Budapest közlekedésfejlesztésének útvesztőiben I.: Potenciális metróhálózatunk
Négyrészes sorozatunkban Budapest közlekedésfejlesztésének terveit szeretnénk részletesen bemutatni. Mai, első részében a metróhálózatról fogunk nagyot álmodni. Hogy nézne ki Budapest, ha végtelen sok pénzünk lenne? A lehetőségekről, a tervezett és soha meg nem épülő metrókról lesz szó. A szomorúbb realitásokról, az épülő 4-es metróról a másodikban, a harmadik részben a villamoshálózatról lesz szó, végül az expressz busz-, majd a trolihálózat lehetőségeit mutatjuk be.
Mi lesz az 5ös metróval, amelyen Demszky 2002-es ígérete szerint 2010. óta utazunk? Lesz-e valaha kötöttpályása Rákoskeresztúrnak? Mikor megy a 2-es metró Gödöllőre? És a 3-as metró Káposztásmegyerről Ferihegyre? Budaörs, és Budakeszi lakossága mikor jön gyorsvasúttal a belvárosba? Megtudja, ki ma velünk tart!
Az 5-ös metró eszménye
Az 5-ös metró egy fejlett modell szerint épülne: belvárost átszelő elővárosi vasutakról lenne szó, és nem rövid vonalú metróról, így átszállásokat spórolna meg. Az Észak-déli regionális gyorsvasút néven ismert projekt lényegében az esztergomi vonat és a szentendrei HÉV belvároson át való összekötése lenne a csepeli és a ráckevei HÉV-ekkel.
Jelentősége az észak-budai- Óbuda-Békásmegyer, és dél-pesti- Pesterzsébet-Soroksár területek lefedésében állna, 1-1 átszállástól mentesülnének innen a belvárosba igyekvők. Emellett korszerűsítenék az említett 3 HÉV-et és az esztergomi vonatot. Valamint a 10-es úton bejövő agglomeráció problémáját is megoldaná, a buszokról még Budapest határa előtt átszállhatnának a gyakrabban, közvetlen belvárosig járó vonatra, valamint a 10-es út-vasút szintbeli kereszteződést is felszámolnák, ami miatt az egész Pilis dugul. A Bogdáni úti lakótelep, Flórián tér, Lajos utca és Kolosy tér is kapna metrókapcsolatot. Kiváltaná a 3 HÉV mellett a zsúfolt 206-os, 23-as, 23E buszokat.
Mivel a vonalak nagy része már megvan, a költség a korszerűsítés mellett csak a belvárosi szakasz megépítéséből állna, így „mindössze” 590 milliárd forintból megvalósulhatna. Első szakasza csak négy megállóból állna, ám annál fontosabb lenne, a rossz közlekedésű Vágóhidat és Boráros teret kötné be a Kálvin téren át az Astoriáig. Ez az a vonal, amin elvileg 2010 óta utazunk. Komolyra fordítva a szót, bár még a 2010-es választásokon is - Horváth Csabán kívül - mindenki dobálózott az 5-ös metróval, egyelőre nincs rá reális esély, hogy a kész terveket tett kövesse. A nyomvonal:
(forrás: metros.hu)
6-os metró is lenne?
Lehet, hogy ez már nevetségesnek hangzik, de igen. Ugyan csak hosszútávú fejlesztési koncepciókban van róla szó, jelentősége elvitathatatlan. Első szakasza Rákoskeresztúrt és Kőbányát lenne hivatott kiszolgálni. Rákoskeresztúr városközpontjából jönne a lakótelepen át a metró, Akadémiaújtelep után felcsatlakozna a vonatsínre, Rákos vasútállomásnál kapcsolódna az Újszász-Szolnoki és a Gödöllő-Hatvani elővárosi vasutakhoz. Aztán vonatsínen jönne az Élessarokig, onnan pedig Kőbánya Városközpont érintésével a Kőbányai úton érkezne az Orczy térre, majd a VIII. kerületen át a belvárosba. Jelentősége a messzi, és kötöttpályással nem rendelkező Ráksoskeresztúr feltárása lenne, Kőbánya központjának kiszolgálása, és a VIII. kerület sűrűn lakott, középső részének lefedése. Kiváltaná a Rákoskeresztúrról Örsre vagy Kökire jövő majdnem összes buszt, és a zsúfolt 9-est.
