Titokzatos kisebbségi frakciók az alkotmányozás folyamatában
Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság által felkért szervezetek javaslatai között már korábban is szórakoztató ötletekre lehetett bukkanni, most, hogy lezárult a javaslattevés folyamata, két dologra hívnám fel a figyelmet.
Először is, akinek van rá ideje, feltétlenül olvasson bele B.G. (na vajon ki lehet ő?) Nyertesek, vesztesek című, 104 oldalas tudományos-fantasztikus alapvetésébe a Szent Korona-tanról Szentkorona-tanról, nem bánja meg.
Ami viszont még érdekesebb: a bizottság által felkért kisebbségi önkormányzatok közül a bolgárok, a németek, a horvátok és a ruszinok adtak le javaslatokat, aminek a mentén érdekes erővonalak bontakoznak ki. A bolgár és a német javaslat szóról szóra ugyanazt tartalmazza: a kisebbségek jogainak hangsúlyozását, az intézmények jogainak csorbítatlanságát és a kisebbségek parlamenti képviseletét szorgalmazzák. Ez még nem is lenne olyan vicces, elvégre miért ne egyeztessenek a közös érdekekről a kisebbségek, de úgy tűnik, van egy másik, keményvonalasabb frakció is: a horvátok és a ruszinok is ugyanazt a javaslatcsomagot adták le (ők figyeltek arra, hogy formátumban és szóhasználatban legalább minimális különbségek legyenek), és szinte ugyanazokat követelik, ám megspékelik a szöveget a közvetlen elnökválasztás támogatásával - ez már majdnem olyan, mint amikor az ÁSZ bölcs megfontolás után a Szent Korona alkotmányban való említését követelte. A horvátoknak és a ruszinoknak ezenkívül nem tetszik a "kisebbség" kifejezés, mert az degradáló, ők a "nemzetiség" szót szeretnék látni az új alkotmányban.
Vajon honnan az ősi német-bolgár, illetve horvát-ruszin barátság? Aki tudja, ne habozzon megosztani velünk!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
"nem valódi németek, horvátok, ruszinok vagy bolgárok írták,"
Persze, hogy nem "valódiak", mert magyar állampolgárok. De van kötődésük. Ebben külömböznek azoktól a magyar állampolgároktól akiknek CSAK magyar kötődésük van.
"nem tetszik a "kisebbség" kifejezés, mert az degradáló, ők a "nemzetiség" szót szeretnék látni az új alkotmányban."
Államalkotó társnemzetek lennének, ha nem lennének alapból kettős identitásúak, így államalkotó társkultúrák képviselői.