Mégis mit szeressünk a Nyugatban?
Nem szeretjük a szolgai Nyugat-imádatot, a magyarugarozást, és nem gondoljuk, hogy tahók lennénk a demokráciához. Ennyi Nyugat-kritika után felmerülhet a kérdés, hogy van-e bármi szeretnivaló a Nyugatban, vagy a Nyugat egyszerűen csak leigázta a világ többi részét, és ezért kénytelenek vagyunk viszonylag pozitívan állni hozzá egészen addig, amíg a keleti szél el nem hozza végre számunkra a kedvezőbb világrendet. A kérdés nem csupán elméleti síkon érdekes, hiszen Orbán rendkívül lelkesen és elvtelenül fordult Kína-felé.
Nyugathoz való viszonyunk tisztázásának első lépéseként nézzük meg, hogy hova is tartozunk a világban politikai, gazdasági, kulturális dimenziók tekintetében. A Freedom House demokratikus intézményrendszert mérő kutatása alapján készült térképen például zöldek vagyunk, azaz "szabadok".
Gazdasági "hovatartozásunk" után kutakodva pedig nézzünk mondjuk az IMF által készített, a világ országait az egy főre jutó GDP szerint rangsoroló listára, ahol a 183 induló közül a 46. helyen állunk. Így kerültünk az alábbi térképen a kékekhez.
Kulturális identitásunk ügyében pedig például Huntingon klasszikus civilizációs térképére érdemes rápillantani, ott vagyunk a kék blokkban, a többi nyugati keresztény ország között.
Persze az is látszik a térképekről, hogy a Nyugat nem egy egyszerű földrajzi kategória, különböző szempontok különbözőképpen rajzolják meg a Nyugat határvonalait. Az viszont egyértelmű, hogy mi nyugatiak vagyunk politikai, gazdasági és civilizációs szempontból egyaránt.
Mit adtak nekünk a nyugatiak?
Teljesen érthető, hogy nehéz volt a Brian életében ábrázolt júdeai zsidó mozgalmárnak a római megszállókban és az általuk fenntartott rendszerben pozitívumokat felfedezni.
A Nyugat perifériáján, egy világ és európai válság közepén nem könnyű elfogulatlanul válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon kaptunk-e olyan értékes dolgot a nyugati centrumból kifelé terjedő és (időnként erőszakosan) terjesztett modernitástól mi, magyarok, ami párhuzamba állítható a rómaiak Júdeába importált olyan fejlesztéseivel, mint a csatornázás, a közbiztonság, az úthálózat. Azért próbáljuk meg eldönteni, hogy jó dolog-e a fent körülírt klubba, azaz a Nyugathoz tartozni.
Ez persze személyes politikai preferenciák kérdése. Én például örülök annak, hogy (egy tökéletlen, de azért működő) demokráciában élünk, a szavazati jogom által van valamennyi beleszólásom abba, hogy milyen irányba halad az ország. Sőt, ha nagyon elégedetlen vagyok a politikai helyzettel, akkor tüntethetek is, vagy alapíthatok saját pártot.
És szerintem jó dolog egy olyan országban élni, ahol a világ többi részéhez képest az anyagiak tekintetében egész jó a helyzet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy el kéne felejteni azt a rengeteg szegény embert, aki ebben az országban él. De a helyi szenvedést ismerve is azt kell mondani, hogy még mindig jobb Magyarországon szegénynek lenni, mint a világ többi országának többségében.
Természetesen a kulturális identitás kérdése a legbonyolultabb a tárgyalt dimenziók közül, nyilván a legradikálisabban ezt a vonalat egyszerűsítem le; ha ezt nem tenném, akkor nehéz lenne bármit is mondani a témában. Szóval, jó nekünk a nyugati zsidó-keresztény civilizációhoz tartozni? Én úgy látom, hogy egy szekuláris és kasztrendszer nélküli társadalom kurva pozitív dolog. A felvilágosodás óta kifejezetten törekszünk az emberi jogok érvényesítésére, az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság megteremtésére. Amikor épp valamelyik fronton vereséget szenvedünk, akkor az egy hiba a rendszerben, nem pedig a sztenderd működés. A Nyugat legszörnyűbb bűneit (például a gyarmatosítást, aminek a nyugati jólét nagy részben köszönhető vagy a Holokausztot) is nyugati szempontokat használva tartjuk borzasztónak. Azért látjuk ezeket szörnyűnek, mert a a mára általánosan (de persze nem tökéletesen) belsővé tett - humanista, egalitárius, demokratikus stb. értékekkel a lehető legdurvábban szembemenő események voltak.
