Mégis mit szeressünk a Nyugatban?

2012.05.27. 07:30 Tékás Lacika

west side.jpgNem szeretjük a szolgai Nyugat-imádatot, a magyarugarozást, és nem gondoljuk, hogy tahók lennénk a demokráciához. Ennyi Nyugat-kritika után felmerülhet a kérdés, hogy van-e bármi szeretnivaló a Nyugatban, vagy a Nyugat egyszerűen csak leigázta a világ többi részét, és ezért kénytelenek vagyunk viszonylag pozitívan állni hozzá egészen addig, amíg a keleti szél el nem hozza végre számunkra a kedvezőbb világrendet. A kérdés nem csupán elméleti síkon érdekes, hiszen Orbán rendkívül lelkesen és elvtelenül fordult Kína-felé.

Nyugathoz való viszonyunk tisztázásának első lépéseként nézzük meg, hogy hova is tartozunk a világban politikai, gazdasági, kulturális dimenziók tekintetében. A Freedom House demokratikus intézményrendszert mérő kutatása alapján készült térképen például zöldek vagyunk, azaz "szabadok".

800px-2011_Freedom_House_world_map.svg_1.png

Gazdasági "hovatartozásunk" után kutakodva pedig nézzünk mondjuk az IMF által készített, a világ országait az egy főre jutó GDP szerint rangsoroló listára, ahol a 183 induló közül a 46. helyen állunk. Így kerültünk az alábbi térképen a kékekhez.

GDP_nominal_per_capita_world_map_IMF_2009.png

Kulturális identitásunk ügyében pedig például Huntingon klasszikus civilizációs térképére érdemes rápillantani, ott vagyunk a kék blokkban, a többi nyugati keresztény ország között.

Clash_of_Civilizations_map.png

Persze az is látszik a térképekről, hogy a Nyugat nem egy egyszerű földrajzi kategória, különböző szempontok különbözőképpen rajzolják meg a Nyugat határvonalait. Az viszont egyértelmű, hogy mi nyugatiak vagyunk politikai, gazdasági és civilizációs szempontból egyaránt.

Mit adtak nekünk a nyugatiak?

Teljesen érthető, hogy nehéz volt a Brian életében ábrázolt júdeai zsidó mozgalmárnak a római megszállókban és az általuk fenntartott rendszerben pozitívumokat felfedezni.

A Nyugat perifériáján, egy világ és európai válság közepén nem könnyű elfogulatlanul válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon kaptunk-e olyan értékes dolgot a nyugati centrumból kifelé terjedő és (időnként erőszakosan) terjesztett modernitástól mi, magyarok, ami párhuzamba állítható a rómaiak Júdeába importált olyan fejlesztéseivel, mint a csatornázás, a közbiztonság, az úthálózat.  Azért próbáljuk meg eldönteni, hogy jó dolog-e a fent körülírt klubba, azaz a Nyugathoz tartozni.

Ez persze személyes politikai preferenciák kérdése. Én például örülök annak, hogy (egy tökéletlen, de azért működő) demokráciában élünk, a szavazati jogom által van valamennyi beleszólásom abba, hogy milyen irányba halad az ország. Sőt, ha nagyon elégedetlen vagyok a politikai helyzettel, akkor tüntethetek is, vagy alapíthatok saját pártot.

És szerintem jó dolog egy olyan országban élni, ahol a világ többi részéhez képest az anyagiak tekintetében egész jó a helyzet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy el kéne felejteni azt a rengeteg szegény embert, aki ebben az országban él. De a helyi szenvedést ismerve is azt kell mondani, hogy még mindig jobb Magyarországon szegénynek lenni, mint a világ többi országának többségében.

Természetesen a kulturális identitás kérdése a legbonyolultabb a tárgyalt dimenziók közül, nyilván a legradikálisabban ezt a vonalat egyszerűsítem le; ha ezt nem tenném, akkor nehéz lenne bármit is mondani a témában. Szóval, jó nekünk a nyugati zsidó-keresztény civilizációhoz tartozni? Én úgy látom, hogy egy szekuláris és kasztrendszer nélküli társadalom kurva pozitív dolog. A felvilágosodás óta kifejezetten törekszünk az emberi jogok érvényesítésére, az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság megteremtésére. Amikor épp valamelyik fronton vereséget szenvedünk, akkor az egy hiba a rendszerben, nem pedig a sztenderd működés. A Nyugat legszörnyűbb bűneit (például a gyarmatosítást, aminek a nyugati jólét nagy részben köszönhető vagy a Holokausztot) is nyugati szempontokat használva tartjuk borzasztónak. Azért látjuk ezeket szörnyűnek, mert a a mára általánosan (de persze nem tökéletesen) belsővé tett - humanista, egalitárius, demokratikus stb. értékekkel a lehető legdurvábban szembemenő események voltak.

