Káosz az alkotmánytervezetben

2010.12.02. 15:30 napon tamás

A Vasárnapi Hírek nyilvánosságra hozta az alkotmány-előkészítő bizottság munkaanyagát az új alkotmányról. Vessünk egy gyors pillantást jogásszemmel a tervezetre.

Összességében egy szabályozási koncepciónak legalább a különböző szabályozási rétegeket következetesen és áttekinthetően kellene tartalmaznia. Például: Preambulum felhívó szövege, államcélok („soft-law”) emberi jogok, állampolgári jogok, intézmények. És pont. Több nem kell.

Az alapvető elvek fejezet egyszerre tartalmaz alapvető jogokat, államcélokat (amely államcéli megfogalmazási igényre később is utal, a munkához való jognál – miért?).

A tervezetben a megfogalmazás következetlen, hol az állam, hol az alkotmány véd és ismer el jogokat, hol pedig az csupán ”megilleti” a személyt. Tessék rendet tenni itt!


Új címer, új zászló - Bevezető rendelkezések

A Szent Korona a tervezet szerint pusztán az állam folytonosságát fejezi ki. Ez a legkisebb közös nevezővel operáló megoldás, többé-kevésbé lájkolható. Hozzáteendő, hogy a klasszikus Szent Korona-tan ugyanakkor több entitást egyesített és egyenlített ki, a politikai nemzetet, a királyt és földet, mint adományt. Számomra kellően kontinuus és folytonosságot kifejező a magyar nemzet, mint politikai közösség.

"A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs"

A címer tehát tölgyfalombokkal egészül ki, ami eddig a hondvédség címereként funkcionált. Nem tisztázott a bővítés értelme, heraldikai, esztétikai mondanivalója. A kevesebb több. Diszlájk.

"Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."

Ennek a pontnak a megfogalmazása tökéletes káosz. Eredetileg a 2004-es módosítás továbbélésének lehetett szánva, mely szerint a köztársaság szuverenitását uniós tagságunk és az uniós szabályozási tárgykörök csökkenthetik. A megfogalmazás szerint azonban „Magyarország” „alkotmányból eredő hatásköreit” közösen gyakorolhatja a többi tagállammal. Itt nyilván  az Országgyűlés alkotmányos hatásköreire méltóztattak gondolni. Magyarországnak – as such - ugyanis alkotmányos hatásköre nincsen. Ugye. Nagy diszlájk.

"a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."

„Elsőrendű kötelesség”? Ha elsőrendű kötelesség, akkor számíthatunk arra, hogy mint ilyen, kiemelt(?) államcél, egyéb védelmi kötelezettségek és jogok is lesznek majd elsőrendűek – na de nem. Egyéb jogoknál már nincsen szó elsőrendűségről. Akkor ezek szerint ez elsőszámú? Szintén diszlájkolom.


Térítők és tudósok országa - Alapjogok

"hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa"

A vallás tanítása is alapvető jog. Itt nyilvánvalóan nem a vallásos tanszabadság intézményi rendjét részesítik védelemben, hanem az egyházak térítő munkája lesz védett érték, amely egyébként is levezethető lenne a véleményszabadságból.

Ez a térítő munka azonban éppen a kisegyházak esetén képes olyan erőszakos zaklató formát ölteni, amely esetén szerencsésebb lenne ennek a jognak a határait is lefektetni. A vallásszabadság tiszteletét ugyanis az is jelenti, hogy bizonyos tereken, intézményekben, otthonokban ez a tanító, vagy térítő munka nem élvez védelmet. Ott az állampolgár háborítatlansága az elsődleges. Tessék odaírni, basszus. Diszlájk.

"Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak"

Oké érteni vélem, nem a politika. De. A megfogalmazás egésze ócska és elavult. Tudományos igazságok helyett hajlanék arra, hogy tudományos (természet/társadalom tudományok) álláspontok léteznek – ennyire nyissunk ajtót a posztmodern előtt. Ennek képviselete a véleményszabadságból levezethető. Mégis milyen igazságot kell egy kompetenciaszempontból kiválasztott „tudósnak” vagy testületnek kinyilatkoztatni? És ki mondja meg, hogy ki a tudós? És akkor ezt az igazságot aztán nem vitathatom? A demokrácia éppen azt jelenti, hogy kompetensnek érezzük az állampolgárt, hogy egy beruházás környezetpusztító jellegére nemet mondhasson, ettől lehetne elzárni az állampolgárt egy szakértői grémiumnak? Anyátokat. Elavult, értelmetlen, szükségetlen szabályozás. Diszlájk.

 
Schmitt kiterjed - A köztársasági elnök

"Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára"

"Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is."

A köztársasági elnök tekintetében a tervezet szerint az országgyűlés által alkotott törvénnyel tetszőlegesen BŐVÍTHETŐ (esetileg/véglegesen) a jogköre. Nos, ez a gaullista mintájú elnöki túlsúly képződése számára nyíltan vállalt alkotmányi szintű kapunyitás, a kapu alatt ötször öt sávos autópályával!

A köztársasági elnök jogkörét az alkotmány nem meri tágítani, de ha köztársasági elnökkel szimpatizáló országgyűlés van, akkor egy közvetlenül nem felelős és „sérthetetlen” (immunitás!) közjogi pozíció a rendszer egésze szempontjából kiegyensúlyozatlan hatalmat kaphat. Ez sunyiság.

