„Mi nem kérünk kisebb keresztet. Büszkén hordjuk ezt a nagyot. Attila unokái vagyunk és nem félünk senkitől.” Békésen megfért egy mondatban a keresztény és a pogány mitológia Vona Gábor 2012-es évnyitó beszédében.  A Jobbik régóta próbál egyfajta „szélsőjobboldali gyűjtőpárt” lenni, a MIÉP eljelentéktelenedése óta sikeres is ebben a szerepben. A fakereszt és a sámándob egyensúlyozásánál persze feltűnőbb a nemzeti radikális-újnyilas kötéltánc. Persze formálisan a párt egyértelműen az első kategóriába tartozik, de mindig igyekezett úgy játszani (pl.: kuruc.info-s kapcsolat, jobbikos képviselők hungaristákkal való közös szereplése rendezvényeken), hogy elfogadható maradjon a szélsőjobb szélén lévő választók számára is. Vona viszont a már említett beszéddel kibillentette a helyzetet a viszonylagos nyugvópontról.

"Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk."  A mondat kapcsán a mainstream médiát figyelők leginkább „lelepleződésről” szóló cikkekkel, a fasiszta lóláb végérvényes kilógásáról szóló nyilatkozatokkal találkoztak. Eközben a széljobb széle, például a kitartas.hu a demokrata lóláb végérvényes kilógásáról cikkezett kimerítően, azt üzenve a jobbikos tagság „fejlődésre képes” rétegének, hogy „ha valóban a hungarizmus mentén kívánják felemelni nemzetünket, arrafelé kell orientálódniuk, ahol a vezetőség és a tagság ideológiája egy és ugyanaz, ahol nem kell burkolniuk és titkolniuk világnézetüket. Várja őket a Pax Hungarica Mozgalom.”

Tarnóczy Szabolcs Ki méltó a hungarista névre? címmel a kuruc.info-n publikált terjedelmes írásában kel a Jobbik védelmére az azt „ledemokratázókkal” szemben.

„(…) a mindenkori „szélsőjobboldal”, ellenfelei legyőzésének érdekében sohasem viszolygott attól, hogy „az ő térfelükön” rúgjon nekik gólokat, vagyis kihasználták a demokratikus kereteket, a demokrácia „feletti” eszköztárhoz jutás érdekében!”

„(…) a Nemzetvezető és a Führer idegenkedtek a demokráciától, miért vállalták megmérettetésüket „demokratikus” választásokon?! Mert éppen a németországi események mutatták meg, hogy a parlament világítását kikapcsolni csak úgy lehet, ha előbb behatoltunk az épületbe!”

A Jobbik eddigi sikeres identitáspolitikai mutatványai után most „a kelet-nyugat-kérdés”-ben látszik több irányba játszani egyszerre. Szintén az évnyitó beszéden hangzott el, hogy „A Jobbik azt szeretné, ha hazánk a klasszikus európai értékek, tradíciók alapján szervezné meg saját magát, és az európai színtéren is ezért harcolna. (...) A Jobbik tehát nem kivezetni akarja Magyarországot Európából, hanem visszavezetni a valódi Európához.”

Ezt a „nem az EU képviseli az igazi Európát, hanem mi” retorikát a nyugat-európai szélsőjobb használja előszeretettel. Igen, az iszlamofób nyugat-európai széljobb Európa-diskurzusát nyúlta le egy pillanatra az amúgy muszlimbarát, antiszemita Jobbik.

Tehát adott egy magyar szélsőjobboldali párt, amely úgy szeretne nagyon keresztény lenni, hogy közben az újpogányok számára is igyekszik vonzó maradni. Nemzeti radikálisként lép fel a mainstream médiában, de azért törekszik arra, hogy tetsszen a neonáci/újnyilas szavazóknak is. Kulturálisan és külpolitikáját tekintve radikálisan nyugatellenes, de a vezetője arról beszél, hogy ők fogják képviselni az igazi Európát.

Én már abba is beleszédültem, hogy ezt leírtam. Hát akkor szegény árpádsávos primadonna feje milyen kótyagos lehet?



(A kép forrása)