A botlások, tragikus eltévelyedések és visszalépések ellenére is elmondható azonban, hogy a minket is magába foglaló Nyugaton fejlődtek ki legteljesebb mértékben azok a gazdasági, társadalmi, kulturális rendszerek, amelyek a modernitást jelentik, és amelyek miatt én például ma sokkal szívesebben élek Nyugaton, mint bárhol máshol.

És akkor most örüljünk?

Maradjunk meg kritikusnak a Nyugattal szemben. Ugyanakkor a Nyugat történelmi és jelenlegi tökéletlensége ne vezessen oda, hogy az egész civilizációs projektet kidobjuk a szemétbe. Arra próbáljunk inkább rájönni, hogy a mi helyzetünkben, a saját eszközeinkkel és az identitásunkat megőrizve hogyan kéne ezt az egészet jobban csinálni!


(A képek forrásai: Ali GGDP térkép, Freedomhouse térkép, Huntington térkép)

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr954532950

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Példaképek 2012.05.29. 02:58:16

p { margin-bottom: 0.21cm; }Most épp az elszánt humanistát, a magyar irodalom csillámló géniuszát temetik újra. Persze elsősorban az írót, csak mellékesen a politikust, az embert. Szóval nem Az elszántak létre lehelőjét, inkább a nagy formátumú Máté k...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kb én is hasonlóképpen viszonyulok a Nyugathoz, de annyit mindenképpen hozzáfűznék, hogy a demokrácia vagy a kapitalizmus és a velük járó szabadság önmagában csak lehetőség. Nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e megteremteni a minőségalapú verseny feltételeit. A nyugati országokban ezek a rendszerek évtizedek alatt fejlődtek ki, míg nálunk ez a rendszerváltáskor egyik pillanatról a másikra történt. Sajnos ez a hirtelen váltás nem tudta megakadályozni a régi berögződések tovább gyűrűzését, ezért nálunk nem tudott kialakulni a teljesítményalapú verseny. Pl egy pályázaton (és ez igaz a magánszektor nagy részére is) nem az dönt kit jobbat és vagy olcsóbbat, hanem a kapcsolatok és a korrupció. Ez a kontraszelekció pedig elindított egy lefelé tartó spirált, amiért "azemeberek" a Nyugatot okolják, mert az kényelmesebb, mint szembenézni saját magunkkal és a saját múltunkkal.
Nagyjából egyet tudok érteni a poszttal, de a Nyugatot érintő kritika azért összefügg magával a rendszerrel is. A felvilágosodás ugyanis bizonyos szempontból hozott magával pozitívumokat - tehát jó, hogy nincsen inkvizíció, és hogy többet tudunk a világ működéséről, de az általa behozott társadalmi és gazdasági világkép, azaz az anyagi javak fetisizálása vonta magával az elkövetett hibák többségét: a Föld többi részének leigázását, az öncélú és iszonyatos környezetrombolást eredményező gazdasági növekedést és a nagy társadalmi különbségek kialakulását. Nem mondom, hogy a világ többi része ebben jobb, de ennek is részben Európa az oka az eredeti társadalmi szerkezet szétzúzásával - melynek következményeként Keleten is a nyugatias anyagi célokat kezdték el követni.

Mégis, úgy érzem, hogy a nyugati civilizáció nem tudja megadni a választ arra a kérdésre, hogy miért élünk valójában, mitől leszünk boldogok, hiszen az anyagi javak hajszolása nem vezet minket el ide. Az, hogy pl. Németország zöldenergiára akar átállni, de közben a fogyasztásának 80%-a a kínai környezetet terheli, és a gazdagságát szegényebb országok biztosítják, álszentség és zsákutca.