Második ütemben Budára menne tovább, ahol két ágra válna. Egyik a Hegyalja út felé menne, valószínűleg a Farkasréti térig. Másik ága a Krisztina körúton, Moszkva téren át Hűvösvölgybe. Részben a lebontott 44-es villamost helyettesítené. (A budai ágról részletesen a harmadik cikkben). Kőbányának és Rákoskeresztúrnak lenne szüksége metróra, de jelenleg sok fejlesztés előrébb való. Egyik városrésznek sincs nagyon nagy lakossága, se lobbiereje, távol esnek a nap mint nap járt városrészektől ezért nem lehetne mutogatni, így valószínű, hogy nagyon sok idő múlva lesz csak terítéken, az 5-ös metró, csomó villamos, és talán a 4-es külső szakasza után. Tervezett nyomvonalának első szakasza:
(saját térkép)
2-es metró Gödöllőre
Ha már az elővárosok felé továbbhaladó metrókról beszélünk, ez is egy ilyen példa. Nyilván nem menne minden 2-es metró Gödöllőre, csak némelyik, több végállomás is lenne a HÉV-vonalon. Mindenesetre a VEKE-alkotta terv lényege az Örs vezér tér, mint így is túl nagy átszállócsomópont kiküszöbölése. Egy továbbmenő metróhoz az Örs vezér téri buszok egy része kijjebb tudna csatlakozni, vissza lehetne őket vágni kijjebb lévő megállókig, csökkentve az utazási időt, a buszok forgalomérzékenységét, és megszüntetve a busz-HÉV közös üzemet. A terv gyakori kritikája, hogy a HÉV-en csak a metró utasainak 23%-a utazik tovább, mely igaz, de pont a fent említett mondatokkal cáfolható értelmetlensége: ha a HÉV és vele párhuzamos buszok utasszámát összeadjuk, ez a szám már indokolja a metró hosszabbítását a HÉV-vonalon. Egyéb akadálya is van a tervnek: ha valaki maga elé képzeli, hogy a gyakorlatban hogy kötné össze a két egymással átellenben végállomásozó vonalat, ez elég bonyolult. Mintegy 10 milliárdos átépítéssel kezdődne a projekt, amit a HÉV átalakítása "metrózhatóvá" követne, a szintbeli kereszteződések kiiktatásával. Így legalább 34 milliárd lenne a vége, de mindez ebben a cikkben még olcsónak számít. De új vonal lényegében nem jönne létre, így ez is, mint sok egyéb projekt, egyelőre biztosan megmarad szép tervnek.
3-as metró hosszabbítás északon és délen
Északon a metró, ha két megállót továbbmenne, lefedné az egész Újpesti lakótelepet, melynek tövében végállomásozik most. Másodikkal elérné Rákospalota-Újpest MÁV-állomást, az északi elővárosi vasutak fontos megállóját. A megálló másik kijárata a Hubay Jenő térre esne, melyet majdnem minden rákospalotai busz érint, és a Veresegyház irányába tartó elővárosi buszokat is itt lehetne végállomásoztatni. E két megállóból egy, a Rózsa utca alagútja lényegében kész van, ezt a metrók jelenleg pihenővágánynak használják. Rákospalota-Újpest után a 14-es villamos vonalán tovább hosszabbítható a metró Káposztásmegyerig. De ha csak idáig épülne ez is óriási előrelépés lenne, vissza lehetne vágni ide az Újpest Központig menő 7 busz nagy részét, és az érintett 2 megállós szakaszt a metró kevesebb mint feleannyi idő alatt tenné meg, mint a 14-es villamos teszi ma, félkörben. A káposztásmegyeri metró a szocializmusban egy nagyon komoly terv volt, olyannyira, hogy a 14-es villamos hídjai úgy vannak megépítve, hogy a metrót is elbírják. De közben a lakótelep a tervezett méretének csak a felét érte el, a pénz elfogyott, rendszert váltottunk, így a 3-as metró északi végállomása is egyelőre fix pontnak tűnik. A terv:
(saját térkép)
Délen a hosszabbítás lényegében az 50-es villamos metróba bekötéséből állna, szintén valami metrónál ritkább követéssel. Cél itt is az átszállás kiküszöbölése, ok pedig a Gödöllői HÉV-hez hasonló eset, miszerint a metró utasainak jelentős része az 50-es villamossal utazik tovább, és sok buszt vissza lehetne itt is vágni külsőbb megállóig. Egy régi terv a hosszabbításról:
(térkép: metros.hu alapján)
Gyorsvasút Ferihegyre
Az ötlet egyik változat szerint a fent említett metróhosszabbításból az 50-es villamos sínjéből ágazna ki a Béke tér, vagy a Szarvascsárda tér után Ferihegy II. felé a metró. A másik terv szerint önálló, gyorsvasút kellene, mely a Nyugati pályaudvarig megy, Ferihegy I. és II. között kéne csak megépíteni a vonalat, utána végig vonatsínen menne. Célja csak a reptér kiszolgálása lenne, és mint sok nyugati nagyvárosban, lehetne érte jó pénzt kérni.
