Földosztás a Millenárison
A cím nem az ingatlancápák érdeklődését hivatott fölkelteni, hanem azokét, akik szöszölnének a brokkolival, paradicsommal, szeretik a fokhagymás rakott karfiolt nem a teszkóból elővarázsolni. Ez a közösségi kertek műfaja.
Mi az a közösségi kert?
A világon számos formában létezik a városon belül kialakított, közösen, vagy parcellánként külön művelt zöldségeskertek világa. Az Egyesült Királyságban például úgy, hogy a londoni önkormányzatnak 1908-óta közfeladata telket utalni azoknak a magánszemélyeknek, akik önellátás céljából kertet igényelnek; az önellátás itt bizonyos formában alapvető jogként érvényesül.
Miért faszaság?
Egy közösségikert-mozgalom számtalan erőforrást szabadít föl egy városon belül. Együttműködéssel és közösségi élménnyel injekciózza be az atomizáltságban lepusztult szomszédságokat. Friss zöldséget kínál a szupermarketek bizonytalan eredetű cuccaival szemben. A természettel való foglalatosságot jelentheti a mesterséges városi környezetben. De hogy mindez ne csak egy zöld középosztálybeli hipszter agymenés legyen, lehetőséget kínál arra, hogy olcsón juthassunk élelmiszerhez az egyre súlyosbodó válságban. És igen, most, 2012-ben akár vissza is kanyarodhat a mozgalom a forrásvidékéhez, a városi kertek első tizennyolc-tizenkilencedik századi szabályai ugyanis alapvetően a városi szegények szociális kérdéseként kezelték a földnélküliséget. Az ilyen kert a mai városok beépítettségét figyelembe véve messze nem tud demokratikusan elérhetővé válni mindenki számára, de ha van, aki igényli, akkor ezt az igényt elsősorban a városi kommunális szolgáltatónak kell megkíséreln
i kielégítenie. Igen, Budapesten a Főkertnek.
Hogyan lehet kerted?
Ha február 15-n elmégy a Millenárisra, akkor a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) zászlaja alatt zajló magyar közösségikert-kísérletek egyikében licitálhatsz parcellára. Ez lesz a Lecsós kert. A KÉK a Ferdinánd hídnál is projektel, 5000 négyzetméteren (Fügés kert). Az Első Kis-Pesti Kert pedig Rosta Gábor ötlete (videó) nyomán bontogatja szárnyait mintegy huszonhét parcellán, ígéretes együttműködésben például a Füvészkerttel. A Földkeltések szintén nem régóta ügyködnek Békásmegyeri közösségi kertjükön..jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nem azt mondom, hogy megélnének belőle, de azért sokat jelentene, hogy az ennivalójuk egy részét megtermelnék maguk. Plusz lenne valami értelmes munkájuk az értelmetlen erőforrás pazarló közmunka helyett/mellett.
Persze,egy-két agronómust kellene járásonként adni, hogy a termés megteremjen, egészséges legyen, mert azért hogy falun laknak, nem biztos, hogy értenek a mezőgazdasághoz (illetve bármihez is, főleg ha őseik sem műveltek földet soha, nem volt kitől megtanulni,
A földosztást meg az önkormányzatoknak kellene megszervezni, összevásárolni a földeket, vagy az önkormányzati földet a lakosok számára rendelkezésre bocsátani agronómussal együtt.
Mit akarnak termelni? Ólomparadicsomot? Kéndioxid paprikát?
Idióta baromság. Mint a kiagyaló párt is.
vagy erre gondolsz: www.mediabistro.com/fishbowldc/files/2011/07/edwardjamesolmos.jpg ?
nem konkrétan arra gondoltam. A nehézfém tartalom biztosítva lesz benne ólom nélkül is..
Biokertészkedés a savas esők korában.Ja. A bp- i mindennapos szmogból lecsapódó szarok biztos jót tesznek az emberek emésztőrendszerének..
Vegyétek és egyétek..
ott is csak 30 méteres védősávot irnak elő.
Az aszt művelő kiskombájnt meg tekerik, mint a vizibiciklit?
A szántók egy kis töredéke van út mellett, de az is légmozgásos nyílt területen ugyibár..
Egy bp- i kerületben megülepedett kékes-zöldes-lilás szállóporos ájerrel csak ne hasonlítsuk ösze.
A kombiné meg egyszer megy rá, meg néha a permetező..:))
Lehet, hogy érdemes néha bevizsgáltatni az ott termesztendő dolgokat, de egyrészt a Millenárison teljes talajcsere volt, másrészt egy viszonylag jó átszellőzésű helyen van, nincs mellette nagyon forgalmas útvonal, szóval az átlagnál jobb a helyzet.
Őrzés meg eleve van a parkban - elég szorgalmasak is, mindig rám szólnak, ha biciklizni merészelek a parkban.
Úgyhogy - fanyalgókat hagyjuk, kertészkedésre fel! Én ott leszek :)
A gond nem csak ez. Nem tudom, ki állította, hogy a hobbikertészet gazdaságos, de tévedett...
Az egyéb vonatkozásai (közösségépítés, hasznos elfoglaltság) már inkább hasznosak, de megenni én is csak fenntartásokkal és bevizsgálás után merném.
(Persze a bevizsgálás ára egyes tételekre vetítve végképp költséges hobbivá teszi a dolgot)
Sok országban (pl. Nagy-Britannia, Olaszország) az iskolaudvar része egy iskolakert is, ahol a gyerekek tanulhatják a kertészkedéssel, növényekkel való ismerkedést. Ez lenne a legfontosabb nálunk is: annak megakadályozása, hogy x felnövekvő állampolgár csak a sültkrumpli-rántotthús kombóban gondolkodjon, sokkal könnyebb így, mint könyvek olvasásán vagy környezetismeret órán keresztül.
A bajom a büdös városban való élelmiszer-termeléssel, valamint a projekt gazdaságosságával van. (Utóbbival is csak akkor, ha ez is szerepel a célok között)
Egyébként nagyon szimpatikus a kezdeményezés.
Szerintem a célok között nem szerepel a gazdaságosság. A szmog valós probléma, de áttételesen pl. egy közösségi kert tapasztalata is ráébreszthet arra pár embert, hogy ne pöfögjön annyit a városban. Nyilván ez csak egy apró pont ebben, de sok apró pont sokra megy. Az 500 forintos benzinár egy nagyobb pont például.