Tehát van, amit át kell venni a Nyugattól, és természetesen ezeken az országokon belül is különböző áramlatok vannak - a gondolkodás pedig sokszor a magyarországinál sokkal közösségibb jellegű - de a gazdaság és a társadalom működését tekintve vannak saját és más példák arra (itthon leginkább a paraszti gazdálkodásból), ami egy kevésbé anyagigényes, igazságosabb ország felé vezet.
@airdace: A Föld többi részének leigazására az igény mindig is megvolt. Nagyjából az ókor óta akkora birodalmak épültek, amiket az akkori informatikai eszközökkel fenn lehetett tartani (nehéz úgy kormányozni egy birodalmat, ha az infó hónapok alatt ér el a központból oda ahol be kell avatkozni). De az ókori birodalmak kb. akkorák voltak, amekkorát csak össze tudott hozni az aktuális uralkodó. Ahogy az európai gyarmatbirodalom is. Az igazán nagy lehetőséget az hozta meg, hogy az európai civilizáció technológiailag fényévekkel körözte le a nyam-nyamokat. De ha Nagy Sándornak lett volna ágyúja, távírója, repülőgépe...
Ami a postot illeti: azt kell látni, hogy egyrészt a dolgok nem statikusak, másrészt nem feketék-fehérek. Ahogy anno Geszti Péter mondta a Rapülők valamelyik számában: "gyors vagyok a lánynak, a zsarunak személy / moszkvában gazdag, de idehaza szegény". Azaz, lehet a magyar polgárt gazdagnak beállítani egy afrikai nyam-nyamhoz képest, de egy európaihoz viszonyítva majdnem akkora a különbség.

A demokráciát meg nagyjából leszarja a polgár. Amúgy is csak illúzió: a te beleszólásod abba hogy mi lesz, lényegében 0. Az átlagpolgárnak aki dönt, sem infója, sem kompetenciája a döntésekhez, így csak a médiára támaszkodhat. Magyarul, az nyer aki mögött több a tőke.
De nem is igazán van igény a dologra: simán elvolt a nép a Kádár rendszerben is, nem a demokrácia deficit miatt lettek elküldve az elvtársak, hanem a Trabant és az Opel közötti technológiai színvonalbeli eltérés miatt.
Én ilyenkor mindig azt érzem, hogy azért problémázunk a példaképpel, mert nem tudjuk utolérni. Példakép pedig kell, még varázstalanítva is (és a rajongással sincs probléma). A példakép bírálata vagy elvetése azért, mert egyes tulajdonságai mégsem olyan vonzóak, mint a korábban követésre kinézettek, nem old meg semmit, mert csak a tökéletlenség derül ki, nem az alkalmatlanság a példaképszerepre.
Nekem pl. nem fáj, hogy nem tudok úgy teniszezni, mint Federer, de biztos nem fogom ezért vitatni a játékstílusát vagy az emberi kvalitásait. Akkor is és csakazértis követem, amit belőle látok, hogy lemegyek térdből az egykezes fonákhoz, és a lendítéssel együtt elfordítom a felsőtestem, és jól megemelem a labdát az ütővel...
A "saját útról": az is csak akkor alakulhat ki, ha valamit becélzol, és annak mentén módosítasz.
"A Nyugat legszörnyűbb bűneit (például a gyarmatosítást, aminek a nyugati jólét nagy részben köszönhető" Ez ebben a formában abszolut nem igaz. Nyugat nyugati jólét a szabadpaici gazdaságnak, a szabad, kreatív gondolkodásnak ,és magasszintű oktatásnak köszönhető. Hol voltak Finnorzságnak vagy Irországnak gyarmatai? Inkább ők maguk voltak gyarmatok...
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét is!
"A Nyugat legszörnyűbb bűneit (például a gyarmatosítást, aminek a nyugati jólét nagy részben köszönhető" Ez ebben a formában abszolut nem igaz. Nyugat nyugati jólét a szabadpaici gazdaságnak, a szabad, kreatív gondolkodásnak ,és magasszintű oktatásnak köszönhető. Hol voltak Finnorzságnak vagy Irországnak gyarmatai? Inkább ők maguk voltak gyarmatok...
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét is!
@midnight coder: Az igény megvolt, de nem minden kultúrában. Ott van az 5-6000 éves Kína és India, akik megtehették volna, mégsem terjeszkedtek más földrészek felé. Mégpedig azért, mert erősebb volt a központi hatalom, míg Európában a kis városállamok versengése miatt jöttek a találmányok és végső soron a terjeszkedés igénye. Nagy Sándort vagy mongolokat nem érdemes idevenni, azok megjósolható végű alakulatok voltak.
@politologus:
Azért sántít kurvára a Federeres hasonlatod kedves politológus, mert Federer egyrészt nem pofázik bele, hogy te mit és hogyan csinálsz, másrészt nem követeli rajtad azt a pénzt, amit a apádnak azért adott kölcsön, hogy az adósságába fullassza bele, és nem kapta meg "privatizáció" címén fillérekért azt a vízvezetékhálózatot, amit mi építettünk, hogy aztán olyan jó gazdaja legyen, hogy mindjárt tízszeresébe kerül nekünk az a víz, ami a mi földünkből jön.
A posztolónak természetesen az alapkérdésben igaza van: nyilván jobb ide tartozni, mint Kenyában örülni egy jól megtermett pókcombnak, de az érdekeinket védeni és érvényesíteni kell.
@Brix: Téveszme, hogy a Nyugat felemelkedést hozott a gyarmatokon. Ez a gyarmatosított, mára "függetlenné" vált országok nagy részében nem igaz. Annak érdekében, hogy a Nyugat anyagigényét kielégítsék, monokultúrás ültetvényeket hoznak létre, ahonnan a profitok nagy része külföldre áramlik. A földjüktől megfosztott emberek beáramlanak a városba és ott rossz körülmények között dolgoznak, ha egyáltalán találnak munkát. Pluszban megkapják a nyugati világ ígéretét, egy illúziót, amiért hiába élnek. Holott ha az őslakosok megtarthatták volna a földjüket és saját maguk fogyaszthatnák el, amit termelnek, sokkal jobban járnának. Persze nem GDP-ben, mert a GDP nem tud értelmezni egy csomó hasznos és az élet szempontjából fontos dolgot - de boldogabbak lennének, és mi is, ha nem azon szenvednénk, hogy minél több árut gyártassunk le távoli országokban, hogy nekem is meglegyen a legújabb okostelefonom.