A sérthetetlenség. Ez a monarcha státuszából öröklődne ide. De a legfőbb állami méltóság is követhet el visszaélést, amiért legalább az országgyűlés felelősségre vonhatná, sőt ez a rendelkezés egy új leplezett szuverént (köztársasági elnök) nyitna meg a nép mellé. Aki ugyanis egy eljárás keretei között nem kényszeríthető alkotmányos feladatának ellátására, az maga a szabályalkotó, a teljes hatalom teljes alanya. Carl Schmitt örömmel vásárolna Magyar Közlönyt - ebben az alkotmányban végre vegytisztán jelenhet meg egy nem felelős, egy személybe koncentrált szuverén. A jogi felelősségrevonásra tartalmi részletezés nélkül utal a javaslat, amiből arra következtethetünk, hogy a sérthetelenségnek csak büntetőjogi jelleget tulajdonít, na de a szó nem ezt jelenti.

Tartalmatlan az országgyűlés feloszlatásának esetköre is: „súlyos bizalmi válságból fakadó alkotmányos politikai válság” esetén lehetővé téve azt. Tehát nem csak költségvetési törvény hiánya, vagy kormányalakítási képtelenség esetén. Ha lenne visszahívhatóság, a bizalomvesztés mérhető lenne, így annak megállapítása az államfő saját belátásra bízott, mindenfajta ellenőrzés nélkül.

Ez a bekezdés alkalmazhatatlan és magának az alkotmányos válsághelyzetnek és bizalomvesztésnek kialakítására alkalmas az országgyűlés és a köztársasági elnök közötti ilyen esetleges háború kirobbanása.

Ez most egy példálozó jellegű lista volt a tervezet hiányos és zavaros pontjaiból. Hogy pozitíve mit kellene még tartalmaznia, arról már írtunk és fogunk is írni.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr392488072

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Alkotmányozók és demokraták 2010.12.03. 00:00:49

Az utóbbi napokban többen is Sólyom Lászlót, az első alkotmánybíróság elnökét, volt köztársasági elnököt vonták kérdőre. Alapos indokkal, méltó ellenfelek.A legutóbbi kormányciklusban kapott alaposan a parlamenti többségtől(?) például a jelöl...

Trackback: Rinyaország 2010.12.02. 20:36:41

  Nem tudom felfogni, hogy az a mennyiségű rinya ami az elmúlt hetekben beterítette a közéletet honnan érkezik, de olyan, mintha valami fizetett/agymosott trollhadsereg nyomulna be a tudatunkba és szüntelenül sorozna a fél igazságokkal. Kovác...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az az érzésem, hogy a fentit követő jó néhány jobbító szándékú, őszinte kritika után eccercsak aszondják a fiúk, hogy naebből elég, holnap kétharmaddal elfogadjuk az új alkotmányt, akinek nem teccik, annak egyrészt kuss, másrészt büdös libsibolsikomenyista...
Bár tévednék, de az eltelt fél év nyila erősen ebbe az irányba mutat.
Én élnék egy alkotmányjavaslattal, ami rövidebb a kormányénál, és csupán egyetlen dologban különbözik tőle: nem annyira hipokrita.
Szóval:
A Magyar köztársaság Alkotmánya
Habla habla habla, enyém a lóvé, a haverjaimnak mindig igaza van, mindenki másnak kuss!
Jó kritika, de:

törvény bővítheti a hatáskört - ez nagyon is bevett hatáskör, nézd meg az Abtv.-t amely ugyanezt engedélyezi a jogalkotó számára; így került az Ab-hez az OVB országos népszavazási kérdéseinek kifogásainak elbírálása, stb. Egyébként pedig nyilvánvaló, hogy az alkotmány felhatalmazásán még egy ilyen, ócska törvényi szintű felhatalmazás sem léphetne túl. Tehát itt olyasmikre kell gondolni, hogy az OGy. vagy épp a Kormány lepasszolhat bizonyos protokoll hatásköröket az elnöknek, ami meg teljesen rendben lehet.

A többivel amúgy egyet tudok érteni.
megtalaltak matolcsy alkotmanyozo KONTARsat
Én végigolvastam a teljes javaslat-szöveget. Ez azért látszik, hogy még alakítandó.

Amúgy a szimbolikus részekkel, illetve a házasság mint férfi és nő kapcsolatának említésével maximálisan egyetértek.

A köztársasági elnöki résznél viszont az alkotmányos válság feloldása alapján való feloszlatás nonszensz. Ezt ki szabja meg. Az államfő önkényesen? Vagy a tüntetők? Netán az Alkotmánybíróság?

Értem én, hogy a 2006 őszi tehetetlen düh vezetett ide, de itt megint az a helyzet, hogy a szuverén az országgyűlés. Annak a képviselői döntenek.

