Spanyol fieszta Pesten a döntő után
A világbajnokság alatt gyönyörűen kirajzolódott, mennyien használják Budapestet, ha van rá lehetőség. Tömegek ültek minden este a szabadtéri kivetítők előtt. Akár a belváros Szabadság téri kedvességen, akár az „Eiffel téri” magánterületen zajlott happeningen, vagy bárhol a városban felállított készségeken figyeltük Uruguay menetelését, láthattuk, hogy lehet élet a téren, ha vannak hívószavak, mint jelen esetben a VB, vagy közösségi funkciót kap bármilyen más módon.
Ami most csak egy kicsit nagyobb képernyő volt, az állandóra lehet egy mászóka, egy sakkasztal, pingpong-asztal , szökőkút, egy gördeszka rámpa vagy egy érdekes kép. Bármi, ami kicsalogatja, vagy gondolkodásra ösztönzi a népet, kihívja őket zugaikból, közösséget teremt idegen városlakók között.
Egy jó irányba haladó városvezetésnek nem is lehet más célja, minthogy élhetőbbé tegye a teret, amit rábíztak szavazói. Így egy idő után akár Kovács László és Madeleine Albright is békésen piknikelhetne együtt a Kodály körönd egyik szegletében gárdafelvonuláskor. Gyönyörű kilátások állnak csodás városunk előtt.
De spanyolok már elfoglalták Budapestet egy éjszakára (és itt nem a Fadesára gondolok).
Miközben Afrikában meghódították a világot, Budapestre is szépen beszivárogtak a piros-sárga zászlók. A spanyol nagykövetség a Vörösmarty utcai Cervantes intézet elé szervezett a döntőre egy fiesztát. A két-háromszáz fős tömeg jó része spanyolokból állt, és a feszült meccs alatt is vígan skandált spanyol lelátóról ismert dalokat. Amikor pedig Iniesta a hosszabbításban eldöntötte a meccset felrobbant a tömeg, a kupaátadásig végig beénekelve a teret. Utána megindultak a spanyol hadak az Andrássy úton. Nem volt nekik elég a világ!
Bő fél órával később az Erzsébet tér közepén álló Danubius kútra kitűzték a spanyol zászlót, és a hódítók vígan vízicsatáztak és énekeltek:
Yo soy! Espanyol! Espanyol! Espanyol!
Yo soy! Espanyol! Espanyol! Espanyol!
Yo soy! Espanyol! Espanyol! Espanyol!
El lehet mélázni, mi lehet Madridban vagy Barcelonában, ha itt ez van. Hihetetlen élmény volt látni Budapesten, amint egy közösség örömében birtokába veszi a várost, és a város velük örül. Gratulálunk és köszönjük Spanyolország!
Fotók: Veres Dalma
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Egyébként Yo soy Espanyol lesz az, de sokkal inkább hupp Holland. :(