Se nem Akvárium, se nem Gödör: művelődési tereket!

2013.04.16. 07:30 kalevipoeg

20120224-gozolgo-fesztival-akvarium-klub-origo10.jpgNyilvánvalóan sokan tapasztalták, mikor az Akvárium program kínálatából szemezgetve egy nekik tetsző koncertre lettek figyelmesek, hogy barátaik részéről merev elutasítás és szentbeszéd következett arról, hogy valami homályos dolog van itt a Navracsiccsal meg a KIM-mel, és a hely amúgy is a „legdemokratikusabb szórakozóhely” címet viselő Gödör helyén van. „A diktatúrában nincs helye a Gödörnek, nekünk tartani kell magunkat az elveinkhez, nem vesszük észre, hogy miközben apró engedményeket teszünk, bekebelez a rendszer, most csak táncolunk a Navracsics haverjának a helyén, holnap meg elmegyünk dolgozni a NAV-nak.” - mondják. Miközben a helyszín körüli polémia méltatlan volt az intézményhez, az is tény, hogy az Akvárium köztérkisajátítási módszereinek előzőleg a Fent és Lenten is megírt tarthatatlansága valós, ennek ellenére az Akvárium-Gödör közötti választás nem létező probléma. Rossz beidegződés, amin túl kell lépnünk és valódi kulturális rendszerváltást kell csinálnunk.

A Deák tér felszínén található nemzeti zsibvásár elkezdte átformálni Budapest egyik legígéretesebben használt közterének arculatát. Megjelent a fesztiválokra jellemző "below the line-marketing" (például Mol-bringaállomás), ez a stratégia nem ösztönöz közvetlenül fogyasztásra, hanem a látvánnyal, élményekkel, illetve személyesség illúziójával hosszú távon profitál a fogyasztó részvételéből. A bódésor és a folyamatos gasztrofesztiválok egyrészt rendszerszintű problémáról mesélnek, arról, hogy a Fidesz-kormányzás egyetlen kulturális progressziója a konyhaművészet, és miközben négymillió polgártársunk nem jut hozzá az alapvető élelmiszerekhez, azon kevesek, akik profitálnak a kormány tevékenységéből, az elmúlt három évben a lazac összes lehetséges elkészítési módját kipróbálták.

Ugyanakkor éppen azáltal, hogy Muraközy Péter cége minél kisebb felületen minél nagyobb profitra próbál szert tenni, nem kordonokkal vagy biztonsági őrökkel szorítja ki a köztér eddigi színes közönségét, hanem a tér megjelenésével: az egyén nem engedheti meg magának a fogyasztást, azt hogy a környezetében a cigányzenésznek jattoló társaihoz hasonlóan szintén elhúzassa a saját nótáját, így kellemetlenül érzi magát, és éppen amiatt szorul ki a Deák térről, mert az jellegével egy bizonyos társadalmi réteget csábít oda. Az Akvárium profitorientált menedzserszemléletű vezetése a dizájnnal teszi exkluzívvá az Erzsébet teret és környékét, nyáron a buszpályaudvarnál sörözgető bmx-esek helyett a Fröccsteraszon Palotaira bólogató harmincas menedzserek költik el becsületesen megkeresett fizetésüket, szemben pedig középkorú társaik a halászlevet csapatják szét panyolai pálinkával.

godor.jpgPedig a Gödör fölötti tér azért válhatott a főváros közepén az egyetlen klasszikus értelemben vett autonóm zónává, mert miközben tisztázatlan jogállása miatt a rendőrség figyelő tekintete nem terjedt ki rá, a Gödör kapacitását meghaladta, hogy programjait oda is kiterjessze. Az Akvárium sokkal nagyobb tőkéből gazdálkodik, így kezelheti a belső tér külső meghosszabbításaként a közteret.

Tagadhatatlan, hogy sok civil szervezet kapott helyet a Gödörben, így a korábban ott tevékenykedő aktivisták felháborodása érthető. Ám hogyha a civil társadalomra toljuk a kirekesztett társadalmi csoportok problémáinak megoldását, illetve kultúrájuk képviseletét, azzal legitimáljuk az egydimenziós társadalom/kultúrpolitikát és látszatmegoldásokkal csupán elfedjük a valódi konfliktusokat, korrigáljuk a neoliberális állam által okozott károkat.

Ám ha az Akváriumot kritizáljuk, ne a status quo visszaállításán gondolkozzunk, hanem értsük meg, hogy mind a Gödör, mind az Akvárium hibái kultúrpolitikánk válságjelenségeiről mesélnek. A Gödör egy leépülő államhoz alkalmazkodó kulturális elit próbálkozásait tükrözi, míg az Akvárium egy tipikus neoliberális kultúrpolitika szülötte, amely a szociális kérdésekkel, így a kultúrával való foglalkozást is nyűgnek tekinti, így ezeket az ágazatokat önfenntartóvá kívánja tenni.

Kásádi_kultúrház.JPGAmikor a Gödör alkalmazkodott az adott helyzethez, azt vállalta magára, hogy - hasonlóan a hivatalos kultúracsinálókhoz - egy szűk réteg kulturális fogyasztásának igényeit szolgálja ki, mint közintézmény. Amikor az Akvárium profitorientált szemléletét szidjuk, a kulturális felsőbbrendűség pozíciójából beszélve abszolútnak állítjuk be saját társadalmi rétegünk ízléspreferenciáit. Abban a helyzetben, mikor ezt politikai véleménynyilvánítással is megspékeljük, és kidomborítjuk Muraközy fideszes kötődését, ez a kulturális felsőbbrendűség egyfajta erkölcsi felsőbbrendűséggel párosul, amely utólag legitimálja a Gödör jóindulatú, ám elhibázott programpolitikáját.