Sólyom amúgy a mai heti válaszban frappánsan kimondta, hogy ott és azzal, hogy GyF mellé állt a többség, ott kezdett el a mai fideszes kétharmadnak megágyazni. Mindent a maga teljességében kell nézni.
A legnagyobb baj az, hogy a FIDESZ, most pár hónap alatt egyedül alkotmányoz(ik), majd hoz egy olyan kitételt, hogy utánnuk már csak két egymást követő ciklus 2/3-ados többséggel tudja megváltozatni.
Vagyis amit ők most kitalálnak azt szinte lehetetlen megváltoztatni!
akkor ha jol ertem, aki beszopja, hogy irr GARANTALCA can a palamentaris rendszer, az meg is erdemli. megcsinaljak ilyenre az alkotmanyt, masnap felturbozzak a KE-t, alkotmanyosan. harmadnap megvalasztjak OV-t. kesz.

@safranek: Schiffer mar felszolalt ellene. remeljuk lesz foganatja.
@tothh: "Sólyom amúgy a mai heti válaszban frappánsan kimondta, hogy ott és azzal, hogy GyF mellé állt a többség, ott kezdett el a mai"

csak meg volt addig harom lepes: 1. az AB hulyenepszavazasi dontese, 2, egy vilaggazdasagi valsag, 3, egy hulye LMP. barmelyik nincs, ma a ketharmadhoz koalicio kellene.
@is: Bármennyire is áltathatjátok magatokat külső szereplők hibáztatásával, attól még egyértelműen látható, hogy ezt az mszp önmagának köszönhette, illetve imádott és támogatott vezetőjének.

1. Népszavazás. Ha nem írják ki, az indulat akkor is megvan. Legkésőbb az EP választáson elsül.

2. A válságok általában a cselekvő kormányok népszerűségét szokták növelni. Ha van egy épkézláb válságkezelési terv, akkor az visszaköszön. Mire Bajnai nekiállt kormányozni, addigra egyrészt késő is volt, másrészt pedig azt se szabad elfeledni, hogy milyen körülmények közt született az a kormány. Amúgy annyit megjegyeznék, hogy amiket Bajnai meghozott, 2006-ban kellett volna, fele akkora mértékben eldönteni. Akkor nem kerülünk a csőd szélére, mert nem kerül már padlóra a gazdaság a válság előtt.

3. LMP
Ez vicc... Ha arra gondolsz, hogy a két forduló között vissza kellett volna lépniük, akkor arra azt mondom, hogy egy nagy parasztvakítás volt.
Egyrészt, végigszámolgattam minden egyes körzetet - meg lehet a honlapomon nézni, szal nem a levegőbe beszélek - hogy ha minden kerületben, ahol esély lett volna a fidit legyőzni, akkor is megvan a kétharmad.

Másrészt pedig, LMP-s ismerőseimmel beszéltem, akik saját jelölt híján vagy a távolmaradás, vagy inkább a Fidesz mellett döntöttek volna, de a szocik mellett semmiképp sem.

Annyit hozzátennék,ha nem lenne egyedül kétharmad, valószínűleg nem szalad el az arca jó pár kormányzati embernek. (Főként Matolcsy, Szijjártó, és Lázár stílusa bicskanyitogató az utóbbi időben.)
Az alapkonstelláció azonban nem változott volna, miszerint az MSZP mint párt és befolyási kör akkor is ignorálható lett volna.
@safranek: "Vagyis amit ők most kitalálnak azt szinte lehetetlen megváltoztatni!"

ez így is van, más nem fogja tudni megváltoztatni, arra azonban van egy üveg finom pezsgőm, hogy miután majd nagy csinnadrattával hatályba léptetik az új Alkotmányt, maximum egy éven belül keletkezik majd egy olyan helyzet, amikor hozzá kell nyúlniuk, mert "hopp, arra nem gondoltunk" vagy "jaaa, azt nem úgy értettük".

ezt erősíti ez az egyeztetés nélküli rohanás is.
A címer tetszik a tölgyfát túlzásnak tartom és csúnya is+ semmi hagyománya nincsen a honvédség berkein kívül. Tetszik, hogy rövid az az elképzelés, hogy rövid tömör legyen az alaptörvény, és minden mást ami eddig benne volt külön törvényekkel szabályozzanak/ bár az igazi a visszatérés lenne az íratlan alkotmányhoz/

Kíváncsian várom, hogy lesz-e második kamara, őszintén remélem, hogy igen, tartok tőle, hogy nem. Pedig ez lehetne egy erős symbolicával bíró változtatás.

Nem tetszik, hogy marad a köztársaság, tetszik, hogy Curia lesz a LB-ből. Oszt csá'
@idelle: Meg is lesz az ok, hogy miért kell előrehozott választásokat kiírni. :]
@safranek: Az elmúlt 20 évet nézve, annak az esélye, hogy két ciklus alatt konszenzus legyen egy módosításról, közel lehetetlen.

