Milleniumi Fent és Lent retrospektív I.

2012.03.04. 12:21 Döry L.

Hol van már a tavalyi hó... Most, hogy blogunk már harmadik éve örvendezteti az olvasót érdemes visszatekinteni lábnyomainkra a hóban (képzavar). Itt volt például Seppi Schluiferer, igazi vitriolos pennájú, nagy munkabírású szerzőnk, rettegte őt a jobbiktól a cionistákig mindenki aki számít a buliban. Seppi-vel a szakmai kapcsolat meglazult, de az emberi kapcsolat, ha tetszik, a múltról tanúskodó megsárgult pergameneket forgatva, csak tovább mélyült. Az esztendő 2009. A kontextus, hogy ne csak a történész szakosok értsék: a harmadik köztársaság délutáni naplementéje. A nevek amivel akkoriban az index címlapra törtünk a leadben: Liptai, Havas, Verebes. 

"Néhány dolgot szeretnénk előre tisztázni. A miheztartás végett csak. Például, hogy Liptai Claudiával nem volt szexuális kapcsolatunk. Ezen kívül Liptai Claudiával nem is szeretnénk szexuális kapcsolatot. Harmadrészről pedig nem kérkednénk azzal, hogy de nem is, ám majdnem, viszont azért mégis, érted, na…

Részben lehetnénk tehát akár Havas Henrik is (asszem így hívják ezt a videobloggert, ha nem, küldje be a névjegykártyáját, módosítunk). Mert Havas Henriknek sem volt szexuális kapcsolata Liptai Claudiával. Ennyi a hasonlóság.

Ám míg bennünk ez fel sem merült (nem szeretjük a színezett szőrzetű, anyányi úrhölgyeket, na), Havas Henriknek akár össze is jöhetett volna ez meg az! Értik, ugye? (kacsint) Mert hát, amint megosztja vélünk ez az amatőr videoblogger, volt itt ám egyszer egy aquincumi buli, ahol sötét is volt, meg zegzug, meg ilyen… (kacsint) De szex, az nem. (fölényes mosoly) Csak flört. (kuncogás)

 Két öregurat látunk a felvételen. Ahelyett, hogy fogsorrögzítőt reklámoznának, vagy vizelési zavarokról vallanának őszintén kortársaiknak, inkább süppednek a fotelban, és játsszák a nagymenőt. A nagyfaszú szakközepest, aki a szalagavatón majdnem meghúzta Marit, a szomszéd esti gimibe járó nagycsöcsűt. Emlékszel, Pista, nem? Hogy lassúztunk, apám! Hogy simult! Emlékszel? Simultam én is, de ő jobban. Érted, akkor teszem be a kígyót, amikor akarom. De mégsem. És most itt ülünk két sör mellett, és most elmondom neked. Meg nekik. Érted, akkor kúrom, amikor akarom… Jó hangosan. A szomszéd asztaltól pedig átszólnak, hogy csendesebben, öregurak.

Havas Henrik és Verebes István süpped egymás mellett. Nagy szoba látható. Föstmény a falon, tán a Forró Tamás nevű nepper ajándéka. Könyvek is vannak, biztos méretre és színre kiválogatva. Havas Henrik állítólag újságíró (továbbra is elnézést, ha mégsem így hívják), Verebes István pedig egy tüdőbeteg, nagytestű, kissé szőrös férfi, és színházakban dolgozott előtte. Tán büfés volt. Tán jegypénztáros. Tán ő volt az az öreg néni, aki megmutatja, hova szól a jegyünk. Az is lehet persze, hogy színész vagy rendező volt. Egyszer mintha balettozott volna Markó Iván egyik darabjában. Rabbiként. Szép látvány volt. Gusztusos, mint a Liptai Claudia…

 Mert Liptai Claudia – ő aztán gusztusos. Verebes Istvánnak tán kicsit meg is emelkedik a slicce e mondatra. Vagy mégsem. Túl van már maga azon, István bácsi! Már csak beszélni tudnak, meg mesélni. Emlékezgetni, hátha valakit érdekel.

 A Kern is mondta, hogy jó bőr a csaj. A Liptai. (Vagy Liptói? Elnézést, a nevekkel mindig gondban voltunk.) Még a Vígszínházból ismerte őt a Kern. És ha a Kernnek is tetszett, meg ennek a Havas izének is, meg ennek a nagytestű, hörgő öregembernek is – nos, akkor tényleg jó nő lehet ez a Liptai. Meg okos. Mert nem csak a Kernnek, meg a Verebesnek tetszett ez nagy néni, – de a nőnek is ők voltak a zsánerei. A Havassal még flörtölt is. (A büdös szájú Gézuka, a négy céből pedig háromszor ki is verte rá – de ő legalább nem mondja el videóban.)