Felszíni gyorsvasút Budaörsre, Törökbálintra, Budakeszire?
Budaörs Magyarország leggazdagabb települése, és egyben legnagyobb, mely nem rendelkezik vasúttal. Bár hivatalosan van egy vasútállomása, de az távol esik a várostól. Az 1-es főút két oldalán terül el a város, melytől még gyaloglótávolságra van a házak nagy része, aztán egy nagy lakótelep, és egy csomó áruház van. Ezen a vonalon halad ma a 40E, és erre haladna a gyorsvasút is. De ez tényleg csak egy álomszerű fölvetés. Régen járt HÉV Budaörsre, Kamaraerdő felől jött, nagy kerülőt tett, és lassú volt, nagyon leromlott a pályája, ezért megszüntették és felszedték sínjeit, 50 évvel ezelőtt. Most nincs keret a megépítésre, bár a 4-es metró továbbvezetése kapcsán legalább a budaörsi virágpiacig hosszabbítás szóba szokott jönni, gigantikus P+R parkolóval az autópálya mellett. De magára az új gyorsvasútra konkrét tervek nincsenek, csak ötletek merültek fel, és a hosszútávú fejlesztési koncepcióban is csak opció. Törökbálint valamivel kisebb, és az autópályán jövő buszok jól kiszolgálják. De kötöttpályásra ott is lenne szükség, a budaörsi gyorsvasutat erre lehetne továbbvezetni.
Budakeszi pedig ténylegesen a legnagyobb magyarországi város, melynek egyáltalán nincs kötöttpályása. Bevezető útján, a budakeszi úton 2X1 sáv van, mely az egész közép-budai agglomeráció bevezetőútja. Ha bármi történik, az egész térség megbénul. De ha nem történik semmi, az ott lakók akkor is tudják, hogy a nap melyik szakától dugul befelé, és mikor kifelé az út. A kapacitás egyszerűen nem bírja el a forgalmat. Noha a Budakeszin végállomásozó kötöttpályás kihasználtságához nem férne kétség, mivel onnan még további 6 előváros felé mennek tovább buszok, itt most még ha irreális cikkről van is szó, kénytelenek vagyunk elmondani, hogy természeti adottságok miatt ez valószínűleg tényleg sose fog megvalósulni. Ugyanis a hegyen átvezetni a vasutat nem lehet, a hegyet átfúrni meg felfoghatatlanul drága.
De most, miután minden felvázolt, de soha meg nem valósuló projektbe beleéltük magunkat, és aztán elkeseredtünk, tegyük hozzá: bizonyos kritériumok alapján Budapest így is a világ egyik legjobb közlekedési hálózatával rendelkező városa, melyet két dolog tesz azzá: a nyomvonalsűrűség, és a nap bármely szakában megfelelő gyakoriságú követési idő. Ez lehet, hogy sokakat meglep, mivel mindig csak arról lehet hallani, hogy mi nincsen, meg hogy mikor megy csődbe a BKV. Hiába jó azonban a hálózati lefedettség, nem mindegy, hogy azt milyen típusú járművek elégítik ki. Budapesten nagyon sok vonal van, ahol egymást érik a buszok: 7-173-7E-173E, 86-160-260-206, 33-33E-233E-114-214, 161-162-162A-262-97E-169E-202E. Ha megfigyeljük, a metrók nagyjából pont ezeket a vonalakat helyettesítenék. A buszok kapacitása ugyanis korlátozott, környezetszennyezőek, és nagyon nagy a kitettségük a közlekedés bizonytalanságainak. Egy ilyen méretű város legalább 5-6 metrót igényel. A metró fejlesztő hatással van a környékre, befektetéseket indít és felnyomja a lakásárakat. Nagy elszívóereje van minden egyéb közlekedési eszközzel szemben, mindig másodpercre ugyanannyi a menetideje, kapacitása óriási, és környezetbarát. Ezért egy korszerű városban mindenképp kellenek a metrók. De tudjuk, hogy rettenetesen költségesek is, és Budapestnek a BKV fenntartására sincs pénze, nemhogy új fejlesztésekre. Ha így állunk hozzá a dologhoz, hogy 0 Ft-ból mit lehet kihozni, nagyon jól állunk. De ha észrevesszük, hogy az EU minden jó projektnek fizeti akár 80-90%-át, és nem ragaszkodtunk volna például a rég meghaladott 4-es metróhoz (részletek a következő cikkben), ha jobban hallgatna a politikai vezetés a civilekre, és nem emésztené fel a városvezetés és kerületek közötti megoldhatatlan bürokrácia a kezdeményezéseket, (mint a harmadik cikkünkben a fonódó villamoshálózat példáján is láthatjuk majd,) már rég sokkal előrébb tarthatnánk, és a fent említett projektek egy része legalább a megvalósulás útjára léphetne...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ezeket a népszerű-tudományos izéket, hogy "kisebb", meg hagyjuk az újságíróknak! Mi kisebb? Közigazgatási területe? Népsűrűsége? Városiasan beépített területe (ez utóbbi éppen nagyobb)?
