A tegnapi Tüntetés a sajtószabadságért 2. elnevezésű rendezvényen a Kossuth téren annyira vegyes volt a demonstrálók összetétele, hogy az már az irónia határait súrolta. A múlt árnyai - chartás mamcsik, közöttük Verók, akitől komolyan majdnem megkérdeztem, hogy miért nincs előzetesben - keveredtek azokkal a fiatalokkal, akik szemmel láthatóan még soha nem vettek részt politikai demonstráción. Ehhez jöttek hozzá a színpadon állók, akik változó minőségben kommentálták a kialakult helyzetet és magát a médiatörvényt.

Abban megegyezhetünk, hogy magából a médiatörvényből nem következik, hogy diktatúra lesz. A törvény szar, de ez nincs benne. A diktatúra megvalósíthatatlan, még ha a törvényalkotónak volt is olyan szándéka, hogy vélemények ne jelenhessenek meg. Betartatása elképzelhetetlen, főleg annak a hisztériának a láttán, amit az EU politikusai és a nemzetközi sajtó egy része levágott.

Visszatérve a beszédekre, azokban legtöbbször az hangzott el, hogy a közszolgálati médiumok szerkesztősége és a Médiatanács legyen független. Oké, értem én, hogy ne függjenek a szerkesztőségek politikai vagy gazdasági befolyástól, de mivel sajnos nem hangzott el egyszer sem az a kijelentés, hogy ezek eddig sem voltak függetlenek, így komoly hitelességi kétségeim merültek fel. Egyszerűen kínos volt hallgatni a beszédeket, mert azt lehetett kiérezni belőlük, hogy eddig volt egy paradicsomi állapot, amit aztán a médiatörvény szétvert.

Pedig eddig sem volt független a közszolgálati médiumok szerkesztősége, a kereskedelmieké meg pláne nem. Emlékszünk a tegnapi tüntetés műsorvezetőjének, Bakáts Tibornak a Napkeltében folytatott riporteri munkájára? Emlékszünk úgy általában a Napkeltére, a közszolgálati függetlenség zászlóshajójára? Emlékszünk arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevezetésekor 1997-ben milyen társadalmi párbeszéd zajlott a magyar írott sajtóban? Ez utóbbira nem valószínű, a magánnyugdíjpénztárak mögött álló bankok ugyanis kilóra (hirdetési felületre) megvették őket, így ilyen párbeszéd nem zajlott. Aztán emlékszünk-e a Strabag-ügyre, arra, hogy a Hír TV-n egyszercsak megjelentek azok a szpotok, hogy az időjárásjelentést a Strabag Zrt. támogatta? Vagy feltűnt-e, hogy amikor az Auchan kellemetlen helyzetbe került a dunakeszi tőzeglápos ügyben, akkor bizonyos médiumokban elég sok auchanos banner volt, az ügyről meg szó sem esett?

Nem lehet hitelesen képviselni egy ügyet úgy, hogy közben hülyének nézzük az embereket.  Különben úgy járunk, mint szerencsétlen chartások tegnap, akik Kardos-Horváth János Ferisegítenikell című dalára táncoltak önfeledten, nem érezvén ki azt az iróniát, hogy a dal pont Ferenc visszatérése ellen szól, és egyáltalán nem az ő dicsőségére született, ezzel hekkelve meg zseniálisan a rendezvényt.