Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság által felkért szervezetek javaslatai között már korábban is szórakoztató ötletekre lehetett bukkanni, most, hogy lezárult a javaslattevés folyamata, két dologra hívnám fel a figyelmet.

Először is, akinek van rá ideje, feltétlenül olvasson bele B.G. (na vajon ki lehet ő?) Nyertesek, vesztesek című, 104 oldalas tudományos-fantasztikus alapvetésébe a Szent Korona-tanról Szentkorona-tanról, nem bánja meg.

Ami viszont még érdekesebb: a bizottság által felkért kisebbségi önkormányzatok közül a bolgárok, a németek, a horvátok és a ruszinok adtak le javaslatokat, aminek a mentén érdekes erővonalak bontakoznak ki. A bolgár és a német javaslat szóról szóra ugyanazt tartalmazza: a kisebbségek jogainak hangsúlyozását, az intézmények jogainak csorbítatlanságát és a kisebbségek parlamenti képviseletét szorgalmazzák. Ez még nem is lenne olyan vicces, elvégre miért ne egyeztessenek a közös érdekekről a kisebbségek, de úgy tűnik, van egy másik, keményvonalasabb frakció is: a horvátok és a ruszinok is ugyanazt a javaslatcsomagot adták le (ők figyeltek arra, hogy formátumban és szóhasználatban legalább minimális különbségek legyenek), és szinte ugyanazokat követelik, ám megspékelik a szöveget a közvetlen elnökválasztás támogatásával - ez már majdnem olyan, mint amikor az ÁSZ bölcs megfontolás után a Szent Korona alkotmányban való említését követelte. A horvátoknak és a ruszinoknak ezenkívül nem tetszik a "kisebbség" kifejezés, mert az degradáló, ők a "nemzetiség" szót szeretnék látni az új alkotmányban.

Vajon honnan az ősi német-bolgár, illetve horvát-ruszin barátság? Aki tudja, ne habozzon megosztani velünk!