Az alkotmánybíróság a jog uralma ellen

2012.02.29. 08:00 Döry L.

Az alkotmánybíróság nem engedi, hogy a 4K! népszavazást kezdeményezzen az Alaptörvény megsemmisítéséről, arra a szabályra hivatkozva, ami az Alaptörvény módosítását tiltja népszavazás útján. Szeretve tisztelt alkotmánybíróságunk továbbra is minden felelősség nélkül dobálhatja a nép közé a kőtábláit, csak győzzünk odébb ugrálni. Tetszőlegesen kiválaszt egy joglogikai elvet, majd a megfellebbezhetetlenség erejére támaszkodva kíméletlenül érvényesíti. Jogértelmező voluntarizmusa ugyanaz a stílus, mint a 2/3-ad jogalkotói voluntarizmusa. Ki őrzi az őrizőket?

A 4K! most azon akadt ki, hogy az Alkotmánybíróság miért nem tartotta be a sürgősségi elbírálásra vonatkozó előírást és miért az Alaptörvény hatálybalépte után bírálta el az indítványát. A 4K!-sok szerint ezzel a trükkel buktatta el az indítványt az Alkotmánybíróság. Akár ez is kitelhet tőlük, de még az új Alaptörvény rendelkezései sem igazolják az alkotmánybíróság kurtánfurcsa határozatát.

Ha két ember nem ülhet egy biciklin, bizonyára hat sem ülhet

A jogértelmezésnek megvannak a maga elvei, olyan elméleti lehetőségek, olyan kitaposott ösvények, amelyek egymástól eltérő eredményt hozhatnak.

A köztük való választás egyrészt mindig a bíró felelőssége, másrészt a jogalkotó is tisztázhatja az értelmezés elveit. Az Alaptörvény értelmezéséhez az alkotmányozó csupán azt az elvet rendeli, hogy

Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Ez persze nem sokat segít. Az alkotmánybírák is így láthatták, ezért a rendelkezésükre álló, szegényes fantáziájú rutinnal kiválasztottak egy bizonyos joglogikai elvet, amivel számukra is egyértelműen következik az elutasító határozat. Mivel az Alaptörvény, kijelenti, hogy:

8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.

ezért a tisztelt AB, nemes egyszerűséggel a minori ad maius (a kisebből a nagyobbra) arra következtet, hogy akkor bizonyára az Alaptörvény megsemmisítéséről sem lehet. Mert, ha egy kisebb dolgot tilt a törvény, akkor egy nagyobbat is tilt. Ha két embernek tilos biciklizni egy biciklin, akkor bizonyára hatnak is. Ehhez persze be kellene bizonyítania, hogy az Alaptörvény módosítása a „kisebb” tilalom. Aztán érveket kellene hoznia, hogy miért használhatja a „kisebből a nagyobba” argumentációt.  Ezeket természetesen elmulasztja megtenni, mert akkor kiderülhetne, hogy ebben az esetben nem egy kisebb tilalomról van szó, csupán egy másik tilalomról. Ami miatt akár arra is lehet következtetni, hogy az alkotmányozó akarata éppen az volt, hogy csak és kizárólag az Alaptörvényben nevesített esetekben ne lehessen népszavazást tartani.

Amit nem tilos, azt szabad

Hiszen itt egy tiltó szabályról van szó. Amely ráadásul a főszabályhoz képest, (népszavazást LEHET tartani) a kivétel. Az alkotmánybíróság ilyen nyegle szűkszavúsággal ugyanúgy kimondhatta volna azt is, hogy: ha az alkotmányozó meg szerette volna tiltani, hogy az Alaptörvény megsemmisítésérő népszavazást tartsanak akkor ezt beleírta volna az Alaptörvénybe (argumentum a contrario). De nem tette. Így az alkotmányozó egyértelműen kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy azokban az esetekben amiket nem tilt meg, lehessen népszavazást tartani. Amit nem tilos, azt szabad. Mert egy szabálynak értelme is van, jelen esetben a közvetlen alkotmányozás lehetetlenségétől való félelem. De a kezdeményezett népszavazás  nem az alkotmány tartalmát, részletes szabályait határozná meg, ami népszavazással nehézkes, hanem csak megsemmisítené, ami egy technikailag is tök egyszerű cucc.