Ajánlom a következő filmet: osijovendok.org/media.php?cat_id=61&play_id=441 (Economics of HappinessI
@Brix:
Igazad van, a gyarmatosítás kifejezetten jó buli volt. Biztosan az indiánok is így gondolnák, ha megérték volna a végét.
"A Nyugat legszörnyűbb bűneit (például a gyarmatosítást, aminek a nyugati jólét nagy részben köszönhető" Ez ebben a formában abszolut nem igaz. Nyugat nyugati jólét a szabadpaici gazdaságnak, a szabad, kreatív gondolkodásnak ,és magasszintű oktatásnak köszönhető. Hol voltak Finnorzságnak vagy Irországnak gyarmatai? Inkább ők maguk voltak gyarmatok...
A gyarmati rendszer, bár voltak áldozatai is nem kevesen, összeségéban egy társadalmi-gazdasági felemelkedést hozott a gyarmatosított országokban. A legjobb példa megnézni Afrikát, ahol a németek voltak " bent " vagy az angolok azok ma a legfejlettebbek. Azok az országok, ahol alig volt gyarmatosítás pl Etiópia, a legszegényebbek. A gyarmatosítás CIVILIZÁCIÓT adott ezeknek az országoknak!
Az, hogy
"Németország fogyasztásának a 80%-a a kínai környezet terheli", az nem más mint egyszerű kommunista demagógia...Minden ország a saját maga határozza meg hogy milyen környezetvédelmi törvényeket alkalmaz, igy Kína is. Németország sokkal hatékonyabban tud termelni és kevesebb környezetszennyezést okoz, mint bármelyik fejlődő: India vagy KÍna. Ha ez európai emberek az olcsóbb kínai árúkat vásárolják, azzal segítenek a kinai emberek életszínvonalának növelésében. Ha azt állítja valaki, hogy a szegényebb országok biztosítják gazdagabb országok jólétét, az nincs tisztában a kapitalizmus működésével és visszakanyarodunk Marx munkaérték-elméletéhez és a "kizsákmányoláshoz" Pedig kizsákmányolás nincs! Ha pl valaki Indonéziában egy ruhaüzemben 1 dolláros órabérért alkalmaz munkásokat, akkor azzal jól jár mindkét fél. A munkás is, hiszen a semmi helyett keres 1 dollárt óránként. Önként vállalja el a munkát, és önmaga választása! MIndent , mindenhol a piac határoz meg, igy egy munka piaci értékét
@Brix: Mi az, hogy civilizáció? Miért jobb egy nyugati civilizáció, mint egy maja? És hát a legnagyobb tévedés, hogy a piac határoz meg minden értéket, mert nagyon sok mindent nem tud értékelni a piac, ezt ma is tudjuk. Sok dolgot pedig torzan értékel. Elég csak az externáliákat vagy a közjószágokat említeni.

