Felcsúti stadion - Mennyiségi Újságírásért Díj
Akinek valaha hivatásszerűen kellett már szöveget alkotnia, egy olyan szakmában, ahol minden jelző és fordulat jelentős, na nem elsősorban az olvasó, hanem az árgus szemekkel figyelő megrendelő miatt – annak igen beszédes lesz az Origo tudósítása a felcsúti Pancho aréna megnyitójáról.
A cikk jó példa arra, hogyan kell úgy adatokat, eseményeket objektív tudósításnak álcázva egymás után illesztgetni, hogy eközben a fő kérdésről nem esik szó: kinek és miből épült oda ez a foci-stadion?
Jó, eközben az újságírás másik véglete, az érzelemközvetítő online-pamfletgyár (444!?) sem lát el semmilyen feladatot, amely minden bokorban az éppen a Krímet elfoglaló, okostelefonozó Orbán Ráheleket leplez le. A 444 címlapján nem kevesebb, mint négy darab cikk(?) felcsútozott tegnap.
Az egész Orbán kormányzásnak igazából mellékkörülményei az olyan szimbólumokkal könnyen megjeleníthető őrületek, mint a stadion. De mégis, lehetne egyszer fontos és politikailag érzékeny témáról olvasni vezető felületen, ahonnan nem lóg bele az ember szájába egy politikai lóláb? Úgyis tudjuk, hogy ez a szakma a prostitúció egy igen szórakoztató formája, de régen pont azért fizettek érte sokat, mert úgy kellett csinálni, és az volt a szabály, hogy ne látszódjon rögvest, a nagy agymosó igyekezet. Az objektivitás látszata is érték, annak csinálása is szakmai teljesítmény. Hát még a független újságírás (röhögve el). Pedig néha még olyan is kellene.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.