Budapest részesedése az ország GDP-jéből 40%-os, miközben a népességéből csak 17%, az agglomerációt is belevéve 25%. 10-ből 4 Ft Budapesten termelődik, és minden negyedik magyar budapesti vagy oda jár dolgozni. A túlsúlyt erősíti az országban kialakított centrális közlekedési hálózat: majd' minden főút- és vasútvonal valamelyik végpontja Budapest. A következőkben annak járunk utána, hogy miért alakulhatott ki ez a helyzet, és hogy ez magyar sajátosság-e, vagy máshol is így van.

Magyar városok és vonzáskörzeteik

Trianon az oka?

Szokták Trianont okolni az ország vízfejűségéért. Valóban, a békeszerződés során 10 meghatározó regionális központunkból, melyek ellensúlyozni tudnák a főváros túlsúlyát, hetet elvesztettünk: Pozsonyt, Kassát, Temesvárt, Aradot, Nagyváradot, Kolozsvárt, és Zágrábot. Magyarországon maradt három: Szeged, Debrecen, és Pécs, valamint két új regionális központunk formálódott ki a XX. század második felére: a Kassa versenyétől megszabadult Miskolc és a Pozsony árnyékából kilépő Győr. Igaz az is, hogy elvesztettük a Budapest-centrikusságot ellensúlyozni próbáló körvasutat, mely a Partiumban haladt, azonban a Budapest-centrikus vasúthálózat már a dualizmusban ilyennek épült ki.

Budapest kiemelkedik a dualizmus korában

A Monarchiában lejátszódó polgárosodás, iparosítás, vasútépítés egymásra ható folyamatai minden város gyors fejlődését és lakosságszámának megugrását generálták. A fejlődésből azonban kiemelkedett két város: Bécs és Budapest. Bécs volt a birodalmi főváros, ennek megfelelően a császáriak magasztos és fényűző városkép kialakításán fáradoztak: megépültek a paloták és a Ring. Az egész birodalomból ideáramló népesség hatására Bécs 1910-re elérte a 2 millió lakost.

A Béccsel való versenyt a birodalom másik fővárosának is állnia kellett, Budapesten is megépült hát az Andrássy út és a villák, a város az egész magyarországi népességáramlás első számú célterülete lett, 1910-re elérte a 880 ezer lakost. A gyorsan lezajló magyar iparosítási hullám is a fővárosba koncentrálódott, Budapest a századfordulóra a világ második legnagyobb malomipari központjává vált.

A legnagyobb magyar városok 1910-ben: Budapest már ekkor elhúz

A XX. századi folyamatok

A XX. században folytatódott a városok népességnövekedése, fejlődése. Nagy-Budapest 1950-es kialakításával a város lakossága még jobban megugrott. A szocialista politika azonban gondot fordított Budapest túlsúlyának visszafogására. Ennek eszköze a a vidéki városok iparosítása és a regionális központok, megyeszékhelyek szerepének, funkciójának megerősítése volt.

Budapest és a többi város ma - a szakadék nem változott lényegesen 

Budapest adottságai, hatása

Budapest fekvése miatt is kitűnően alkalmas fővárosnak: az ország közepén, fontos folyami átkelőhely mentén, négy nagytáj, köztük alföldi és középhegységi területek találkozásában fekszik. Végül, de nem utolsó sorban Budapest vonzásának kiterjedtsége és a határok közelsége együttes erővel akadályozzák a jelentős súlyú regionális központok kialakulását: a belső gyűrűbe eső városok (Székesfehérvár, Kecskemét, Szolnok) megerősödését Budapest közelsége akadályozza, a külső gyűrű nagyvárosainak (Debrecen, Szeged, Győr) potenciális vonzáskörzetét pedig a közeli határ vágja el.

Nem hungarikum

Most, hogy a magyarországi sajátosságokat felfejtettük, rögtön hozzá is kell tenni, hogy a főváros gazdasági-népességi túlsúlyának problémája nem csak hazánkat terheli. A közeli fővárosok hasonlóan vízfejként nehezednek országukra: Prága és Bécs 26, Pozsony pedig 28 százalékkal részesedik az adott állam GDP-jéből. Az 1,6 milliós Belgrádban Szerbia népességének 23%-a él, és Bukarest termeli a román GDP 21%-át, noha az ország népességének csak 9%-át teszi ki, egy főre jutó GDP-je meghaladja az országos átlag kétszeresét. De nem csak Köztes-Európa kis országaiban jelenik meg a túlfejlett főváros problémája, hanem pl. Franciaországban is. Párizs 10 milliót meghaladó városrégiójának GDP-je a világon a 6. legnagyobb, és Franciaország megtermelt jövedelmének 30%-a itt koncentrálódik.

A főváros túlsúlyának problémája tehát nem csak Magyarországot sújtja, de Magyarországot különösen. Kis területű országként, központi helyen elhelyezkedő fővárossal ez törvényszerű, de erre rárakódott még Budapest Béccsel való versenye miatti különleges megerősödése, a legfontosabb nagyvárosok elvesztése Trianonban, és mindezt csak megerősíti a centrális közút- és vasúthálózat.

(az első kép forrása ez, az első diagram és a szöveg Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza alapján készült, a második diagram adatai innen származnak)