A GDP pl. magasabb, ha mindenkinek külön lakása és mosógépe van, és az a látszat, hogy több munkahely van, stb. Ha azonban társasházanként van 1-2 mosógép, és több generáció él együtt, akkor 1. sokkal kevésbé terheljük a környezetet, 2. kevesebbet kell dolgoznunk, mert kevesebb mosógépet kell gyártanunk. Ezt a mai gazdasági rendszerben rossz dolognak értelmezik. Holott a megoldás éppen az, hogy rengeteg felesleges munkát végzünk. Sokkal több szabadidőnk lehetne, ha nem akarnánk egy ilyen bonyolult rendszert fenntartani, nem akarnánk januárban epret enni, nem akarnánk Thaiföldön nyaralni - és még így is sokkal boldogabb életünk lehetne, ha a célokat nem a mennyiségekben határoznánk meg.
@Húsleves: Én úgy ánblokk a Nyugatot mint kollektív létezőt se láttam beszólni nekem, mit hogyan csináljak, de azt sem hiszem, hogy bárhová mehetsz csak úgy elszigetelődni, szerintem beszólnak keleten vagy délen is, de még a bonobo majmoknál is. Nem vagyok benne biztos, hogy amit írsz, az a nyugat mint kultúra sajátja, nem pedig teszem azt a feudalizmusé, a kapitalizmusé vagy a hálózati társadalmaké.
És bizony, a posztírónak tényleg nagyon igaza van abban, hogy a mienk egy fejlett ország egy fejlett térségben. A panaszunk meg a vitánk a nyugatról is azt mutatja, hogy nyugatiak vagyunk, mint az állat, "magad is nyugat vagy".
@Húsleves: Igen, az Indiánok is nagyon jól élnek, már ami a megmaradt részüket illeti. kaszinókat üzemleltetnek és az USA állam olyan támmogatásokat ad neki amelyek révén munka nélkül búsásan megélnek! Az anyagi alapot a kapitalizmus adta és nem bölényvadászat
@airdace: Nézz utána akkor hogy mi lett az Afrikai államokkal a gyarmati rendszer megszűnése után! 10-20 év lejtmenet. Sokkal jobb lenne nekik ma is egy stabil , gyarmati státuszbban, mint polgárháborúban! A lakosság ilyen mértékű megnövedekése is a nyugati államoknak köszönhető: az árútermelésnek és nagymértűkű oltási, egészségügyi progamoknak! Persze, az már kérdéses , hogy mennyire jó az maguknak az Afrikaiaknak... A nyugatot nem lehet okolni a fejletlenek problémáiért
A monokultúra kialakulása is, gazdasági ttörvényszerűségek miat volt. A vásosbaáramlás és a társadalmi-gazdasági különbségek megnövekedése elkerülhetetlen és a kapitalizmus velejárója. Nézzük az ellenkezőjét? MI lett azokkal az országokkal amelyek az afrikai szocialista utat választották annak idején: Etiópia, Angóla, Mozambik- mindenhol óriási bukás lett a vége!
A nyugati kapitalizmus eddig minden rendszer felett bebizonyította felsőbbrendűségét, és azok az országok a sikeresek, amelyek minél tisztább formában tudják átvenni.
Komolyan kérdezni meg elemezni kell, hogy mit szeressünk magunkban? Hogy jó dolog-e a demokrácia, a szabadságjogok, meg a többi nyugati vívmány?

Móricka, a vajas-mézes kenyér a jobb, vagy a rothadó penészes?
@Brix: Nagyon tévedsz, igenis van kizsákmányolás, még erősödik is folyamatosan.

A tőke és a termelőeszközök tulajdonosai kegyetlenül kihasználják a többség kiszolgáltatott helyzetét az egész világon.

A kormányok feladata (lenne) ezt a kizsákmányolást mérsékelni, de azokat meg a globális tőke tartja szorosan a markában.

A piacot ne istenítsük, több a romboló hatása, mint a haszna, ezért kell időnként beavatkozni a piaci folyamatokba.