A Gödör/Akvárium Budapest egyik központi terén fekszik, és Európa egyik legnagyobb kultúrházát lehetne itt kialakítani: egy bevonó, minél szélesebb rétegeket kiszolgáló és éppen ezért ingyenes intézményt. A művelt elit nem vonhat el adóforintokat állampolgáraitól azért, hogy saját, egyetlen helyes kultúráról alkotott elképzeléseit gyakorlatban érvényesítse. Ugyanígy nonszensz az, hogy elvárjuk, hogy a társadalom céljait szolgáló helyszín kénytelen legyen a saját működéséhez szükséges profitot kitermelni, amely nyomás egyértelműen a hely elüzletiesedéséhez vezet. Minden kisebbségnek, állampolgárnak szellemi vagy gazdasági tőkétől függetlenül helyet kell kapnia az új kulturális tér alakításában, hogy akár keményen konfrontálódva, de végre összerakjuk a közös kultúráról alkotott elképzeléseinket. Ehhez a folyamathoz terekre van szükségünk, és a jelenlegi Akvárium helyszíne nem szűkölködik ebben.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr465223653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neoliberális állam? hol???
@Tékás Lacika: lol

államosításokról, hatósági taxiárról, 27%-os áfáról hallottál?

kurva unalmas ez a neoliberálisozás, a szó már elvesztette a jelentését, nem több egy bokszzsáknál, mivel lassan már minden neoliberális, ami nem tetszik.
@amervihákim: az egykulcsos adóról is hallottam. :) Amúgy a belinkelt posztot nem én írtam, azalá kommentelj, ha azzal akarsz vitatkozni, a szerzője sokkal jobban ért ilyen dolgokhoz, mint én.
@amervihákim: Ott, hogy egy közintézménynek a működéséhez szükséges összeget saját magának kell kitermelni, mert az állam kivonul a kultúra mögül. Abból indultam ki, hogy a kultúrfinanszírozás és megszervezése az állam feladata,mivel a kultúra közjó és a társadalom kohéziós erejét növeli, a hozzá való egyenlőtlen hozzáférés nem tünete, hanem újratermelője a társadalmi egyenlőtlenségeknek.
"A Gödör/Akvárium Budapest egyik központi terén fekszik, és Európa egyik legnagyobb kultúrházát lehetne itt kialakítani:"
Ugye tudod, hogy a gödör helyére milyen épületet álmodott a nemzetközi zsűri első díját elnyert építész?
Ilyet:

www.epab.bme.hu/strommer/NSz/

Nemcsak színház lett volna, hanem közösségi tér is.
Lehetne, lehetne, lehetne! Nem lesz.
@kalevipoeg: Az állam nem vonult a kultúrából, csak saját izléstelen világát akarja rákényszeríteni mindenkire. Önti a pénzt értéktelen mocsokra. Kerényiről halottál, Fekete Györgyről, táncválasztó-párválasztóról? Tehetséges ember nem alázkodik meg, inkább éhezik, de nem fogad el ezektől semmit. Itt vándorszinházak, házibulik, lakásgalériák ideje. A hatalmat kikerülve kell kultúrát építeni.
@nu pagagyí: hallottam az említett emberekről, ám ha nagyban nézed meg, akkor forráskivonásról van szó, a vidéki múzeumok, a régészeti feltárások, és a múzeumi negyed tervezésének okán elodázott felújítások (szépmű, mng). A múzeumok nem tudnak vásárolni műtárgyakat, a vidéki kultúrházakban pedig az tart programot, aki kibérli. Az egyetlen értékelhető kultúrpolitikai statement Bozókié volt 2006-ban. Lehet Kerényi, meg Fekete miatt balhézni de az csak egy része, nem önti oda az állam számolatlanul a pénzt, csak annyit, amennyi a kulturális etnocentrizmusra épülő, kirekesztő kultúrpolitikájukhoz elég. Nem kell visszavonulni az egyetértés közegébe, mert akkor megint majd azt tekintjük az egyetlen helyes kultúrának, amit mi kevesek ott underground berkekben megalkottunk, és nem foglalkozunk a kultúra valódi közönségével. Arról nem is beszélve, hogy ez az állam nem cenzúráz, a szcéna összezárt, ha valami jó külföldi pályázatot megnyersz viheted a projektjeid a nagyközönség elé. Ám ez csak ebben a helyzetben segít, ha valódi változást akarunk, akkor nem egy elit kultúrát kell őriznünk, hanem a kultúrához való hozzáférés lehetőségét növelnünk.
@pallasA: "A Horn-kormány idején az Erzsébet térre álmodták meg a Nemzeti Színházat, ám a nyílt nemzetközi tervpályázat (a pálmát Bán Ferenc vitte el) és a nyolcmilliárd forintos költségvetési támogatás hiábavalónak bizonyult: fél évvel az elsõ kapavágás megtétele után az Orbán-kormány leállította a beruházást, majd nekiállt új helyet keresni."
www.astudio.hu/palyazatok/nemzeti.html
A galériában a látványtervek.
süti beállítások módosítása