Nem valószínű, hogy ezentúl mindig 2/3 lesz ilyen pártfegyelemmel (hacsak nagyon durván be nem betonozzák magukat mandátumarányokkal machinálva az esetleges kisebb parlamentben), ha felmerül a változtatás szükségessége a hatékonyság érdekében, megette a fene az egészet.
@Khayness:

Nyilván erre is apellálnak. Hogy megváltoztathatatlan legyen. Ugyanakkor ez a rendelkezés csorbítja a későbbi döntési szabadságot, talán ebbe bele lehet majd kapaszkodni, vagy pl. népszavazással felülírni.
Vagy lehet majd tanulni a Fidesztől. egyszerűen semmiségi törvényt hozni. Hogy lehet-e vagy nem, azzal pedig nem kell foglalkozni, mert ha ez a badarság, ez a katyvasz, ez a kutya seggéből kihúzott izé átmegy, akkor meglesz a precedens.
egy gyűrű mindenek fölött :)

(( "0" ))
Az egész Alkotmány és címerbalhé csak amiatt van, hogy Mr. Orbán valahogyan beírja magát a magyar történelembe.
Ő aztán pontosan tudja, hogy a percemberek eltűnnek a sűlyesztőben.
Ezt akarja elkerülni, semmi més lrtelme nincsen.
Az Alkotmányról egy fél évvel ezelőtt a nagy magyar csürhe azt sem tudta mit tartalmaz, de ma már mindeki fújja a 'komcsi maradvány' szólamot.
Mondjuk a legtübben most sem tudnak ennél többet.
Forradalom, NENYI, alkotmányozás, új címer.
Talán így fennmarad az Orbán név.
@is: sz..rnak Ők Schifferre....
@Khayness: mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy Alkotmányokat általában ritkán módosítanak, vagy ha igen, annak a módja nagyon nehézkes. A kétparlamentes megoldást Svédországtól és Dániától vennénk át, ott ez megy.
olyanok, mint az egyszeri kutya, akit több év láncon tartás után kiengednek az udvarra...rohangásznak össze vissza, letapossák a tujákat és belesz.rnak a virágágyásba
@levee: Csak a Fidesz saját magára nem akarja alkalmazni!
@safranek: ez igaz :) én csak mondom, hogy mi az alapja az ötletnek.
Nekem csak ez nem tetszik az új alkotmány kotyvaszban:

"A testi és lelki egészséghez való jog mellől kikerülne azonban a "lehető legmagasabb színvonalú" jelző."

Lehet, hogy az apukád gyógyításánál már tudtak valamit az régi alkotmány beteg csonkításáról és már a leendő új alkotmányba beletuszkolt barbár orvosi kezelést alkalmazták nála ?????

Nagyon sunyiskodnak, nagy aljasságra készülnek azok, akik ilyen szöveget : "A testi és lelki egészséghez való jog mellől kikerülne azonban a "lehető legmagasabb színvonalú" jelző."
képesek beletuszkolni az új alkotmányba, megcsonkítva a régit vele.

Mi az, hogy kikerül belőle a "lehető legmagasabb színvonal" ???
Nem alkalmaznak mindenkinél egyénre szabott génterápiát, nem kap CT-t, MRI-t vagy mi a léófaszt ???

A lehető legmagasabb színtű már az újfajta terápiákat jelenti, amit ha olyan jellegű a betegség alkalmazni kell sztem.

Vagy azokat csak súlyos milliókért ?????

A mai rabszolgatartók még mindig adják-veszik a rabszolgákat ???
EZ AZ 5, ÖT EMBER ???
NEM FÉLNEK, HOGY EGYSZER TSÚÚNYÁN MEGJÁRJÁK ???!

EL LESZNEK ZAVARVA ???!!!

Isten bizony csak hüledezek néha, mit meg nem képesek lépni emberkék milliók ellenében.....:O)))))

nevetségesek....
Én elfogadom a teljesen új alkotmányt, amennyiben elolvashatom a végleges szöveget, megfelel elvárásaimnak, és igennel vagy nemmel is lehet szavazni a nép által, elfogadom, ha a nép befolyás és kényszerítés nélkül szavaz, egyetlen párt nem hírdet, befolyásol a szavazás elött 3 hónappal.
Valaki megmondhatná hol van a Salamon alkotmányozó fia. Tudja valaki?
..az új alkotás a csórókat kisemmizi minden jóból ???????????
Salamonnak, nincs fiúgyermeke, úgy tudtam van!