Ki őrzi az őrizőket?

Alkotmánybíróságunk immár húsz éve bármilyen szakmai vagy erkölcsi felelősség nélkül dönthet, mert más szerv előtt nem kell számot adnia döntéseiről - és nem is a felsőbíróságok bírái közül sorsolják ki a tagjait, hogy a szakmai életbe való visszatérés kontrollja működhessen. Jelenleg  semmi sem szab határt a köldöknéző önmegvalósításnak és annak sincsen orvossága, ha éppen politikai döntést hoznak. Kinyilatkoztatásaikkal legföljebb szakmai pályájuk zenitjét ünneplik.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr264218662

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Laci néni munkaközvetítője 2012.02.29. 13:34:33

Gyors egymásutánban három hírrel is a címlapra került az Orbán kormány legfrissebb jáde oszlopa, Németh Lászlóné, illetve az általa irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Először azzal, hogy az index kiderítette: tucatnyi külső szakértőt foglalko...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Most nem azért, de valaminek a módosításába simán beletartozik annak a valaminek a megsemmisítése is. Ha megsemmisül, más minőségbe kerül, ergo módosul. Szerintem ez teljesen tiszta.

Avagy ha néhány betűt törölnek a szövegből, az markánsabb módosítás, mint ha az összes betűt? Ne már.
Teljesen világos, logikus az AB érvelése ebben a kérdésben. Egyértelmű, hogy nem lehet népszavazást tartani az AT megsemmisítéséről.
A 4K meg kicsit összekaphatná magát, ugyanis jelenleg még az LMP-nél is szánalmasabbak.
"más szerv előtt nem kell számot adnia döntéseiről" - De a lámpavas előttük is szabadon áll...
Már miért ne lehetne nápszavazni arról, hogy akarod-e azt az alkotmányt vagy sem? Egy új alkotmány nem a réginek a módosítása.
Fityisz teljesen maga alá gyűrte a jogalkotást is. Nagyon szomorú, hogy itt tart embrionális demokráciánk. De ne feledjük, Hitler is szabad választásokon győzött! Kérdés, hogy Európa tanult-e a múlt hibáiból?
a szociális népszavazás engedélyezésével az alkotmánybíróság kinyílvánította hűségét orbánnak és azóta is ennek szellemében cselekszik
Az csak engem zavar, hogy az ügyvédi esküből kikerült a titoktartás?
<TROLLMODE ON>

Mi az a 4K! -kérdőjel-

<TROLLMODE OFF>

És mi az az AB? Mert alkotmánybírósága annak az országnak lehet, amelynek van alkotmánya.
Vagy tévedek?
@Kompli: nem, ez minden demokratát zavar szerintem
Lerágott csont: a rendszerváltás óta számtalanszor próbáltak olyan kérdésben népi kezdeményezést ("népszavazást") indítani, amelynek az alkotmányra lenne kihatása. Pl. halálbüntetés.

Minden egyes alkalommal el lett kaszálva, mert az országgyűlés az egyetlen alkotmányozó szerv (nem csak itthon), így népszavazással csak akkor lehet alkotmányt módosítani, ha magát a népszavazást is az országgyűlés kezdeményezte. Pl. EU csatlakozás.

Szóval bocs, de ez így politika-retorika sírás-rívás csak. RTFL (read the fucking law)
taláros nyúlbélák, nagyjából annyi a hasznuk mint ugyanennyi bagolynak lenne, de speciel ebben az érvelésben igazuk van. őket arra kenték fel, őrizzék az alaptörvényt hát őrzik.

a bolsevikokat elkergetni a nép dolga nem az övék.
@Kompli: Nem cask téged zavar(t), az egészen botrányos. Kíváncsi vagyok, mikor teszik kötelezővé a már gyakorló ügyvédeknek, hogy
1. Esküdjenek fel az Alaptörvényre majd
2. Tanúskodjanak büntető és polgári perekben a saját ügyfelükkel szemben.

