Egészen hihetetlen, és egyben borzasztó, hogy 2013-ban még lehet azzal szavazói szimpátiát elnyerni, hogy valaki kijelenti, hogy a 2006-os rendőri túlkapások elfogadhatatlanok voltak. Ez kicsit olyan, mintha azzal lehetne szavazatot nyerni, hogy egy párt kiáll amellett a nézet mellett, hogy a föld gömbölyű. 

Morvai Krisztina Facebook posztját idézem teljes terjedelmében (furcsa érzés, ilyet sem csináltam még):

„Magyarországon újra lehetnek szemkilövetések és tömeges rendőri bántalmazások 2014 után


Az M1 Ma Reggel című műsorában Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az ún. (baloldali) „ellenzéki összefogás” fő célja, hogy 2014 után visszaállítsák Magyarországon a jogállamot. Azon riporteri kérdésre, mely szerint a 2006. őszi rendőri fellépések jogállaminak minősíthetőek-e, Bauer határozott igennel válaszolt, s ezt a válaszát többszöri újrakérdezés után megerősítette, rámutatva, hogy a rendőrség 2006 őszén úgy járt el, ahogy el kellett járnia. A logika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás a következő választáson netán győzelmet aratna, minden esély megvan arra, hogy a kormányellenes tüntetőket, vagy akár az 1956-os Forradalom és Szabadságharc hatvanadik évfordulóján majdan békésen emlékezőket ugyanazzal a brutalitással veri majd szét az akkori rendőrség, ahogy ez hat évvel ezelőtt történt. Kétségtelenül erényként is felfogható, hogy a „demokratikus összefogás” ezek szerint ezt az elképzelést és célkitűzést nem is rejti véka alá, hanem már most világossá teszi a magyar embereknek, hogy mire is számíthatunk az újonnan kialakítandó „jogállamban”. Aki az „összefogást” támogatja, aki rájuk szavaz, tudhatja tehát, hogy a tömeges rendőri brutalitásokat, a gyülekezési jog sárba tiprását is támogatja, ezeket is megszavazza.

A magukat „demokratikus erőknek” nevezők igazmondáshoz való viszonya is tisztázódott a ma reggeli tévéinterjúban, amikor Bauer Tamás határozottan kijelentette, hogy 2006. október 23-án az Astoriánál senkit nem bántalmazott a rendőrség. Az pedig szintén világossá vált, hogy a „jogállam helyreálltására törekvők” mit gondolnak az igazságszolgáltatás szerepéről egy jogállamban. A képviseletükben eljáró Bauer Tamás ugyanis láthatóan teljes mértékben negligálja azt a nagyszámú jogerős bírósági ítéletet, amelyek mindenben ellentmondanak a 2006. őszi rendőri brutalitásokkal kapcsolatos pimasz és szélsőséges állításainak. Akinek eddig bármiféle kétsége volt efelől ma reggel megbizonyosodhatott róla: a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás valódi célja, hogy újra totális diktatúrát, rendőrterrort vezessenek be Magyarországon. Ezt nevezik ők „jogállamnak”.

Budapest, 2013. január 10.

 Morvai Krisztina EP képviselő, az Európai Parlament LIBE (Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi) Bizottságának tagja”

Morvai Krisztinának igaza van, basszameg. Két kivétellel: egyrészt a Gyurcsány kormány(ok) totális diktatúrának nevezése természetesen elképesztően blőd túlzás. Másrészt Bajnait a „Gyurcsány-Mesterházy tengelyen" emlegetni ebben az ügyben teljesen indokolatlan, hiszen Bajnai ezt írta a Haza és A Haladás blog egyik posztjában: 

„Magyarországon 2006 őszén, mindenekelőtt október 23-án semmi nem úgy működött, ahogy azt egy jogállamtól elvárnánk. A politikai baloldal tagadta vagy jelentéktelenítette a jelentős számú és súlyos rendőri túlkapásokat, míg a politikai jobboldal szabadságharcosokká stilizálta a rendbontókat. A kormányzat nem vagy csak kis mértékben és elkésve vállalta a politikai felelősséget a rendőri vezetés hibáiért, a jogsértések reparációját pedig nem biztosította, eközben az ellenzék kiengedte a politikai karanténból a szélsőjobboldali rendbontókat, illetve hatalmi számításból hagyta, hogy a rendőrségbe vetett közbizalom súlyosan erodálódjon. Az egésznek pedig a magyar demokrácia látta kárát.”

Tessék, nem kell szélsőjobboldali politikusnak lenni ahhoz, hogy az ember belássa, hogy 2006 őszén szégyenteljesen viselkedett a rendőrség, és hogy az érintett politikusokat máig felelősség terheli ezért. Morvai Krisztinának nem volna szabad az igazmondó szerepében tetszelegni ma már, amikor egészen egyértelmű, hogy 2006-ban mi is történt. Ez nem az ő igazsága, ez a közelmúltunkról való közös gondolkodásnak az egyik alapállítása kéne hogy legyen.

 Az, hogy Bauer Tamás a DK alelnökeként még ma is elfogadhatónak tartja az amúgy menthetlen 2006 őszi rendőri intézkedéseket, az tulajdonképpen nem meglepő. Az viszont számomra egészen hihetetlen, és rendkívül szomorú, hogy nem csak Gyurcsánnyal való privát sörözgetések közben beszél így 2006-ról abban reménykedve, hogy nem rögzíti a beszélgetésüket senki, hanem képes ezt a Ma reggelben tenni büszkén.

Bauer Tamás úgy gondolja, hogy ez a vélemény ma vállalható, ezzel tetszeni lehet potenciális választóknak. A DK alelnöke azt feltételezi, hogy van annyi szemellenzős, a politikai szekértáborharcokban a végletekig kitartó, saját oldala szereplőinek legnyilvánvalóbb politikai bűneit is belátni képtelen ember, hogy a DK 2014-ben tényezővé válhat a választásokon. 

Őszintén remélem, hogy nem így lesz.