Mert a Kövér Lacus az tudja
Kövér László házelnöknek megint sikerült úgy megszólalnia, mintha több kupica rövidital után verekedést akarna provokálni. Sikerült a köztévében belenyilatkoznia a nagy magyar médiavalóságba, hogy a mai tüntető fiatalok apukája olyan kommunista volt, aki ellen ő személyesen is küzdött.
A demokratikus jogállam jelentésének rendkívül kreatív újraértelmezése (értsd: addig foglalom törvénybe, amíg ott is marad) ellen tüntető fiatalokkal szemben egy ilyen megnyilatkozás cseppet sem nevezhető olyan reakciónak, amely megütné egy középiskolástól elvárható érvelő szövegalkotás követelményét.
Először is, Grezsa Ferenc a Magyar Fórum 1990. márciusi számában (Apák és fiúk címmel) legalább arra vette a fáradtságot, hogy megnevezett személyeket (Pető Iván, Bauer Tamás), akiknek a szüleit egyértelműen a kommunista rendszer kiszolgálóiként aposztrofált. Grezsa talán Kövér bejelentésének hallatára büszkeség tölti el, hogy ő legalább megnevezett embereket, és úgy csinált legalább, mintha értene bármit is olyan családi viszonyokról, amikről valójában fogalma sem volt. Kövér rájött: nem kell már ide semmilyen konkrétum.
Továbbá rettenetes, hogy 20 év alatt nem jutott el a jobboldali politika olyan gender-típusú megközelítéshez, hogy rájöjjön nem csak az apák határozhatják meg egy gyerek fejlődését, nevelődését. Grezsa anno is apákról beszélt már a címben is, és Kövér is csak az apukákról tud bármit is elképzelni, ami befolyásolná a gyerekek világképét. A nők szerepe a családban úgy látszik csak mechanikus munkavégzésben merül ki e két méltán baromnak tartott politikus fejében. Én innen követelem, hogy az anyákról is nyilatkozzanak! Ez tűrhetetlen!
Rendkívül hasznos lenne, ha valaki venné a fáradtságot és utánanézne, hogy az MSZMP Társadalompolitikai Intézetben végzett munkáján kívül milyen más formában tevékenykedett Kövér László a kommunista rendszer lebontásán. Mert jelenleg a hírt publikáló portálokon a kommentek rettentő részletesek, de amíg ezt valaki papírokkal nem tudja bizonyítani, addig Kálmán Olga csak elfuserált hajzatú MSZP-tagokat hív meg az Egyenes beszédbe.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ne viccelj! A jog karra ezrek bekerültek akkoriban, nem kellett hozzá vöröskatona nagyapa.
Nem tudom hány éves vagy, de én éltem akkoriban, mert 45 éves vagyok.
Aki azt állítja, hogy egyetemre kerüléshez a 70-es és a 80-as években protekció kellett Mo-n, az szimplán hazudik.
Igen, volt diszkrimináció. Pl. aki egyházi iskolába járt, azzal szemben. S 56-os politikai elítéltek gyerekeivel szemben is. De az emberek 99 %-át felvették, ha megvolt a pontszáma.
Szóval más volt, mint az 50-es és a 60-as években, amikor tényleg komoly diszkrimináció volt.
Ez biztos hogy Kövér 7 évig járt egyetemre ? Ha így van akkor amikor a Hallgatói hálózat tiltakozott,az egyik vezetőjét azzal akarták lejáratni hogy már 7 éve jár oda. Egy másik blogon meg azt olvasom hogy nemcsak O.V.-nak az apja volt párttag, hanem Kövérnek több rokona is. Ráadásul tisztségviselők voltak.
Most ezek döntik ismét rommá az országot a barom dzsentri tipusú pofázásukkal.A különbsség mindössze pár százezer-millió halott.Bár ha az ilyen kövér féléken múlna, már stadionok helyett temetőket kellett volna csinálni.
Teljesen jogos a felháborodásod: magyar szocialista munkáspárti szervezet volt.
És mikorra szakérted az átváltást?
Meddig volt az intézet a kádári rendszer kiszolgálója?
Nehéz ezt így megmondani. Ez egy folyamat volt, mely elindult Kádár utolsó éveiben, s befejeződött 1989-re. Egy rakás hasonló eset volt, pl. újságoknál még jobban volt érzékelhető, hogy pártszócsőből függetlenné váltak lassan.
Magyarországon a rendszerváltozás nem köthető egy adott dátumhoz, mint az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában.
Magyarország inkább Lengyelországhoz hasonlít ebben, ahol szintén egy folyamat volt és nem pontos dátum, melyre rá lehet mondani "na, azon a napon változott meg minden".
Akkor már csak azt kéne tudnunk, hogy kiket tekintsünk kommunistának - (pláne kommunista vezetőnek)- az általad vázolt átalakulási időszakban, és ezek közül kik csináltak/szültek gyereket a kommunista karrerjük leáldozása után öt-tíz évvel.
És persze százasával.
"a mai tüntető fiatalok apukája valószínűleg olyan kommunista vezető volt, akik ellen a rendszerváltás idején ők tüntettek"
Az a kommunista, aki hisz a kommunista eszmékben.
Kommunista vezető meg az volt, aki vezető pozícióban volt a kommunista rendszer alatt.
Én arra emlékszem, hogy volt a Szabadság téren egy Székház, amit az akkori rendőrség szemét módon túlkapásoktól sem mentesen nem hagyott felgyújtani (majdnem sikerült, hogy ne égjen), majd az azt követő események során a békésen autóborogató és gyújtogató tömeget csalárd módon oszlatta.