Földosztás a Millenárison

2012.02.01. 08:04 napon tamas

 A cím nem az ingatlancápák érdeklődését hivatott fölkelteni, hanem azokét, akik szöszölnének a brokkolival, paradicsommal, szeretik a fokhagymás rakott karfiolt nem a teszkóból elővarázsolni. Ez a közösségi kertek műfaja.

Mi az a közösségi kert?

A világon számos formában létezik a városon belül kialakított, közösen, vagy parcellánként külön művelt zöldségeskertek világa. Az Egyesült Királyságban például úgy, hogy a londoni önkormányzatnak 1908-óta közfeladata telket utalni azoknak a magánszemélyeknek, akik önellátás céljából kertet igényelnek; az önellátás itt bizonyos formában alapvető jogként érvényesül.

Miért faszaság?

Egy közösségikert-mozgalom számtalan erőforrást szabadít föl egy városon belül. Együttműködéssel és közösségi élménnyel injekciózza be az atomizáltságban lepusztult szomszédságokat. Friss zöldséget kínál a szupermarketek bizonytalan eredetű cuccaival szemben. A természettel való foglalatosságot jelentheti a mesterséges városi környezetben. De hogy mindez ne csak egy zöld középosztálybeli hipszter agymenés legyen, lehetőséget kínál arra, hogy olcsón juthassunk élelmiszerhez az egyre súlyosbodó válságban.  És igen, most, 2012-ben akár vissza is kanyarodhat a mozgalom a forrásvidékéhez, a városi kertek első tizennyolc-tizenkilencedik századi szabályai ugyanis alapvetően a városi szegények szociális kérdéseként kezelték a földnélküliséget. Az ilyen kert a mai városok beépítettségét figyelembe véve messze nem tud demokratikusan elérhetővé válni mindenki számára, de ha van, aki igényli, akkor ezt az igényt elsősorban a városi kommunális szolgáltatónak kell megkísérelni kielégítenie. Igen, Budapesten a Főkertnek.

Hogyan lehet kerted?

Ha február 15-n elmégy a Millenárisra, akkor a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) zászlaja alatt zajló magyar közösségikert-kísérletek egyikében licitálhatsz parcellára. Ez lesz a Lecsós kert. A KÉK a Ferdinánd hídnál is projektel, 5000 négyzetméteren (Fügés kert). Az Első Kis-Pesti Kert pedig Rosta Gábor ötlete (videó) nyomán bontogatja szárnyait mintegy huszonhét parcellán, ígéretes együttműködésben például a  Füvészkerttel. A Földkeltések szintén nem régóta ügyködnek Békásmegyeri közösségi kertjükön.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr304036022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ez nem is annyira Budapesten a nagy szám, mert ott azért megélnek az emberek. Ilyen közösségi földművelésre inkább a kis zsákfalukban lenne igény, ahol semmi munkahely nincs, a lakosok képzetlenek, minden hónap felénél, vége-felé elfogy a segélyük.

Nem azt mondom, hogy megélnének belőle, de azért sokat jelentene, hogy az ennivalójuk egy részét megtermelnék maguk. Plusz lenne valami értelmes munkájuk az értelmetlen erőforrás pazarló közmunka helyett/mellett.

Persze,egy-két agronómust kellene járásonként adni, hogy a termés megteremjen, egészséges legyen, mert azért hogy falun laknak, nem biztos, hogy értenek a mezőgazdasághoz (illetve bármihez is, főleg ha őseik sem műveltek földet soha, nem volt kitől megtanulni,

A földosztást meg az önkormányzatoknak kellene megszervezni, összevásárolni a földeket, vagy az önkormányzati földet a lakosok számára rendelkezésre bocsátani agronómussal együtt.
Városban, főleg Budapesten kiskertművelés?
Mit akarnak termelni? Ólomparadicsomot? Kéndioxid paprikát?
Idióta baromság. Mint a kiagyaló párt is.
Először azt kellene megoldani, hogy ne a norvég cserediákok legeljék le más termését.
Egyik neves bp-i kerület neves agyasbubu társulata is kitalálta az üres eladatlan építési grundokra. Biztonsági őrrel. Valszeg az első este elvágják a torkát amikor beérik a termés.
@nadiposzata:
nem konkrétan arra gondoltam. A nehézfém tartalom biztosítva lesz benne ólom nélkül is..
Biokertészkedés a savas esők korában.Ja. A bp- i mindennapos szmogból lecsapódó szarok biztos jót tesznek az emberek emésztőrendszerének..
Vegyétek és egyétek..
Úgy látom, ma is alakul a kommentek színvonala :)
@airdace:
Micsoda bagázs..mi?
És még nem is szalonzsidózott senki..
@drover(fanyul társa): Méé, szerinted a szántóföld nem az utak mentén van?