Amúgy a posztról, egyetértek az Alkotmánybírósággal, ha a módosításról sem lehet népszavazni, akkor a megsemmisítésről sem. Egyébként a taláros testület a jogi szakma szégyene az utóbbi időben, miközben a cucializmus alatt volt egy olyan illúzió, hogy az ügyvédi kar magja volt az "ellenállásnak." Hatalmas macskakörmök között. Ez a "piszkos tizenkettő" ma biztos nem az.
Kedves Posztoló!
Most konkrétan az a problémád, hogy jogállamban élünk? Még jó, hogy nem lehet eltörölni az Alkotmányt (vagy Alaptörvényt vagy mi a francnak hívják) népszavazás útján.

Ha a 4k! erről akart népszavazást akkor populizmusban fölnőtt a parlamenti pártokhoz.
@OkoskaTo:rp: Egyetértünk. Valamelyik nap olvastam az egyik hírt hogy egy demokratikus országban népszavazást tartanak az új alkotmányról. Megörültem mert azt hittem hazánkról van szó. Erre kiderült hogy ez az eset egy nálunk ezek szerint demokratikusabb államban Szíriában történt. Hát ennyit a magyarországi demokráciáról.
Az AB bezzeg nem talált kifogást a 300 Ft-os népszavazásban. Már 2008-ban is erősen narancsszínűek voltak, de mostanra Balsaival, Pokollal, Stumpffal már nem többek, mint egy, a határozataikat előzetesen a főnöknek kiszivárogtató fideszes csürhe. Tisztelet a kivételnek.
@ob.szerver: Nincsen kivétel (és így tisztelet sem). Aki nem lenne annyira narancssárga talpnyaló, annak az egyetlen gerinces út a lemondás lett volna. Lemondott egyetlen alkotmánybíró is? Hátakkor?
Az Országgyűlés feloszlatását kell kezdeményezni!
@OkoskaTo:rp:

"Nincsen kivétel"

Igazad van, helyesbítek. Val'szeg egyiküknek sem egzisztenciális létkérdés a bíroskodás. Először a hatáskörük csorbításakor kellett vona lemondaniuk, majd amikor 14 hónapig szabotálták a manyup döntést, hogy kifussanak az időből. Ki kerll őket is pucolni majd, az összes fideszmocsokkal együtt.
Csak a logikai érv ügyében szólok, maga az alkotmány etc. legyen a nálam felkészültebbek vitatémája. Szóval pl. ha tilos kettőnek ülni
bicajon, akkor eo ipso kettőnél többnek is. Kivétel, ha pl. úgy szól a tilalom, hogy két különnemünek tilos rajta ülni. Ez egy un. differentia specifica, ha jól emlékszem a hajdan tanult jellemzőre. Hasonló képen: ha valamit nem lehet
változtatni, akkor-a változtatások legfelső határa
a teljes megváltoztatás lévén- nem lehet megsemmisíteni.
Fordítva azonban: ha hatan nem ülhetnek a drótszamáron, ketten még ülhetnek. Hasonlóképpen, ha törvény szerint nem lehetne megsemmisíteni az alkotmányt, attól még megváltoztatni lehetne.
Ennyi.
Üdvözlettel,fidzsi,droid.
@trollhunter89: ez a fontos rész elkerülte a figyelmed (és másokét)?
"A 4K! most azon akadt ki, hogy az Alkotmánybíróság miért nem tartotta be a sürgősségi elbírálásra vonatkozó előírást és miért az Alaptörvény hatálybalépte után bírálta el az indítványát. A 4K!-sok szerint ezzel a trükkel buktatta el az indítványt az Alkotmánybíróság. "
Döry L.: nem értem, hogy miért jó neked, hülyének lenni...

Az alkotmánybíróság kizárólagos feladata, az alkotmányban foglaltak érvényesülésének a biztosítása...