 Ülnek ezek az urak ott. Verebes – utánanéztünk a wikipédián – tényleg színész, vannak díjai is. Kern szintúgy. Havas Táncsics-díjjal bír, egy másik videóban hosszan mutogatja, mintha nem lenne ennél cikibb dolog. (Gézu a négy céből például mindig letagadta, hogy kerületi szavalóversenyen különdíjas lett.) Havas Henrik viszont más típus. Ő alulról jött, és neki a különdíj, a Táncsics-díj és minden szirszar szépen csillog. Meg hát nem azért telefonálgatott, bazmegolt hosszú éjszakákat át az illetékes bizottságoknál, hogy aztán a véletlenül neki ítélt lelógót ne mutogathassa minden arra jövőnek. Biztos még ki is vágta az aznapi Népszabadság cikket, amiben nagy fekete bötűkkel állt: Havas Henrik Táncsics-díjas. Gusztusos, mint a Liptai… (Mi a lószar egyébként ez a Táncsics-díj?, nézünk bárgyún a t. olvasóra…)

 

Az eredeti poszt itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr674227491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Antipatikus feltetelezesek a szovegben, amelyek terjedese miatt a szamomra fenteslent lassan kiiktatodott a kovetesre erdemes blogok listajarol:

-"nem szeretjük a színezett szőrzetű, anyányi úrhölgyeket" - a cikkiro azt nem szeret, amit akar, de sem hajfestesert, sem x kilon feluli testsulyert nem erdemli meg senki, hogy ilyen undoritonak irjak le. Embernek haja van (feltetelezem, hogy ennek a szinezeserol volt szo).

-"Két öregurat látunk a felvételen. Ahelyett, hogy fogsorrögzítőt reklámoznának, vagy vizelési zavarokról vallanának őszintén kortársaiknak"... szexrol beszelnek, es elaruljak, hogy van, akit erdekel a tema x even tul is. A cikkiro szerint senkinek sincs joga kivanni sem dolgokat, ha elmult x eves. Igy repul ki az ablakon a lehetseges olvasotabor egy tovabbi resze. (Ha o maga is eler az oregkorig, akkor majd megtapasztalhatja, milyen az, amikor az ember szexualitasarol azt illik mondani, hogy meg viccnek is rossz.)

-"tüdőbeteg, nagytestű, kissé szőrös férfi" - oke, akkor eszerint egeszsegesnek is kell lenni. Vajon allergiasokkal lehet jarni, vagy az is undorito? Hany szorszal/negyzetcenti elfogadhato, mielott valaki kiesik az emberi meltosaggal kezelheto leny kategoriabol a cikkiro szamara? Vagy ebbe eleve nem tartozik bele senki, akit nem talal vonzonak? Ismetlodik a kilok kerdese - aki kover, assa el magat, jo melyre. Az, hogy anorexias modellek kepein es a penzunkbol alig kijovo, egessegtelen eteleken nevelkedunk, nyivlan nem problema, ahogy az sem, hogy a lehetseges olvasok hany szazalekat sikerult ezzel elidegeniteni.

-"Szép látvány volt. Gusztusos, mint a Liptai Claudia… /Mert Liptai Claudia – ő aztán gusztusos. Verebes Istvánnak tán kicsit meg is emelkedik a slicce e mondatra. Vagy mégsem. Túl van már maga azon, István bácsi!" Aki szemelyesen nem vonzza a cikkirot, az gusztustalan, utalnivalo. Aki x even tul szexualis vonzalmat mer erezni valaki fele, az undorito, es megerdemli, hogy kivuallok figyelmeztessek erre az athaghatatlan szabalyra. Ki az, aki rendreutasitja az istvanbacsit? Arrol nem is beszelve, hogy eszerint az ember vaganysaga a fasz kemenysegevel egyenes aranyban all, ami... well, nem erdemli meg a reszletes kritikat.

A vicces az, hogy egyik szereplo se szimpi nekem, de olyan retorikaval szidni oket, ami mellekesen egy csomo mas embert is allati szintre sorol, nem tul hasznos modszer, ha atfogo kozonsegu blogot akartok. Ha a celcsoport csak fiatal, sovany, feltehetoleg teljes testfeluletukon epilalt, termeszetes hajszinu ferfiakbol all, akik megegyeztek, hogy negyveneves korukban onkent kiherelik magukat, otvenesen meg ongyilkosok lesznek (kiveve ha valami kronikus betegseguk lesz, mert akkor hamarabb,vegulis mi lehet szegyenletesebb, mint mondjuk egy tudobaj), akkor a strategia idealis.

Angolul azt mondanam, hogy a fenti cikk fat-shaming, ableist, ageist, misogynist bullshit. Es ezert nem fogok ide visszaterni.
@whah: tyűha, akkor te igazából majdnem a kezdetektől kezdted kiiktatni ezt a blogot a követésre érdemesek közül :) ez egy vicces visszatekintés egy olyan régi szövegre, hogy magunk sem ismerünk rá, hogy fentéslent
süti beállítások módosítása