A botlások, tragikus eltévelyedések és visszalépések ellenére is elmondható azonban, hogy a minket is magába foglaló Nyugaton fejlődtek ki legteljesebb mértékben azok a gazdasági, társadalmi, kulturális rendszerek, amelyek a modernitást jelentik, és amelyek miatt én például ma sokkal szívesebben élek Nyugaton, mint bárhol máshol.
És akkor most örüljünk?
Maradjunk meg kritikusnak a Nyugattal szemben. Ugyanakkor a Nyugat történelmi és jelenlegi tökéletlensége ne vezessen oda, hogy az egész civilizációs projektet kidobjuk a szemétbe. Arra próbáljunk inkább rájönni, hogy a mi helyzetünkben, a saját eszközeinkkel és az identitásunkat megőrizve hogyan kéne ezt az egészet jobban csinálni!
(A képek forrásai: Ali G, GDP térkép, Freedomhouse térkép, Huntington térkép)
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Példaképek 2012.05.29. 02:58:16
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mégis, úgy érzem, hogy a nyugati civilizáció nem tudja megadni a választ arra a kérdésre, hogy miért élünk valójában, mitől leszünk boldogok, hiszen az anyagi javak hajszolása nem vezet minket el ide. Az, hogy pl. Németország zöldenergiára akar átállni, de közben a fogyasztásának 80%-a a kínai környezetet terheli, és a gazdagságát szegényebb országok biztosítják, álszentség és zsákutca.
Tehát van, amit át kell venni a Nyugattól, és természetesen ezeken az országokon belül is különböző áramlatok vannak - a gondolkodás pedig sokszor a magyarországinál sokkal közösségibb jellegű - de a gazdaság és a társadalom működését tekintve vannak saját és más példák arra (itthon leginkább a paraszti gazdálkodásból), ami egy kevésbé anyagigényes, igazságosabb ország felé vezet.
A demokráciát meg nagyjából leszarja a polgár. Amúgy is csak illúzió: a te beleszólásod abba hogy mi lesz, lényegében 0. Az átlagpolgárnak aki dönt, sem infója, sem kompetenciája a döntésekhez, így csak a médiára támaszkodhat. Magyarul, az nyer aki mögött több a tőke.
De nem is igazán van igény a dologra: simán elvolt a nép a Kádár rendszerben is, nem a demokrácia deficit miatt lettek elküldve az elvtársak, hanem a Trabant és az Opel közötti technológiai színvonalbeli eltérés miatt.
Nekem pl. nem fáj, hogy nem tudok úgy teniszezni, mint Federer, de biztos nem fogom ezért vitatni a játékstílusát vagy az emberi kvalitásait. Akkor is és csakazértis követem, amit belőle látok, hogy lemegyek térdből az egykezes fonákhoz, és a lendítéssel együtt elfordítom a felsőtestem, és jól megemelem a labdát az ütővel...
A "saját útról": az is csak akkor alakulhat ki, ha valamit becélzol, és annak mentén módosítasz.
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét is!
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét is!
Azért sántít kurvára a Federeres hasonlatod kedves politológus, mert Federer egyrészt nem pofázik bele, hogy te mit és hogyan csinálsz, másrészt nem követeli rajtad azt a pénzt, amit a apádnak azért adott kölcsön, hogy az adósságába fullassza bele, és nem kapta meg "privatizáció" címén fillérekért azt a vízvezetékhálózatot, amit mi építettünk, hogy aztán olyan jó gazdaja legyen, hogy mindjárt tízszeresébe kerül nekünk az a víz, ami a mi földünkből jön.
A posztolónak természetesen az alapkérdésben igaza van: nyilván jobb ide tartozni, mint Kenyában örülni egy jól megtermett pókcombnak, de az érdekeinket védeni és érvényesíteni kell.
Ajánlom a következő filmet: osijovendok.org/media.php?cat_id=61&play_id=441 (Economics of HappinessI
Igazad van, a gyarmatosítás kifejezetten jó buli volt. Biztosan az indiánok is így gondolnák, ha megérték volna a végét.
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét
A GDP pl. magasabb, ha mindenkinek külön lakása és mosógépe van, és az a látszat, hogy több munkahely van, stb. Ha azonban társasházanként van 1-2 mosógép, és több generáció él együtt, akkor 1. sokkal kevésbé terheljük a környezetet, 2. kevesebbet kell dolgoznunk, mert kevesebb mosógépet kell gyártanunk. Ezt a mai gazdasági rendszerben rossz dolognak értelmezik. Holott a megoldás éppen az, hogy rengeteg felesleges munkát végzünk. Sokkal több szabadidőnk lehetne, ha nem akarnánk egy ilyen bonyolult rendszert fenntartani, nem akarnánk januárban epret enni, nem akarnánk Thaiföldön nyaralni - és még így is sokkal boldogabb életünk lehetne, ha a célokat nem a mennyiségekben határoznánk meg.