pontosan. arra kellene törekedni, hogy a város minden körzetében legyen legalább egy földalatti csomópont. bármely két távoli kerület (nem szomszédos) között vezessen földfelszíni vasút, vagy alagút.
adott pénzmennyiségből több vonalat kell építeni, és kevesebb állomást mindaddig, amíg a távoli kerületek nincsenek egymással teljesen összekötve. sajnos egyre inkább érvényes a mondás: a pesti értelmiségnél egy hülyébb van. a budai.
nota bene az, hogy többszörösen nagyobb-e az attól függ, miben definiálod a nagyságot. ha a lakosságszám illetve alapterület a mérték, akkor kisebb Budapestnél; ellenben ha a termelékenységet vagy az össz-sörfogyasztást nézed, valószínűleg többszörösen nagyobb. :)
A kedves cikkíró vajon nem gondolt bele abba, hogyha már ott lenne a négyes metró a virágpiacnál, akkor onnan már csak egy köpés kivinni a vonalat Budaörsre, ha épp arra van szükség?
És ekkor felesleges lenne "hévet" csinálni? egyáltalán, mi az, hogy hév?
az utasszámokat én is épp most számolgatom, ez a 15000 azért elérhetőnek tűnik. adjuk össze a 202E, 97E, 169E, 168E, 276E utasait. úgy számoltam, hogy 5X óránként 8 jármű 80 utassal, ugye ezek egyáltalán nem csúcsidei adatok, és csuklósoknál félkihasználtság. Ez így is 3200. Aztán 161, 161A, 162, 162A, 262 és 98, 98E: vegyük csoportosan őket, 3X 80X 8-nak az egyszerűség kedvéért, és alábecsülve, ez így is kb 2000. Ez már több mint 5000 csúcson kívül, és lehet, hogy sokan az elővárosokból vonattal jönnek, de sokan pedig busszal, Pl. Ecser, Maglód, és Gyömrő lakosságának jelentős része. valamint pont hogy sokan Rákosmentéről is vonattal jönnek, kényszerűségből, őket is a metróhoz kell adni. és mivel Rákosmente közlekedése ma nagyon rossz, számolhatunk azzal, hogy a metró lényegesen több embert fog eleve a közösségi közlekedés mellé állítani, mint a buszok és a vonatok. És akkor egy óriás P+R parkolót is adjunk hozzá. Ez így már szerintem legalább 10 000, és még mindig csak a végállomásnál tartunk, a lakótelep előtt, csúcsidőn kívül.
budapesten az elv az, hogy ha már építünk metrót, akkor álljon meg minden bokorban. münchenben meg az, hogy a város bármelyik két távoli körzete össze legyen kötve.
HÉV alatt a felszínen közlekedő gorsvasutat értem, de fogalmazhattam volna másképp is, persze. és nyilván lehet az a "HÉV" a 4-es metró folytatása, sőt az kéne hogy legyen, csak nem szeretem ezt a szókapcsolatot használni, hogy 4-es metró, elég sok negatívumot tartalmaz.
Egyébként a szomszédban Bécsben, már hónapok óta van hétvégente éjszakai metrójárat és nagyon szeretik az emberek. Itt is nagyon jó lenne egy ilyen verzió!