Salamon László (Fidesz-MPP) - MDF országos lista

1947. december 25-én született Budapesten, katolikus
polgári értelmiségi családban, szülei egyedüli
gyermekeként. Édesapja, Salamon László (1901-1985)
vegyész. 1949-ben történt elbocsátásáig
textilszakértõként a fõváros szolgálatában állt, majd a
Fõvárosi Csatornázási Mûveknél, késõbb - 1965-ben történt
nyugdíjazásáig - a Mélyéptervnél dolgozott. Édesanyja,
Horgos Erzsébet (1920-1985) paraszti gyökerû
vállalkozócsalád leszármazottja. 1961-ig a családi
háztartást vezette, majd a Budapesti Hõerõmû Vállalat
adminisztrátora volt. 1978-ban kötött házasságot,
felesége Somogyi Zsuzsanna kozmetikus. Leányuk, Dorottya
1986-ban született.
Gyermek- és ifjúkora színtere Kõbánya volt, itt teltek
az általános iskola évei, s itt járt középiskolába, az I.
László Gimnáziumba, ahol 1966-ban érettségizett. Ezt
követõen 1966-1967-ben mint elõfelvételt nyert
egyetemista sorkatonai szolgálatot teljesített Kalocsán.
1967-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karán tanult. 1969-1972-ben a kar
államigazgatási jogi tanszékén demonstrátor volt. 1972-
ben szerezte meg jogi diplomáját. Alap- és középfokú
iskolás évei alatt kilenc éven át zenei képzésben is
részesült. A zenével való kapcsolata - tagja az ELTE
Bartók Béla Egyetemi Énekkarának - a késõbbiekben is
töretlen maradt.
Egyetemi tanulmányait követõen 1972-tõl a Budapesti
24. sz. Ügyvédi Munkaközösségben ügyvédjelölt, majd az
ügyvédi szakvizsga után, 1974-tõl ugyanitt ügyvéd. 1980
és 1990 között a munkaközösség helyettes vezetõje volt.
1990 õszétõl ügyvédi mûködését szünetelteti.
A rendszerváltás idõszakában kapcsolódott be a
közéletbe, a nemzeti, demokratikus, tradicionális és
keresztény értékek iránti elkötelezettség jegyében. Az
ellenzéki megmozdulásoknak, rendezvényeknek 1988-ban vált
aktív résztvevõjévé. 1989 márciusától a Magyar Demokrata
Fórum tagja. 1989 májusában a Budapest III. kerületi
szervezet vezetõségi tagjává választották, mely
megbízatása 1990 novemberéig tartott. 1989 nyarán az MDF-
delegáció szakértõjeként részt vett a háromoldalú
politikai egyeztetõ tárgyalásokon. 1989 végétõl 1990.
decemberig az MDF Országos Elnöksége melletti jogi
szakértõk egyike. Az MDF kereszténydemokrata körének
alapító tagja. 1993-1994-ben az MDF Országos
Választmányának, valamint 1994. február és október között
az MDF Országos Elnökségének (1994. június-október között
az elnökségen belüli ideiglenes ügyvezetõ elnökségnek) a
tagja. Az 1995-ben újraválasztott MDF Országos
Választmány tagja.
Az 1990. évi országgyûlési választásokon az MDF
országos listájáról országgyûlési képviselõvé
választották. Az 1990-1994-es ciklusban az Országgyûlés
alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és igazságügyi állandó
bizottságának az elnöke, az MDF parlamenti
képviselõcsoportja elnökségének a tagja. Egyike volt a
parlamenti ciklus legaktívabb képviselõinek. Jelentõs
szerepet játszott több lényeges állásfoglalás, valamint
számos törvény (többek között az 1990. évi
alkotmánymódosítások, a volt egyházi ingatlanok
tulajdonjogának rendezésérõl szóló törvény, a Budapesten
élõ képviselõ számára különösen fontos lakástörvény és a
fõvárosi törvény) megalkotásában. Aktív részvételt
vállalt a médiatörvény elfogadását szolgáló hosszas
törvényalkotói munkában is, mely végül a politikai
csatározások következtében kudarcba fulladt.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon Pest megye 3.
sz., Dunakeszi központú választókerületében a második
fordulóban 22,50 százalékos eredménnyel a harmadik helyen
végzett, az MDF országos listájáról (10.) szerzett ismét
mandátumot. 1994. június 28. és 1996. március 11. között
az Országgyûlés alelnöke. 1996. március 11-ig az
Országgyûlés alkotmány-elõkészítõ állandó bizottságának a
tagjaként részt vett a demokratikus jogállami
berendezkedésünket kialakító alkotmányfejlõdés
eredményeit integráló új alkotmány kidolgozásában. Az
alkotmány-elõkészítõ bizottságon belül részt vett a
bizottság ügyrendjét elõkészítõ albizottság munkájában
is. A két országgyûlési ciklusban két önálló
törvényjavaslatát is (a választójogi törvény
módosításáról, illetve a lakástörvény módosításáról)
elfogadta az Országgyûlés. 1996. március 11-tõl 1996.
december 10-ig független képviselõ volt, azóta a Fidesz-
MPP-frakció tagjaként folytatja képviselõi munkáját.
1997. január 1-jétõl újra bekecsolódott az alkotmány-
elõkészítõ állandó bizottság munkájába.
1994-tõl a Magyar Jacques Maritain Egyesület, 1995-tõl
a Szent László Társulat elnöke. Tagja még a békásmegyeri
Boldog Özséb plébánia egyházközségi képviselõ-
testületének (1987), a Keresztény Értelmiségiek
Szövetségének (1989), alapító tagja a Nemzeti
Alapítványnak (1990) és a Népfõiskolai Kamarának (1991),
tagja továbbá a Budapest Társaságnak (1992), a római
székhelyû Ius Primi Viri Emberi Jogi Oktatás Évtizede
Állandó Bizottságnak (1994), az Antall József
Emlékbizottság és Baráti Társaság elnökségének (1996).
Tiszteletbeli tagja a Szabadmûvelõdési Szövetségnek
(1991). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és
Államtudományi Karának státuson kívüli oktatója (1995).
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 441. szoba.

Lezárva: 1997. január 1.
Ha már hozzányúlnak a zászlóhoz, akkor legalább a SZÍNEIT meghatározhatnák, a mai igényeknek megfelelően. Mert az nem normális, hogy miféle színárnyalatú zászlókat árusítanak, és használnak a megjelölésünkre a neten is.

Egyébként a 2:1 arányt korlátoznám az árbocra felhúzott lobogókra, a többi pedig kapja vissza a másfélszáz éve használt 3:2 arányt. A címer kötelezettsége nélkül. Ahogy a szabály erről most is szól. A címert pedig ne rajzolják át, mert ahhoz nem elég egy megnyert választás. Még jó, ha a koronára nem forrasztanak angyalkákat és szabadságharcosokat is.