És bizony, a posztírónak tényleg nagyon igaza van abban, hogy a mienk egy fejlett ország egy fejlett térségben. A panaszunk meg a vitánk a nyugatról is azt mutatja, hogy nyugatiak vagyunk, mint az állat, "magad is nyugat vagy".
@airdace: Nézz utána akkor hogy mi lett az Afrikai államokkal a gyarmati rendszer megszűnése után! 10-20 év lejtmenet. Sokkal jobb lenne nekik ma is egy stabil , gyarmati státuszbban, mint polgárháborúban! A lakosság ilyen mértékű megnövedekése is a nyugati államoknak köszönhető: az árútermelésnek és nagymértűkű oltási, egészségügyi progamoknak! Persze, az már kérdéses , hogy mennyire jó az maguknak az Afrikaiaknak... A nyugatot nem lehet okolni a fejletlenek problémáiért
A monokultúra kialakulása is, gazdasági ttörvényszerűségek miat volt. A vásosbaáramlás és a társadalmi-gazdasági különbségek megnövekedése elkerülhetetlen és a kapitalizmus velejárója. Nézzük az ellenkezőjét? MI lett azokkal az országokkal amelyek az afrikai szocialista utat választották annak idején: Etiópia, Angóla, Mozambik- mindenhol óriási bukás lett a vége!
A nyugati kapitalizmus eddig minden rendszer felett bebizonyította felsőbbrendűségét, és azok az országok a sikeresek, amelyek minél tisztább formában tudják átvenni.
Móricka, a vajas-mézes kenyér a jobb, vagy a rothadó penészes?
A tőke és a termelőeszközök tulajdonosai kegyetlenül kihasználják a többség kiszolgáltatott helyzetét az egész világon.
A kormányok feladata (lenne) ezt a kizsákmányolást mérsékelni, de azokat meg a globális tőke tartja szorosan a markában.
A piacot ne istenítsük, több a romboló hatása, mint a haszna, ezért kell időnként beavatkozni a piaci folyamatokba.
A kapitalizmus rossz, de sajnos jobbat még nem találtak ki.
Hát, az utolsó mondatod alapján van egy olyan érzésem, hogy te tényleg azt hiszed, hogy a víz a "földből jön". A villany meg a drótból. Azért olyan sokat csinálni nem kell, ugyebár, elég besöpörni a pénzt érte.
Egyébként úgy hallottam, hogy az IMF és az EU azért "pofázik bele", mert úgy gondolja, ha nem tenné, úgy elvernénk az ő pénzét (nem ám azt, amit régebben kaptunk, hanem amiért most kuncsorgunk), mint a nyugdíjvagyont. A hitelező általában szereti visszakapni, amit adott. Ez olyan nyugati, érthetetlen viselkedés, ami nekünk nem nagyon konveniál.
Én jelenleg egy német tulajdonú cégnél dolgozom, amely engemet úgy kizsákmányol, mint a sicc. Elviszi a hasznot, ahelyett, hogy nekem adná. A szemét! De ezt nem gondolom én ám komolyan...
Igen, nekem is a feudalizmus jut eszembe akkor, amikor a hozzád hasonlók helyzetértékelését olvasom, leginkább a Csehov korabeli orosz arisztokraták világképét idézi. Ők voltak azok, akik rendkívül nagyra becsülték a vehemens zsidó fiatalok gondolatait az előjogok, a történelem során szerzett előnyök igazságtalanságáról, ugyanakkor megmosolyogták, mert hát mi is lenne azzal az evolúcióban (szerintük nyilván okkal) leszakadt a buta zsellérrel, cseléddel, ha munka helyett szabadságot adnának nekik, amellyel úgysem tudnának élni.
A lecsúszás pontosan azért következett be, mert a gyarmatosítók szétzúzták a társadalmi rendszerüket és a gazdaságot a Nyugattól tették függővé. A "függetlenedés" után mindenhol nyugati tőkebefektetések zajlottak az IMF és a Világbank "őszinte" segítségével, ami lehetetlenné tette, hogy ezek az országok a saját útjukat kövessék. Ez termelte ki a korrupt diktátorok rendszerét is a korábban jól működő törzsi hatalommal szemben.