Újpalotára nekem meggyőződésem a villamos. a következő posztban nagyon sok szó lesz a 4es metróról, meg újpalotáról, addig is a vekének itt egy tökjó tanulmánya a villamosról: veke.hu/2009/10/allitsak-le-a-4-es-metro-masodik-utemenek-elokesziteset/
Budapest egy hagyományos értelemben vett nagyváros (a mai világváros szó valami mást jelent, amit régen talán megavárosnak mondtak volna), amihez hozzácsapták a környező falvakat, aztán kicsit később egy részüket ledózerolták, és lakótelepeket építettek a helyükre. De ugyanemiatt azért vannak utasjelöltek is, és áthidalni való távolságok is, még akkor is, ha teljesen más jellegű a város jellege, mint nyugatabbra. És ha a villamos nem jó, a busz viccnek is jó ezek ellátására, a vasúti hálózat pedig nem megfelelő, akkor azért el kell gondolkozni, hogy hiányzik valahonnan egy szint, ami a városi gyorsvasút lehet. Mondom ezt úgy, hogy eléggé közismerten nem vagyok híve a még most is használt "nehézmetró" mániának.
A "18 ezer utas óránként alatt nem is szabad metrót építeni" pedig ugyanígy csak egy dogma (amitől még nyilván nem fognak metrót építeni Rákosborzasztóra - remélhetőleg: bár speciel Bécsben vacakabb helyekre is építenek, csak mert van pénzük rá, és akkor azelőtt hasraesünk, hogy mennyire a jövőnek terveznek), és akkor nem is beszéltünk arról, hogy az általad falunak nevezett helyen egy metróvonal fölött buszkaravánok haladnak a központban, és mindenki utálja, mert így is kevés. Én persze értem, hogy miért alakult így, de ha ez szerintem egy falu, akkor a szakvéleményedet továbbra is mindig el fogom osztani öttel :)
Magyarország betegesen túlcentralizált, Budapestnek hosszú távon millió alá kellene csökkenteni a lakosságát, illetve felszámolni az okokat, amiért mindenkinek a környékről muszáj bejárni. Szerintem erre az állapotra kellene tervezni.
Én úgy kezdeném, hogy törvényileg kötelezném ezeket az önkormányzatokat, hogy a jelenlegi beépítettségi határokon nem nyúlhatnak túl, magyarán többet a zöldterületből ne vehessenek el.
Ezután különadót kéne az önkormányzatoknak kivetni, amivel:
1. fejleszthetik a tömegközlekedést (buszos szinten akár: hibrid, gázüzem, akkumulátoros, emeletes, csuklós, duplacsuklós - szóval olyasmi, ami környezetbarátabb és vonzóbb az utasok számára, ad absurdum nagyobb kapacitást képes biztosítani).
2. csökkentik a kiköltözni szándékozók számát.
3. lehetővé válik, hogy a már beépített szélső területeket környezetvédelmi szempontból fontosabb részeken visszavásárolják és rekultiválják.
4. adókedvezmény adásával a fő gernicút mellett 300-400 méteres sugárban (megállók 500 méteres sugarú körében) társasáházak építését, azaz nagyobb népsűrűség megvalósítását támogassák.
Budakeszi úton konkrétabban: egyes helyeken érdemes lehet kiszélesíteni és váltakozó irányú buszsávot kiépíteni (reggel befele, este kifele). Ezen pedig gyorsjáratként trolibuszokat kéne közlekedtetni, nagy kapacitással (emeletes akár).Akár padkavezetéses buszútban is érdemes lehet gondolkodni, az "önbetartató" és van valamekkora utasvonzó hatása. Így a King Longokról át kéne ugyan szállni Budakeszin, de az eljutási idő és a környezetterhelés is összeségében csökkenhet.
Nem kell és nem is lehet minden esetben klasszikus kötött pályában gondolkodni. Ez főként a budai oldalon igaz, de én Ferihegy kapcsán is így gondolom.
A jelenlegi ferihegyi vasúti megállót kell továbbfejleszteni (fedett peron, újságárús, kávézó, mozgólépcsők, stb.) és a kettes terminálról pedig a reptér területén belül közlekedő shuttlebuszokkal lehetne gyorsan odajuttatni az utasokat. Nem beszélve a 200E racionalizálásáról, pl. Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és hasonló idióta megállók megszűntetése, gyorsforgalmi út használata, Határ útra helyezett végállomás...
@dr. Bubó:
"minek így összegányolni a föld alatt budapestet? én nem támogatom ezt a sok alagutat... minden jo ahogy most van..."
Ugyanezt mondom én is, csak épp a belvárosi mélygarázsok esetén. A jelenlegi, ill. tervezettek alapján: Szabadság tér, Kossuth tér, Bazilika, Erzsébet tér (ex-Gödör)... Ezek bejáratai egymástól kb. buszmegállónyi, vagy kisebb távolságra helyezkednek el. Az egész dolog egyszerűen nevetséges és szánalmas.