Ha az abortuszt megtiltják, lőni fogok rájuk. Megjegyzem, én inkább a híveik közé tartozom, mint az ellenzőik közé.

A jogszabályokkal pedig nagyon is ideje lenne már bevezetni azt a gyakorlatot, hogy a szöveget kiadják tesztelésre joghallgatóknak és programozóknak. Az utóbbiaknak azért, mert ők legalább észreveszik az ellentmodásokat, ez a szakmánk része. A mérhetetlenül és megindokolhatatlanul drágára tervezett új kormányzati honlapóriáson talán ennek is lehetne egy kis helyzet szorítani.
Ja, még valami. Valami jogszabályban előírhatnák végre a himnusz megengedett formátumait is. Leges-legelsősorban a hosszát. Mert a ma általánosan használt verzió már olyan szörnyűségesen vontatott, hogy becsszóra kín hallgatni. Mérjék le stopperrel, hogy egypár szabadtéri nagygyűlésen az emberek milyen tempóban éneklik, és tessék nagyjából úgy rögzíteni. Értünk van a himnusz, nem néhány karmesterért. Mert ami most van, azzal nem csodálhatjuk, ha külföldön nem játsszák végig, ami egyébként szerintem durva pofátlanság, a külügyminisztérium pedig szóvá tehetné, minimum. Az olasz himnusz egy fél opera, azt valahogy mégis végig szokták játszani.
Legyen a NENyi az új Alkotmány ! ( Vagy legalább a zászlóra tegyük rá a NENyi-t.....könyörgöm. )
"Káosz az alkotmánytervezetben"
Drága Köztársasági Elnök úr! Segítsen már a hozzá nem értőknek!
Ez az alkotmánytervezet megágyaz a kreácionistáknak.
Hát ezen az új alkotmányon aztán tényleg nem lehet majd mit tisztelni.
@hominida: lol

irjuk bele az alkotmanyba hogy a zaszlo feher az #fff

nooormalis???
"A vallás tanítása is alapvető jog. Itt nyilvánvalóan nem a vallásos tanszabadság intézményi rendjét részesítik védelemben, hanem az egyházak térítő munkája lesz védett érték"

te egy rosszindulatú, paranoid, beteg ember vagy.
@gramercy: Igen, normális. Annál is inkább, mert amit te megadtál, az vagy égszínkék, vagy piros. :-) Egyébként nem lenne kötelező FFFFFF fehérnek lennie, lehetne FCFCFC is, ami gyakorlatiasabb, de természetesen inkább a másik két szín megadása lenne hasznos. És a címer többi színeié is. Nem lenne a világon semmi akadálya. A Wikipédia most egy vexilla mundi nevű adatbázisra kénytelen hallgatni, jobb híján. Lehetne még a CIA valami kiadványa is, de azok másban is el vannak maradva, szóval nincs semmiféle ismert hivatalos álláspont. Legalább az ünnepi zászlók színeit megadhatnák. Talán ennyi megoldható.
@hominida: Nem lenne kötelező az alkotmányban szerepelnie, noha most ott van, de a 2000. évi XXXVIII. törvény beleszól. Az alkotmány hivatkozhatna egy kötelezően megalkotandó törvényre, amely aztán leírja a részleteket. Annál is inkább, mert ha most valami idióta a hadi zászlónk címerét tenné a hivatalos állami zászlóba, akkor legalább ez módosítható legyen a jövőben.
A #fff teljesen elterjedt és alkalmazható rövidítése a #FFFFFF-nek.
az új fővárosról (Makkoshotyka) semmit nem írnak?
"Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak"
Aki ezt irta annak halvany fogalma sincs a tudomanyos gyakorlatrol.
A "tudomány művelői", uramisten, hat ez barki aki hajlando foglalkozni vele a megkivant modszerekkel, konyorgom! Akarki!
Nem az ember teszi a tudomanyt, hanem az ami kiallta a tudomanyos modszerek, a realitas, vagy az erintett kozosseg probajat, az minosit egy embert (mondjunk roviden tudost? Felrevezeto. Ez nem olyan mint a buszvezeto, itt nincs vizsga.)
@nevetőharmadik: Teljesen elterjedt nem lehet, mert én még életemben nem láttam ezt a "rövidítést", pedig én már akkor számoltam hexában, amikor az első IBM PC a boltba került. A százezret hogy kell rövidíteni, 100-ként?

Inkább ne magyarázzuk, én csak egy jelentéktelen botlásnak tartottam. Ha szándékos, az más, akkor ökörség.
@hominida:

Pedig lehet ilyet, legalábbis css-ben. #000-t is, meg mást is.
@safranek: Irhatnak egyszeruen azt: "es mostantol az Alkotmany szent, serthetetlen es megvaltoztathatatlan". Ugyanis gyakorlatilag ezt irtak. Hogyan lenne kepes egy orszaggyules elfogadni egy alkotmanyt, megszavazni 2/3-dal, szepen felretenni, aztan majd a kovetkezo jon, es szo szerint pont ugyanazt megszavazza? Hat nem hinnem. Amint nem szo szerint fogadjak el az elozo orszaggyules hatarozatat, onnantol az mar egy uj javaslat, majd a kovetkezo Orszaggyules megszavazza. Vagy sem.
Esetleg kis reszeit meg lehetne igy valtoztatni - pl. pont ezt a hulye ket egymast koveto 2/3 -, de jelentosseggel biro valtozasokat nem igazan.

