A Vasárnapi Hírek nyilvánosságra hozta az alkotmány-előkészítő bizottság munkaanyagát az új alkotmányról. Vessünk egy gyors pillantást jogásszemmel a tervezetre.

Összességében egy szabályozási koncepciónak legalább a különböző szabályozási rétegeket következetesen és áttekinthetően kellene tartalmaznia. Például: Preambulum felhívó szövege, államcélok („soft-law”) emberi jogok, állampolgári jogok, intézmények. És pont. Több nem kell.

Az alapvető elvek fejezet egyszerre tartalmaz alapvető jogokat, államcélokat (amely államcéli megfogalmazási igényre később is utal, a munkához való jognál – miért?).

A tervezetben a megfogalmazás következetlen, hol az állam, hol az alkotmány véd és ismer el jogokat, hol pedig az csupán ”megilleti” a személyt. Tessék rendet tenni itt!


Új címer, új zászló - Bevezető rendelkezések

A Szent Korona a tervezet szerint pusztán az állam folytonosságát fejezi ki. Ez a legkisebb közös nevezővel operáló megoldás, többé-kevésbé lájkolható. Hozzáteendő, hogy a klasszikus Szent Korona-tan ugyanakkor több entitást egyesített és egyenlített ki, a politikai nemzetet, a királyt és földet, mint adományt. Számomra kellően kontinuus és folytonosságot kifejező a magyar nemzet, mint politikai közösség.

"A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs"

A címer tehát tölgyfalombokkal egészül ki, ami eddig a hondvédség címereként funkcionált. Nem tisztázott a bővítés értelme, heraldikai, esztétikai mondanivalója. A kevesebb több. Diszlájk.

"Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."

Ennek a pontnak a megfogalmazása tökéletes káosz. Eredetileg a 2004-es módosítás továbbélésének lehetett szánva, mely szerint a köztársaság szuverenitását uniós tagságunk és az uniós szabályozási tárgykörök csökkenthetik. A megfogalmazás szerint azonban „Magyarország” „alkotmányból eredő hatásköreit” közösen gyakorolhatja a többi tagállammal. Itt nyilván  az Országgyűlés alkotmányos hatásköreire méltóztattak gondolni. Magyarországnak – as such - ugyanis alkotmányos hatásköre nincsen. Ugye. Nagy diszlájk.

"a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."

„Elsőrendű kötelesség”? Ha elsőrendű kötelesség, akkor számíthatunk arra, hogy mint ilyen, kiemelt(?) államcél, egyéb védelmi kötelezettségek és jogok is lesznek majd elsőrendűek – na de nem. Egyéb jogoknál már nincsen szó elsőrendűségről. Akkor ezek szerint ez elsőszámú? Szintén diszlájkolom.


Térítők és tudósok országa - Alapjogok

"hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa"

A vallás tanítása is alapvető jog. Itt nyilvánvalóan nem a vallásos tanszabadság intézményi rendjét részesítik védelemben, hanem az egyházak térítő munkája lesz védett érték, amely egyébként is levezethető lenne a véleményszabadságból.

Ez a térítő munka azonban éppen a kisegyházak esetén képes olyan erőszakos zaklató formát ölteni, amely esetén szerencsésebb lenne ennek a jognak a határait is lefektetni. A vallásszabadság tiszteletét ugyanis az is jelenti, hogy bizonyos tereken, intézményekben, otthonokban ez a tanító, vagy térítő munka nem élvez védelmet. Ott az állampolgár háborítatlansága az elsődleges. Tessék odaírni, basszus. Diszlájk.

"Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak"

Oké érteni vélem, nem a politika. De. A megfogalmazás egésze ócska és elavult. Tudományos igazságok helyett hajlanék arra, hogy tudományos (természet/társadalom tudományok) álláspontok léteznek – ennyire nyissunk ajtót a posztmodern előtt. Ennek képviselete a véleményszabadságból levezethető. Mégis milyen igazságot kell egy kompetenciaszempontból kiválasztott „tudósnak” vagy testületnek kinyilatkoztatni? És ki mondja meg, hogy ki a tudós? És akkor ezt az igazságot aztán nem vitathatom? A demokrácia éppen azt jelenti, hogy kompetensnek érezzük az állampolgárt, hogy egy beruházás környezetpusztító jellegére nemet mondhasson, ettől lehetne elzárni az állampolgárt egy szakértői grémiumnak? Anyátokat. Elavult, értelmetlen, szükségetlen szabályozás. Diszlájk.

 
Schmitt kiterjed - A köztársasági elnök

"Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára"

"Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is."

A köztársasági elnök tekintetében a tervezet szerint az országgyűlés által alkotott törvénnyel tetszőlegesen BŐVÍTHETŐ (esetileg/véglegesen) a jogköre. Nos, ez a gaullista mintájú elnöki túlsúly képződése számára nyíltan vállalt alkotmányi szintű kapunyitás, a kapu alatt ötször öt sávos autópályával!

A köztársasági elnök jogkörét az alkotmány nem meri tágítani, de ha köztársasági elnökkel szimpatizáló országgyűlés van, akkor egy közvetlenül nem felelős és „sérthetetlen” (immunitás!) közjogi pozíció a rendszer egésze szempontjából kiegyensúlyozatlan hatalmat kaphat. Ez sunyiság.

A sérthetetlenség. Ez a monarcha státuszából öröklődne ide. De a legfőbb állami méltóság is követhet el visszaélést, amiért legalább az országgyűlés felelősségre vonhatná, sőt ez a rendelkezés egy új leplezett szuverént (köztársasági elnök) nyitna meg a nép mellé. Aki ugyanis egy eljárás keretei között nem kényszeríthető alkotmányos feladatának ellátására, az maga a szabályalkotó, a teljes hatalom teljes alanya. Carl Schmitt örömmel vásárolna Magyar Közlönyt - ebben az alkotmányban végre vegytisztán jelenhet meg egy nem felelős, egy személybe koncentrált szuverén. A jogi felelősségrevonásra tartalmi részletezés nélkül utal a javaslat, amiből arra következtethetünk, hogy a sérthetelenségnek csak büntetőjogi jelleget tulajdonít, na de a szó nem ezt jelenti.

Tartalmatlan az országgyűlés feloszlatásának esetköre is: „súlyos bizalmi válságból fakadó alkotmányos politikai válság” esetén lehetővé téve azt. Tehát nem csak költségvetési törvény hiánya, vagy kormányalakítási képtelenség esetén. Ha lenne visszahívhatóság, a bizalomvesztés mérhető lenne, így annak megállapítása az államfő saját belátásra bízott, mindenfajta ellenőrzés nélkül.

Ez a bekezdés alkalmazhatatlan és magának az alkotmányos válsághelyzetnek és bizalomvesztésnek kialakítására alkalmas az országgyűlés és a köztársasági elnök közötti ilyen esetleges háború kirobbanása.

Ez most egy példálozó jellegű lista volt a tervezet hiányos és zavaros pontjaiból. Hogy pozitíve mit kellene még tartalmaznia, arról már írtunk és fogunk is írni.