A kapitalizmus rossz, de sajnos jobbat még nem találtak ki.
@Húsleves:

Hát, az utolsó mondatod alapján van egy olyan érzésem, hogy te tényleg azt hiszed, hogy a víz a "földből jön". A villany meg a drótból. Azért olyan sokat csinálni nem kell, ugyebár, elég besöpörni a pénzt érte.

Egyébként úgy hallottam, hogy az IMF és az EU azért "pofázik bele", mert úgy gondolja, ha nem tenné, úgy elvernénk az ő pénzét (nem ám azt, amit régebben kaptunk, hanem amiért most kuncsorgunk), mint a nyugdíjvagyont. A hitelező általában szereti visszakapni, amit adott. Ez olyan nyugati, érthetetlen viselkedés, ami nekünk nem nagyon konveniál.
@laci_52:

Én jelenleg egy német tulajdonú cégnél dolgozom, amely engemet úgy kizsákmányol, mint a sicc. Elviszi a hasznot, ahelyett, hogy nekem adná. A szemét! De ezt nem gondolom én ám komolyan...
@politologus:
Igen, nekem is a feudalizmus jut eszembe akkor, amikor a hozzád hasonlók helyzetértékelését olvasom, leginkább a Csehov korabeli orosz arisztokraták világképét idézi. Ők voltak azok, akik rendkívül nagyra becsülték a vehemens zsidó fiatalok gondolatait az előjogok, a történelem során szerzett előnyök igazságtalanságáról, ugyanakkor megmosolyogták, mert hát mi is lenne azzal az evolúcióban (szerintük nyilván okkal) leszakadt a buta zsellérrel, cseléddel, ha munka helyett szabadságot adnának nekik, amellyel úgysem tudnának élni.
@Brix: Az indiánok és az afrikaiak is nagyon jól éltek, amíg nem tették be a lábukat oda a gyarmatosítók. A városba áramlás nem elkerülhetetlen.
A lecsúszás pontosan azért következett be, mert a gyarmatosítók szétzúzták a társadalmi rendszerüket és a gazdaságot a Nyugattól tették függővé. A "függetlenedés" után mindenhol nyugati tőkebefektetések zajlottak az IMF és a Világbank "őszinte" segítségével, ami lehetetlenné tette, hogy ezek az országok a saját útjukat kövessék. Ez termelte ki a korrupt diktátorok rendszerét is a korábban jól működő törzsi hatalommal szemben.

Mivel bizonyította be a kapitalizmus felsőbbrendűségét? Én erre semmilyen bizonyítékot nem látok. Az a felsőbbrendűség, hogy lassan mindenkinek autója van? Az, hogy a természettől és egymástól teljesen elidegenedve, végletesen individualista módon élnek egyesek (miközben bármelyik pszichológus megmondja neked, hogy a társas érintkezések jelentik az ember számára a boldogságot). Ez sajnos egy tévút.

Lehetnek a Nyugatnak olyan vívmányai, amelyek hasznosak, azonban maga a rendszer valójában nagyon káros volt az emberekre és a bioszférára nézve, és lassú (?) halálra van ítélve.
@airdace:

A piac sajnos minden olyan értéket meghatároz, amit politikai erőszakkal (büntetéssel való fenyegetéssel) nem térítenek el (lásd korábban a gázárakat, amelynél az kapta a legnagyobb támogatást, aki a legtöbbet fogyasztotta/leginkább szennyezte a környezetet, és egyáltalán nem ösztönzött takarékosságra). Hogy neked az nem jó ár, amit a piac meghatároz, akkor vagy jól meg kell verni a vevőt, hogy mégis megvegyen valamit, amit ő drágáll, vagy jól meg kell verni az eladót, hogy olcsóbban adja. Nyilván számodra utóbbi az elfogadhatóbb, mint amit a "piac meghatároz".
@vakapad:
"Hát, az utolsó mondatod alapján van egy olyan érzésem, hogy te tényleg azt hiszed, hogy a víz a "földből jön". A villany meg a drótból. Azért olyan sokat csinálni nem kell, ugyebár, elég besöpörni a pénzt érte."
Az, hogy neked milyen érzéseid vannak, szerintem inkább a szeretteidre tartozik mint rám, a mondatomat viszont hiába igyekszel kiforgatni, mert nem azt írtam, amit te bele akarsz magyarázni. A vízvezetéket nem tőlük kaptuk, mint ahogyan a nagyon jó videobejátszásban a kis nép a rómaiaktól, hamem mi magunk építettük. Ezt a kész terméket adják csak úgy oda egyes helyeken külföldieknek, hogy azok zsebelhessék be a pénzt, kb. olyan jó gazda gondosságával, mint Demszkyék a BKV-nak.

