédiás segítséggel megy. Odassatok micsoda karrier:

1967. április 14-én, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke utódjaként Losonczi foglalta el az elnöki beosztást. Az Elnöki Tanács elnöke pozíció kizárólag protokolláris feladatokat tartalmazott, gyakorlatilag minden egyéb hatáskörében a pártközpont, illetve az azáltal irányított minisztériumok hozták meg a döntéseket, amelyeket az elnök csak ellátott kézjegyével. Losonczi több mint 20 éven át, 1987. június 25-ig állt az Elnöki Tanács élén. 1989-ig maradt tagja a magyar Országgyűlésnek.

Súlytalan, szervilis vezetői voltak egy kollektív testületnek, amelyik formálisan az államfői jogokat gyakorolta az államszocializmusban. Az ő szobrukat nem akarják leönteni vörös festékkel, sem a kocsonyás fejüket leszeletelni, sem becstelen brigantiként jelképesen megskalpolni őket egy gerillainterjúval. Nem tették emlékezetessé, hogy Magyarországnak van államfője, nem voltak a párt-állam ellenhatalmi pólusa, (mert akkoriban semmi sem volt/lehetett az.) Pártinstrukciók alapján, konfliktus-minimalizálási célból kerültek egy nekik is köszönhetően minden méltóság nélküli pozícióba.

A rendszerváltás utáni parlamentáris szerkezetben vagy történelmi sorsuknak, vagy jogász-szakmai felkészültségüknek köszönhetően a Göncz-Mádl-Sólyom vonal egyenetlenül ugyan, de reprezentálta, milyen államfői karakter szükséges egy ellenhatalmi pólusokra épülő demokráciában.

Magyarország következő köztársasági elnökét Schmitt Pálnak fogják hívni. Reméljük a Wikipédia majd segít a harminc évvel későbbi nebulóknak felidézni morálisan integer, férfias, bátor és intelligens alakját.

Magyarország, aminek „tehetsége van a sikerre”, amit folyamatosan morális megújulásra kapacitál az új kormányfő, azér’ basszus többet érdemelne. Legalább egy Kemény Dénest, ha már olimpikont.