Mivel bizonyította be a kapitalizmus felsőbbrendűségét? Én erre semmilyen bizonyítékot nem látok. Az a felsőbbrendűség, hogy lassan mindenkinek autója van? Az, hogy a természettől és egymástól teljesen elidegenedve, végletesen individualista módon élnek egyesek (miközben bármelyik pszichológus megmondja neked, hogy a társas érintkezések jelentik az ember számára a boldogságot). Ez sajnos egy tévút.
Lehetnek a Nyugatnak olyan vívmányai, amelyek hasznosak, azonban maga a rendszer valójában nagyon káros volt az emberekre és a bioszférára nézve, és lassú (?) halálra van ítélve.
A piac sajnos minden olyan értéket meghatároz, amit politikai erőszakkal (büntetéssel való fenyegetéssel) nem térítenek el (lásd korábban a gázárakat, amelynél az kapta a legnagyobb támogatást, aki a legtöbbet fogyasztotta/leginkább szennyezte a környezetet, és egyáltalán nem ösztönzött takarékosságra). Hogy neked az nem jó ár, amit a piac meghatároz, akkor vagy jól meg kell verni a vevőt, hogy mégis megvegyen valamit, amit ő drágáll, vagy jól meg kell verni az eladót, hogy olcsóbban adja. Nyilván számodra utóbbi az elfogadhatóbb, mint amit a "piac meghatároz".
"Hát, az utolsó mondatod alapján van egy olyan érzésem, hogy te tényleg azt hiszed, hogy a víz a "földből jön". A villany meg a drótból. Azért olyan sokat csinálni nem kell, ugyebár, elég besöpörni a pénzt érte."
Az, hogy neked milyen érzéseid vannak, szerintem inkább a szeretteidre tartozik mint rám, a mondatomat viszont hiába igyekszel kiforgatni, mert nem azt írtam, amit te bele akarsz magyarázni. A vízvezetéket nem tőlük kaptuk, mint ahogyan a nagyon jó videobejátszásban a kis nép a rómaiaktól, hamem mi magunk építettük. Ezt a kész terméket adják csak úgy oda egyes helyeken külföldieknek, hogy azok zsebelhessék be a pénzt, kb. olyan jó gazda gondosságával, mint Demszkyék a BKV-nak.
"Egyébként úgy hallottam, hogy az IMF és az EU azért "pofázik bele", mert úgy gondolja, ha nem tenné, úgy elvernénk az ő pénzét (nem ám azt, amit régebben kaptunk, hanem amiért most kuncsorgunk), mint a nyugdíjvagyont. A hitelező általában szereti visszakapni, amit adott. Ez olyan nyugati, érthetetlen viselkedés, ami nekünk nem nagyon konveniál."
Itt sem arra válaszoltál amit én írtam. Nyugati barátaink korábban azzal a céllal tömték ki a Kádár rezsimet, hogy belefullasszák az adósságba. Elég, ha arra gondolsz, hogy mekkora lehetett a Kádár rendszer kockázati értékelése abban az időben, mit össze hisztiznek a pénzpiacok, minden kis szirszaron, a szalonképtelen Kádárt meg mégis tömték pénzzel. Ezért a rendszerváltás idején - nem ma! - illett volna némi türelmet tanúsítani. Ez valószínűleg így is lett volna, ha "nagy pechünkre" nem dől be az egész szocialista tábor, így a szemükben Magyarország leszaróágra került. Ha a többi szocialista ország akkor megtorpant volna, akkor Magyarországból virágzó kis mintaállamot csináltak volna, hogy megmutassák nekik, mennyivel jobb hozzájuk tartozni.
És hogy visszatértjek az poszt eredeti gondolatához: én is úgy gondolom, hogy jobb a nyugathoz tartozni, de attól még nem látok automatikusan mindent jónak, ami nyugat, és mindent rossznak ami nem.
Finnyáskodni persze lehet, de nem véletlen hogy Bécsbe indultunk 89-ben és nem Kijevbe. Se az hogy a nyugatfikázó mocskot a Nyugat elnézi, de merné bárki fikázni az iszlámot, az orosz vezetőket vagy a kínai államot muzulmán országban, Oroszországban vagy Kínában, megnézhetné magát.
Ennyi.
Viszont klassz lenne már eldönteni, hogy merre tovább. Jelenleg MO egy része menne Nyugat felé, a másik része meg maradna/menne a Balkánra. Csak a közös célt kellene meghatározni végre, akkor könnyebb lenne.