ott is csak 30 méteres védősávot irnak elő.

Az aszt művelő kiskombájnt meg tekerik, mint a vizibiciklit?
@nadiposzata:
A szántók egy kis töredéke van út mellett, de az is légmozgásos nyílt területen ugyibár..
Egy bp- i kerületben megülepedett kékes-zöldes-lilás szállóporos ájerrel csak ne hasonlítsuk ösze.
A kombiné meg egyszer megy rá, meg néha a permetező..:))
De komolyan, ennyi fanyalgót.

Lehet, hogy érdemes néha bevizsgáltatni az ott termesztendő dolgokat, de egyrészt a Millenárison teljes talajcsere volt, másrészt egy viszonylag jó átszellőzésű helyen van, nincs mellette nagyon forgalmas útvonal, szóval az átlagnál jobb a helyzet.
Őrzés meg eleve van a parkban - elég szorgalmasak is, mindig rám szólnak, ha biciklizni merészelek a parkban.

Úgyhogy - fanyalgókat hagyjuk, kertészkedésre fel! Én ott leszek :)
@airdace: Jaja, a Margit körút egyenesen a hegyilevegőjéről ismert... :-)

A gond nem csak ez. Nem tudom, ki állította, hogy a hobbikertészet gazdaságos, de tévedett...

Az egyéb vonatkozásai (közösségépítés, hasznos elfoglaltság) már inkább hasznosak, de megenni én is csak fenntartásokkal és bevizsgálás után merném.
(Persze a bevizsgálás ára egyes tételekre vetítve végképp költséges hobbivá teszi a dolgot)
@mithrandir: Senki nem állítja, hogy ebből bárki is képes lenne megtermelni saját élelmiszer- vagy vitaminszükségletét. A dolog lényege az, hogy ismerkedjünk a kertészkedéssel, kötődjünk a földhöz, a növényekhez, hogy kicsit jobban értékelni tudjuk az élővilág folyamatait - még ha egy kert messze is van egy természetes élőlénytársulástól. A közösségi kert közösségteremtés is - akik az egymás melletti parcellákat művelik, beszélgetni fognak egymással, megvitatják a földtúrással kapcsolatos kérdéseiket, de tervben vannak a rendszeres programok is egyébként.

Sok országban (pl. Nagy-Britannia, Olaszország) az iskolaudvar része egy iskolakert is, ahol a gyerekek tanulhatják a kertészkedéssel, növényekkel való ismerkedést. Ez lenne a legfontosabb nálunk is: annak megakadályozása, hogy x felnövekvő állampolgár csak a sültkrumpli-rántotthús kombóban gondolkodjon, sokkal könnyebb így, mint könyvek olvasásán vagy környezetismeret órán keresztül.
@airdace: Figyu, kertészmérnök vagyok, nyitott kapukat döngetsz... :-)

A bajom a büdös városban való élelmiszer-termeléssel, valamint a projekt gazdaságosságával van. (Utóbbival is csak akkor, ha ez is szerepel a célok között)
Egyébként nagyon szimpatikus a kezdeményezés.
@mithrandir: Örvendek :) (bár én csak egy egyszerű közgazdász-urbanista vagyok)

Szerintem a célok között nem szerepel a gazdaságosság. A szmog valós probléma, de áttételesen pl. egy közösségi kert tapasztalata is ráébreszthet arra pár embert, hogy ne pöfögjön annyit a városban. Nyilván ez csak egy apró pont ebben, de sok apró pont sokra megy. Az 500 forintos benzinár egy nagyobb pont például.
süti beállítások módosítása