Mostantol az lesz az alkotmanyunk amit kitalalnak, mindaddig mig a magyar magyarral egyetert, nem huz szet, es ugyanazt akarja hosszu ideig.
Vagy egypartrendszer nem lesz ujra. Bar nem szeretnek tippeket adni, meg a vegen megtetszik nekik.
Mutatok pár idézetet a JELENLEG hatályos alkotmányból:

"A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét."

"Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa."

"Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak."

Szóval a kifogásoltak bizonyos része eddig is benne volt az alkotmányban, érezted ennek kimondott hátrányát mostanáig? Mert rosszabb talán nem lesz attól, hogy ugyanígy marad. ;)
Kimaradt, de engem a honvédelmi kötelezettség, mint alap állampolgári kötelezettség, az szintén zavar.
Ebből majd megint valami súlyos törvény vezethető le, amiből "asszem" nem kérek.
Hogy pénzért megváltható lesz a kötelezettség??
Nanee.
Erre van egy javaslatom Hende és társainak.
A még nem nyugdíjas korú, de nyugdíjban lévő rendőrök, tűzoltók, katonák, több százezres átlag nyugdíj mellett jobban ráérnek ilyenre, mint a megélhetésért küszködő átlag emberek. Kötelezzék őket a honvédelemre.
Nonszensz, hogy az átlag emberek nyugdíjkorhatára lassan elérhetetlen, 38-40 éves rendőröket nyugdíjaznak, kimagasló nyugdíjakkal. Skandalum!!
Szóval úgy tűnik főleg azért nem tetszik a tervezet neked, mert nem elég radikális, te még több változtatást akarsz ennél.
Hiszen sok, a jelenlegi alkotmányból majdnem szó szerint átemelt részt is problémásnak látsz...
@Exploiter: @nevetőharmadik: Rendben, a bírálatomat visszavonom, a CSS valóban engedélyezi ezt a jelölésmódot. Viszont általában ezt használni nem lenne helyes, mert közel sem minden nyelv fogadja el ezt a CSS-ben használt értelmezésben. A HTML sem, csak például, pedig ott is # a prefixum. De rendben van, ugorgyunk.
@Visegrádi: A honvédelmi kötelezettség az ország megvédésének (erkölcsi) kötelessége alól való kibújást akadályozná meg. Ha a szerbek vagy az afgánok, például, beindulnának, akkor mi legyen? Nem gondolhatod, hogy akkor majd az ember eldönti, hogy akar-e részt venni a cirkuszban, vagy addig inkább elmegy Mallorcára, és majd nézi a CNN-en az egészet. "Kösz szépen, Magyarország, jó volt, szép volt, de akkor én most megyek?" Ne már.
@hominida: Rettegek, hogy megtámad Kenya, Svájc, vagy Mexikó...
@szemet:
Hmmm, tenyleg, erdekes.
Ettol fuggetlenul reszemrol a tudomany ilyen szintu emlitese a mostaniban is furcsa. Reszben, mert miert emeli ki egyedul ezt, ott ahol muveszetrol es oktatasrol is beszel. Meg ugy egyaltalan, miert emeli ki? Ilyen elven belevehetne a vallast is, arrol is csak a vallasok muveloi mondhassanak igazsagot, vagy a muveszetet is, csak a muveszet muveloi mondhassak meg, mi a muveszet.
Inkabb nem vennem ezt igy bele.
Masreszt ha erteni akarjuk a kontextust, akkor tenyleg arrol beszelhet, hogy mondjuk nem megengedett torvenyben, szabalyozasban leszabalyozni mi tudomanyos igazsag es mi nem. De akkor mondhatna igy egyenesen, nem korulirva, ami ertelmezest kivan.

... most igy iras kozben eszembe jutott. A holokauszttagadas torvenybe iktatasa nem alkotmanyellenes ezek szerint veletlenul? Az nem veletlen a tudomanytortenet hataskore, hogy az igazsagtartalmarol velemenyt mondjon? Es igy csak a tudomany muveloinek lenne joga megitelni annak az igazsagat, torvenyben rogziteni mi tortent meg es mi nem alkotmanyellenes? Es hogy melyik tudomanyag muveloirol van szo, az sem teljesen tiszta. A fizikusok is a tudomany muveloi, megse vennem keszpenznek mit mondanak pl. a Kiegyezesrol. Es a politologusok mar beledumalhatnak, vagy sem? Es az antropologusok?
Nekem fura ez igy a jelenlegi alkotmanyban is. Legjobb esetben fura, de inkabb zavaros.
@Trejo: Ha szerinted úgysem támad meg bennünket semmi, akkor nem kell fosni a hadkötelezettségtől sem. Az FPS-ekben a sok kis pöcsnek könnyű tökös gyereknek lennie naphosszat, és azon nyáladzani, hogy ki hány ezt-meg-azt nyírt ki. Majd lássuk ugyanezt élőben is, ha esetleg tényleg szükség lesz rá.
@levee:

megnéztem az ABtv-t nincs benne ilyen, persze lehet csak felületesen olvastam. No de akkor is. Ott két azonos jogforrási szintű szabályról van szó. Az alkotmány, ha így delegál szabályozást akkor az olyan tárgykörre vonatkozik, amit maga nem kíván szabályozni. Tehát csak bővíthet és alacsonyabb jogforrási szinten. Miért csak protokoll jogosítványt adna? Erre nem, hogy utalás nincs garancia sem a szövegben.
@napon tamás: 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról

1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

(...)

h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Benne van. :)
@levee:

jé. na szóval de érted miért más helyzet.
@hominida:
Ami meg nem felel meg az előírt színnek, az nem számít az ország zászlajának?
Vagy az elkövetőt megbüntetik?