@PonDrow:
Ennek elsősorban a @felucca: által emlegetett integrálatlanság, széttagoltság az oka. Pl. a 10-es úton járó, rendesen számozott (800-as) volánbuszokat egész jól használják már a népek.
@F173:
A magasvasút sem sokkal olcsóbb, viszont tönkreteszi a városképet, komoly zajterheléssel jár a lakók számára, és többet, drágábban kell karbantartani.
Ha arról szólna a dolog, hogy három óra van minden egyes kérdés kifejtésére, akkor lenne helye a "szakmai" megnyilvánulásoknak. De nincsen, kétperces beszúrások vannak, miközben alapvetően mást kell csinálnom. Ilyenkor az ember túloz és sarkít, mert amúgy is csak tompítottan megy át minden, ami azt jelenti, hogy a "szakmaiból" meg semmi sem menne át.
És továbbra is kérdés, hogy az a "pár metró" ugyan hová kellene és mi helyett.
Üzemeltetés valóban érdekes kérdés, de remélem annyi eszük már van hogy a 4-s és ez utáni metrókat digitális kapukkal látják el magyarul ha nincs érvényes jegyed vagy bérleted akkor nem tudsz bejutni sem, nem alkesz ellenőrök ácsingóznak a mozgólépcsőnél. Jegybevételekből és bérletből már nagy része finanszírozható lenne az üzemeltetése is jobban mint a mostani buszoknak ahol valszeg az utasok fele jegyet sem látott még életében nemhogy bérletet!
A világ egyik legrosszabb állapotú és legöregebb járműparkjával rendelkező városa. Legalábbis Európában az utolsók között van.
A közlekedési hálózatnak egyedi tulajdonsága, hogy térképen nézve a legjobb, viszont a többi nagyvároshoz hasonlítva megvan az a bája, hogy itt nem lehet egy típusú közlekedési eszközzel eljutni a legtöbb városrészbe (például metró Londonban, villamos Prágában), hanem át kell szállni buszról metróra, metróról villamosra, stb. Ez persze a korábbi agyatlan fejlesztések eredménye, amikor például a villamosokat buszra cserélték, félbehagyták a metróépítéseket, stb.
A HÉV egy 100 éve bevált és praktikus szó arra, amire ez az üzem hivatott volna. Hogy ezt a szerepet nem tudja betölteni teljesen (bár azért elégtelent se adnék neki), az egy csomó elmaradt fejlesztésnek köszönhető. Kár lenne ezt a szót "kiölni" a köztudatból.
Amikor az egységes és fejlettebb HÉV helyett budapesti S-Bahnról hallok mindig beleborzadok. Olyan ez, mintha a nagykörúti villamost Tramnek hívnánk a Combinók óta.
Szóval az elővárosi (gyors) vasutat továbbra is hívjuk Helyiérdekű Vasútnak ha lehet, véletlen sem S-Bahnnak, RER-nek vagy Overgroundnak.
Budapesten per pillanat ott tartunk, hogy a metró üzemidejét csökkenteni kéne, mert jóval olcsóbb lenne hétköznap este 10-től már buszozni. VEKE-javaslat is volt róla, és ezzel kénytelen-kelletlen egyet kell értenem.
Ha drága lesz az energia, pláne a megengedhetően tiszta energia, az arrafelé tolja a dolgokat, hogy lehetőleg közelre utazzunk és közelre szállítsunk, csökkenjen a távolság a termelő és a fogyasztó között. Ha meg majd felértékelődik a nem ipari élelmiszer, ahhoz megint csak érdemes vidékre költözni, és a megtermelése több élőmunkát is igényel, vagyis lesz munka is. Ezek reális tendenciák, mint ahogy a távmunka és a táv-ügyintézés is, vagy akár a neten át franchise-ba leosztott-frissített gyártástechnológia definíciók, amivel sok mindennek megint csak lehet decentralizálni az előállítását.
"hogy lehetőleg közelre utazzunk és közelre szállítsunk, csökkenjen a távolság a termelő és a fogyasztó között."
Nem hiszem, hogy magyarországi mértékekben ennek van akár csak minimális hatása/értelme is. A decentralizáció, szétszóródott népesség a közösségi közlekedéssel nem/nehezen szolgálható ki gazdaságosan.
Globálisan nézve inkább, amikor az aluminíumtálcában levő faszenet (egyszer használatos grill) Kínából hozzák és terítik egész Európában (TESCO)...