"Egyébként úgy hallottam, hogy az IMF és az EU azért "pofázik bele", mert úgy gondolja, ha nem tenné, úgy elvernénk az ő pénzét (nem ám azt, amit régebben kaptunk, hanem amiért most kuncsorgunk), mint a nyugdíjvagyont. A hitelező általában szereti visszakapni, amit adott. Ez olyan nyugati, érthetetlen viselkedés, ami nekünk nem nagyon konveniál."
Itt sem arra válaszoltál amit én írtam. Nyugati barátaink korábban azzal a céllal tömték ki a Kádár rezsimet, hogy belefullasszák az adósságba. Elég, ha arra gondolsz, hogy mekkora lehetett a Kádár rendszer kockázati értékelése abban az időben, mit össze hisztiznek a pénzpiacok, minden kis szirszaron, a szalonképtelen Kádárt meg mégis tömték pénzzel. Ezért a rendszerváltás idején - nem ma! - illett volna némi türelmet tanúsítani. Ez valószínűleg így is lett volna, ha "nagy pechünkre" nem dől be az egész szocialista tábor, így a szemükben Magyarország leszaróágra került. Ha a többi szocialista ország akkor megtorpant volna, akkor Magyarországból virágzó kis mintaállamot csináltak volna, hogy megmutassák nekik, mennyivel jobb hozzájuk tartozni.

És hogy visszatértjek az poszt eredeti gondolatához: én is úgy gondolom, hogy jobb a nyugathoz tartozni, de attól még nem látok automatikusan mindent jónak, ami nyugat, és mindent rossznak ami nem.
A pénügyi rendszert kell megváltoztatni, csak ott van óriási probléma.
@vakapad: Nagyon jó példa a gázár. A piac sajnos egy csomó mindent nem áraz be. Tehát a gázár pl. állami szabályozás folytán olcsóbb volt a "piacinál". Valójában azonban valószínűleg a piaci árnál is jóval magasabb a gáz valódi ára, amit ma senki nem fizet meg explicite. Implicite viszont megfizetik, a gáz bányászatával és szállításával kapcsolatos pusztítások, az ezáltal kialakuló vagyonok és társadalmi különbségek stb. stb. által. Ha így árazna a piac, mint ahogy nem teszi, sokkal nagyobb egyensúlyban lennének a dolgok. Erre az árazásra azonban azon kívül, hogy mindenféle bonyolult szervezetet állítunk fel, a legegyszerűbb a közösségi szabályozás. Hosszú távon ez magától is kialakulhat, egyszerűen a költségek növekedése miatt nem éri majd meg távolról szállítani, így lokalizálódik a gazdaság. Erre viszont jobb korábban felkészülni...
Akinek egy pillanatig is kérdéses, hogy mi a Nyugat felé kell-e haladjunk, az nem normális.

Finnyáskodni persze lehet, de nem véletlen hogy Bécsbe indultunk 89-ben és nem Kijevbe. Se az hogy a nyugatfikázó mocskot a Nyugat elnézi, de merné bárki fikázni az iszlámot, az orosz vezetőket vagy a kínai államot muzulmán országban, Oroszországban vagy Kínában, megnézhetné magát.

Ennyi.
A hithű muszlimok beteg emberek. Akiket kuskoruktól kezdve félreneveltek. Én toleráns voltam velük szemben, amíg meg nem ismertem személyesen párat...
Nem kell szeretni a Nyugatot, lehet a Keletet is imádni.

Viszont klassz lenne már eldönteni, hogy merre tovább. Jelenleg MO egy része menne Nyugat felé, a másik része meg maradna/menne a Balkánra. Csak a közös célt kellene meghatározni végre, akkor könnyebb lenne.
@magyar ember teli szájjal: Demokráciát, esélyegyenlőséget tekintve igen. De gazdaságilag kérdés, hogy mi tekinthető a Nyugat "követésének". Ha az, hogy kinyitjuk a tőkepiacainkat, ahol csak a sokkal tőkeerősebb külföldi vállalatok tudnak érvényesülni és mi abban egy örök perifériaszerepre kényszerülünk, akkor ezt nem feltétlenül kellene követni...
@airdace: persze, az nem követés, hanem alárendelődés.
süti beállítások módosítása