Na és mi van, ha valaki nyomtatni szeretné, vagy valódi zászlót akar, nem csak képernyőn használni?
Vagy lesznek külön RGB meg CMYK színek a zászlóhoz? De akkor már az sem egyforma, az megengedhetetlen!

Na meg a világítás, attól is megváltozik a szín, akkor minden zászlót, zászlóábrázolást csak zárt térben, előírt megvilágítással lehet kiállítani?

És milyen mértékű eltérés megengedett? Vagy hetente cserélni kell minden példányt, hogy a fakulás ne befolyásolja a színeket?
nesztek, itt van az h hova vezetett a jelenlegi, személyes szabadságjogokat imádó, azt a gyakorlatban közösségi felé helyező, bűnpártoló alkotmány:

index.hu/belfold/2010/12/07/rendori_ellenorzes_egy_szekesfehervari_szakiskolaban/

"Rendőröknek kell járőrözniük egy székesfehérvári szakképző iskolánál, mert a felzárkóztató osztály diákjai közül néhányan rendkívül agresszívak a tanárokkal és egymással is összeverekedtek. " ... "az iskolában vannak olyan jelenségek, amelyek pedagógiai eszközökkel nem megoldhatók" ... "Az intézménybe - ahol úgynevezett felzárkóztató " - a tisztességes magyarok és normális cigányok közé erőszakosan betelepített problémás cigányok - "osztályok is vannak - 900 fiatal jár, közülük 20-25 okoz problémát - tette hozzá Ábrahám Norbert."

elég nagy árat vagyok hajlandó fizetni azért, h fel lehessen lépni a javíthatatlan, a normális közösségi életet lehetetlenné tevő emberek ellen (akár cigány, akár nem, ez mindegy).
néhány dolog, amivel nem értek egyet a posztban:
a vallás tanítása: nos, a vallás tanítása alapvető alkotmányos jog, akkor is, ha ezt nekünk nem szimpatikus egyházak végzik. ezt sztem az Alkotmány legfeljebb garantálja és 2/3-os törvény ( ők a sarkalatos törvény kifejezést használják, de basszus nem a középkorban élünk, akkor se ha ez szép meg hagyományos ) ezt korlátozhatja kb. úgy ahogy te gondolod, az alkotmány ezt ne korlátozza sztem sehova se. sőt, sztem lehetőleg semmi se korlátozza ezt, sztem hagyni kell, akkor is ha zavar. én pl. nem hiszek semmilyen istenben, de felőlem bárki bármikor megpróbálkozhat a megtérítésemmel, nem élem meg zaklatásnak. lsd.: kinyilvánítását mellőzze.
a köztársasági elnöknél meg még hozzátenném, h pl. a külön törvény kifejezésre ugrik bárki, aki kicsit is ért a kodifikációhoz. tényleg, baszki, külön? mondják. eleve, ez egy megfogalmazási hiba. és ez speciel nem a fidesz hibája, ez már most is így van. itt a törvény szó tök jó lenne, egyébként meg ez tényleg így van a mostaniban is, felesleges ezen károgni schmittpálfüggetlenül.
bónusz az öröklés tök új, és tök felesleges alkotmányos szabályozása. namármost ez nem alkotmányos kérdés, és pláne nem kéne a jelenlegi szabályozással ha nem is szándékosan, de véletlenül ellentétes dolgokat írni:
"Ez utóbbi alapján
történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással
egyenes ági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók,
és a házastárs jogosult, az állam és más személyek csak ezek hiányában."
jelenleg ugyanis elsősorban a leszámazók (örökbefogadott is) aztán házastárs, aztán szülők és testvérek, nagyszülők és unokatestvérek, utána meg dédszülők örökölnek. ezt egyrészt mi a fasznak belerakni az alkotmányba, másrészt miért rosszul, harmadrészt a házastársat kibaszni az öröklésből annyira nem komilfó, hogy pl. Werbőczy Hármaskönyvének egyetlen olyan szakasza, amit még a rohadt komcsik is a helyén hagytak pont arról szól, hogy mi van ha a házastárs örököl, de a szülőktől kapott cuccost.
bocs, ha hosszú volt és unalmas.
a többit meg majd ha tényleg foglalkoztok még ezzel a szarral.
@Rob67: Fennmarad, mint humorforrás. Aki ötven év múlva olvassa a történelemkönyvben, hogy Orbán fülkeforradalommal győzött, szavazati jogot adott a csecsemőknek az anyjukon keresztül, vagy beleolvas a Nenyibe, a térdét fogja csapkodni a röhögéstől.

Kíváncsi volnék Sólyom úr véleményére az új alkotmánytervezetről, biztos olvasta, szerintem most egy sarokban zokog.