De már nem fog, ha olvasol híreket. :(
De! Én szándékosan hoztam fel egy német város példáját, ugyanis. Németország a II. világháborút követően szó szerinti értelemben a földdel lett egybedöngölve, és innen küzdötték fel magukat Európa vezető országává. Még azt is kibírták, hogy húszegynéhány évvel ezelőtt az ország területének és lakosságának felét kitevő, totális gazdasági és erkölcsi csődben lévő országrész kellett fejleszteniük.
Csakhogy ott pofázás, egymásra mutogatás, széthúzás, csakazértis egymás alá tevés helyett fegyelmezett, kitartó, szívós - és mindemellett rengeteg - munkával, istentelenül sok lemondás árán dolgoztak úgy, hogy tudták, munkájuk gyümölcsét nagy valószínűséggel az unokáik élvezhetik. (ahogy a japánok, kínaiak, koreaiak is tették illetve teszik). E mellé párosult a következetes, szigorú és legfőképp felelősségteljes gazdasági/költségvetési morál, kiegészülve az adófizetési morállal, ahol az adóelkerülés nem nemzeti sport, hanem szégyellnivaló cselekedet. Ettől még fényévekre vagyunk!
Hát ezt nevezem én felelős életfelfogásnak, és ezért jutottak el ők oda, ahol vannak, minthogy nem acsarkodtak és tátották a szájukat irigykedve, hanem DOLGOZTAK!
Vagy legalább bicikliút a patakparton, mert azt a rohadt kerületet életveszélyes kerékpáron elhagyni. (XVII. kerületi kerékpárutak vannak, csak éppen nem vezetnek sehova, továbbra sem.)
Menjen a HÉV szépen a Batyiról tovább a Kálvin tér/Boráros tér felé oszt csókolom. Miért kell elvenni a kettes metró és a Moszkva tér gyors elérésének lehetőségét? Egyik barátom pont, erre másik meg pont arra lakik, nekem meg sokszor volt dolgom a Margit híd budai oldalán. Ha megvalósulna a jelenlegi terv, plusz negyedóra minimum mindenfelé. Nem használnám a HÉV-et, buszra kéne üljek...
A Margitsziget, mint HÉV megálló minek? Aki sétáni akar, meg sportolni, sétáljon mát át a hidon...
Az is jellemző, hogy Lehel tér mellett Klauzál téri megálló van tervezve, ha már arra megyünk, miért nem a Nyugatihoz lukadunk ki, ahol tényleg nagy a forgalom? Ne a Lehel térre menjünk már HÉVvel a villamos miatt, kihagyva a pályaudvart, a villamos jöjjön a Nyugatiig, értelmesebb volna.
Vagy csak én látom rosszul...
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az ember alapfunkciói nagyjából az anyagcseréhez kapcsolódnak, és bár sok minden változhat a jövőben, ez az egy adottságunk megkerülhetetlen marad. A jó levegő és a tiszta víz Budapesten is elég kétmillió embernek, de ennivaló nem sok terem.
Én csak jósolom, hogy idővel sok ember lesz, akit ez a folyamatosság biztonságát érintő kockázat majd zavar.
Ha nem konkrétan a Margit hídra vagy a Batyira mész, akkor mi változik? Ha a Fonódót nem akadályozták volna, már most Óbudára mehetnének a dél-budai villamosok, ha lenne M5, nem a Batyin szállnál át az M2-esre, hanem az Astorián. Viszont gyorsabban ott lenne, mint a HÉV-vel ma a Batyin.
Az "Astoria is, Kálvin is" dolgot észre se vettem, gondolom a 4-es metrót is el akarnák érni, de fogalmam sincs, tényleg ez-e a terv, ha igen, milyen szinten, és pl. hogy nem ugyanannak az állomásnak lenne két kijárata, vagy valami hasonló. Azt tudom, hogy a Lehel tér vs. Nyugati tér megálló vita viszont létezik, csak erősen akadémikus.
A magam részéről nem metróra vágyom, hanem olyan tömegközlekedésre, ahol nem kell átszállnom, építése nem dönti szegénységbe a várost/országot, fenntartása kifizetődő és ehhez képest gyors is.
A végeredmény várhatóan nem a tokiói hálózat lesz.Még csak nem is a mai budapesti.Nem arról van szó, hogy örülök ennek, csak figyelembe veszem a realitásokat.
Az, hogy a fejlesztési pénzeket elvonják a fővárostól, az a politikai vezetés hibája, vidéken már nem tudnak mit kitalálni, annyi az EU-s forrás, Budapesten, meg az alap dolgokat nem tudják kiépíteni.