Az Alkotmányt az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül, nem változtathatja meg, azt kizárólag, a megfelelő számú országgyűlési képviselő (most éppen 2/3 szükséges) teheti meg....

Az Alkotmánybíróság NEM JOGALKOTÓ, HANEM JOGALKALMAZÓ, még ha ez neked túl magas is...
@palackos: ebben igazad van, de a posztoló nem ezzel vitatkozott, hanem azzal, hogy az eltörlés az nem módosítás (pedig de).
@trollhunter89: most már megírhatnád, hogy az eltörlés miért módosítás. Döry L. a posztban kifejtette, hogy szerinte miért nem az.
@volankombi: azért mert logikailag ekvivalens azzal a módosítással, amely a szöveg elejére azt a mondatot biggyeszti, hogy "a most következő szövegrészt nem kell figyelembe venni". Ha ez utóbbi nem megengedett, akkor az előbbi sem az.

De szerintem ez elég egyértelmű.
@trollhunter89: nem vagyok jogász, de ez nekem így sokkal kacifántosabb, mint Döry L. érvelése. Szerintem az eltörlés logikailag azzal ekvivalens, hogy az egész szöveget (tehát nem szövegrészt) hatályon kívül helyezi - persze lehet azt mondani, hogy ez egy olyan módosítás, amely a szöveg elé azt helyezi, hogy "a nép akaratának megfelelően az új alkotmányt nem helyezzük hatályba" (ne feledjük, a beadványt május óta tologatták az AB aktái közt, bőven lett volna idő a hatálybalépés előtt népszavazni róla), de ilyen alapon egy új törvény meghozása is csak egy módosítás a rendszerben.
@trollhunter89:
"itt egy tiltó szabályról van szó. Amely ráadásul a főszabályhoz képest, (népszavazást LEHET tartani) a kivétel"

és az Ab egy szűkítő értelmű taxációt kiterjesztőleg értelmez, miközben a contrario is érvelhetne.
az amit nem tilos azt szabad szabály itt erősebb. ennyi.
@Döry L.: Nem az alkotmány jóságáról szólva, szerintem logikailag a megváltoztatni erősebb, mint a megszüntetés. Nálam ennyi.
Szép estét!
Üdv.fidzsi,droid.
@volankombi: szerintem az alkotmányról hatályba lépés előtt sem kéne szavazni, hacsak a parlament külön nem kezdeményezi. Ez a parlamentáris demokrácia lényege. Nem állítom, hogy ez jó dolog másképp is lehet csinálni, de az már nem parlamentáris demokrácia, hanem valami más. Az AB határozatának értelmezéséhez kivételesen semmi jogászi előképzettség nem kell, csak hallgatni kell a józan paraszti eszünkre. Ha megnézitek a többi kommentelő is valami hasonlót írt..
@trollhunter89: a te józan paraszti eszednek is csak azt tudom, mondani, hogy a főszabály (lehet népszavazást tartani)kivételeit zártan taxálja az AT. ha az alkotmányozó azt szeretné, hogy ne lehessen az alaptörvény érvényességéről a népnek közvetlenül véleményt mondania, akkor beleírja ezt. de nem tette. nem véletlenül. mert arra a lehetőségre is figyelemmel voltak, hogy akkor mi van ha az alaptörvény (hatály, érvény-ről) az OGY kezdeményezne mondjuk MEGERŐSÍTŐ tartalmú népszavazást, az is a tilalmi lista alá esne? nem. a kivételek listáját nem lehet kibővítően értelmezni, miközben a tiltó szabály kivételes jellege egyértelműen, az, az amit nem tilos azt szabad felé utalja a jogértelmezést.
@OkoskaTo:rp: Az ÁNGYÁN ÚR+MELLÁR ÚR a jelenlegi poltikai elit hazaáruló népnyuzó senkik sisere hada!Az általuk választott gitt-egyleti tagokkal együtt!Már rég 23 éve nem az ország felvirágoztatása,hanem lezűllesztése a cél!Lassan rosszabb hírűnk lesz mint észak koreának!Szép Magyarországnak cudar állapotja!
süti beállítások módosítása