Az, hogy a meglévő vonalak nincsenek teljesen kiépítve, nem igaz. Az utóbbi 30 év azt mutatja, hogy de igen, sajnos ezek a csonkának látszó vonalak is a "teljes kiépítéshez" tartoznak. Ha Budapesten valaha valóban piaci alapon épült volna metró, akkor még ennyi sem lenne.
Szerintem kéz malomba őrölünk, te az ágazati szempontjaidat nyomatod, én meg próbálom az egész problémát egy komplex rendszerbe behelyezni.
Az ott Ámerika, ez meg itt Magyarország. Más kultúra, más emberek, más gondolkozás, más érdekek, más....más...más.
Az én olvasatomban a gyorsvasút (rapid transit) paramétereinek megfelel a Szentendrei, Csepeli és a Gödöllői HÉV is. Persze vannak infrastrukturális fogyatékosságaik, de alapvetően ez a szolgáltatás pontosan ugyanaz akar lenni mint az S-Bahn. Mind a megállókiosztás, mind a járművek jellege erre utal. (És ezt a wikipedia is így gondolja: en.wikipedia.org/wiki/S-Bahn#Hungary)
Gondolom te is tudod, hogy az MX kocsik legközelebbi rokona a berlini S-Bahnon közlekedik.
Azok a tervek is inkább a HÉV fejlesztéséről és egységes hálózatba szervezéséről szólnak, mintsem a megszüntetéséről. Én pont ezért nem szeretném, ha ez a kifejezés kihalna a nyelvből pusztán azért, mert marketing szempontból újabbnak hat az S-Bahn.
A BP tomegkozlekedes addig nem fog megjavulni amig altalanosan elfogadott hogy szegyen BKVval utazni, mert Magyarorszagon az auto a minden.
És ahol a kiadási oldal magasabb, mint a bevételi, ott bizony nem épül metró, akkor sem, ha tele van a csuklósbusz.
Kicsit tudjunk már büszkék lenni arra, amink van.
Miért és hová vinnék ki Budapesten a metróvonalakat, amikor a jelenlegi végállomásokon is csak úgy tudják a gazdaságossági határ közelébe megtölteni őket utassal, hogy az öt szomszédos kerületet odahordják a buszok?
Arról nem is szólva, hogy a városhatáron nagyszerűen kimennek a vonatok, köszönjük, nem kérünk párhuzamos szolgáltatást.
Ja, egyébként kimegy a metró a városból, hiszen a város határa nagyjából a Hungária és a külső Körvasút között húzódik, ezen, ha jól számolom, legalább három helyen átlép a metró, tehát megvalósult, amit éppen számonkérsz.
Amúgy látom, te csak dugig töltött szerelvényekben tudsz gondolkodni, akkor szólj a kormánynak, hogy a személyvonatok 90%-ka nyugodtan kihúzható a menetrendből, mert nem hogy dugig nincsenek megtöltve, de még az ülőhelyek 20%-át sem éri el a kihasználtság.
Így úgy is cserék és módosítások kellenének a gépparkhoz, egy füst alatt átválthatnának a jelenlegi 600-800v-os egyenáramos táplálásról mondjuk ugyanennyire, csak 50hz-es váltakozó áramra. Csökkenthető lenne az infrastruktúra (egyenirányítók helyett egyszerű trafók), visszatáplálás sem csak másik járműbe mehetne, hanem ha nincs másik jármű ami felvenné visszamehetnez országos hálózatba, mint a nagyvasúton. A veszteségek is kisebbek lennének. Az új igbt áramirányítós metrószerelvényeknél kb csak szoftverfrissítés és néhány apró módosítás kéne. Aztán eldönteni hogy ráraknak e valahogy felső áramszedőt is a felszíni vonalakra, vagy a felszíni szakaszokat is 3. sínes táplálásra alakítják a felsővezeték helyett.
Már csak azt áruld el, hogy hogy kerül a Krisztina körútra a Kálvin térről az M6-osod?.... (a valóságban persze úgy, hogy a Rákóczin megy)
"hogy kerül a Krisztina körútra a Kálvin térről az M6-osod?...."
- Tök egyszerűen. Mikor 12 éves koromban színes filccel húzogattam a metróvonalakat egy térképre (Akkor vitt el édesapám a FAV múzeumba) - és azért csak 12 metróvonalat rajzoltam, mert nem volt több filcem, szegények voltunk- tehát tök egyszerűen.
Kálvin tér - Március 15. tér - Horvátkert
g.co/maps/nazt4
Az utolsó 100 komment: