Az alkotmánybíróság a jog uralma ellen
Az alkotmánybíróság nem engedi, hogy a 4K! népszavazást kezdeményezzen az Alaptörvény megsemmisítéséről, arra a szabályra hivatkozva, ami az Alaptörvény módosítását tiltja népszavazás útján. Szeretve tisztelt alkotmánybíróságunk továbbra is minden felelősség nélkül dobálhatja a nép közé a kőtábláit, csak győzzünk odébb ugrálni. Tetszőlegesen kiválaszt egy joglogikai elvet, majd a megfellebbezhetetlenség erejére támaszkodva kíméletlenül érvényesíti. Jogértelmező voluntarizmusa ugyanaz a stílus, mint a 2/3-ad jogalkotói voluntarizmusa. Ki őrzi az őrizőket?
A 4K! most azon akadt ki, hogy az Alkotmánybíróság miért nem tartotta be a sürgősségi elbírálásra vonatkozó előírást és miért az Alaptörvény hatálybalépte után bírálta el az indítványát. A 4K!-sok szerint ezzel a trükkel buktatta el az indítványt az Alkotmánybíróság. Akár ez is kitelhet tőlük, de még az új Alaptörvény rendelkezései sem igazolják az alkotmánybíróság kurtánfurcsa határozatát.
Ha két ember nem ülhet egy biciklin, bizonyára hat sem ülhet
A jogértelmezésnek megvannak a maga elvei, olyan elméleti lehetőségek, olyan kitaposott ösvények, amelyek egymástól eltérő eredményt hozhatnak.
A köztük való választás egyrészt mindig a bíró felelőssége, másrészt a jogalkotó is tisztázhatja az értelmezés elveit. Az Alaptörvény értelmezéséhez az alkotmányozó csupán azt az elvet rendeli, hogy
Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Ez persze nem sokat segít. Az alkotmánybírák is így láthatták, ezért a rendelkezésükre álló, szegényes fantáziájú rutinnal kiválasztottak egy bizonyos joglogikai elvet, amivel számukra is egyértelműen következik az elutasító határozat. Mivel az Alaptörvény, kijelenti, hogy:
8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
ezért a tisztelt AB, nemes egyszerűséggel a minori ad maius (a kisebből a nagyobbra) arra következtet, hogy akkor bizonyára az Alaptörvény megsemmisítéséről sem lehet. Mert, ha egy kisebb dolgot tilt a törvény, akkor egy nagyobbat is tilt. Ha két embernek tilos biciklizni egy biciklin, akkor bizonyára hatnak is. Ehhez persze be kellene bizonyítania, hogy az Alaptörvény módosítása a „kisebb” tilalom. Aztán érveket kellene hoznia, hogy miért használhatja a „kisebből a nagyobba” argumentációt. Ezeket természetesen elmulasztja megtenni, mert akkor kiderülhetne, hogy ebben az esetben nem egy kisebb tilalomról van szó, csupán egy másik tilalomról. Ami miatt akár arra is lehet következtetni, hogy az alkotmányozó akarata éppen az volt, hogy csak és kizárólag az Alaptörvényben nevesített esetekben ne lehessen népszavazást tartani.
Amit nem tilos, azt szabad
Hiszen itt egy tiltó szabályról van szó. Amely ráadásul a főszabályhoz képest, (népszavazást LEHET tartani) a kivétel. Az alkotmánybíróság ilyen nyegle szűkszavúsággal ugyanúgy kimondhatta volna azt is, hogy: ha az alkotmányozó meg szerette volna tiltani, hogy az Alaptörvény megsemmisítésérő népszavazást tartsanak akkor ezt beleírta volna az Alaptörvénybe (argumentum a contrario). De nem tette. Így az alkotmányozó egyértelműen kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy azokban az esetekben amiket nem tilt meg, lehessen népszavazást tartani. Amit nem tilos, azt szabad. Mert egy szabálynak értelme is van, jelen esetben a közvetlen alkotmányozás lehetetlenségétől való félelem. De a kezdeményezett népszavazás nem az alkotmány tartalmát, részletes szabályait határozná meg, ami népszavazással nehézkes, hanem csak megsemmisítené, ami egy technikailag is tök egyszerű cucc.
Ki őrzi az őrizőket?
Alkotmánybíróságunk immár húsz éve bármilyen szakmai vagy erkölcsi felelősség nélkül dönthet, mert más szerv előtt nem kell számot adnia döntéseiről - és nem is a felsőbíróságok bírái közül sorsolják ki a tagjait, hogy a szakmai életbe való visszatérés kontrollja működhessen. Jelenleg semmi sem szab határt a köldöknéző önmegvalósításnak és annak sincsen orvossága, ha éppen politikai döntést hoznak. Kinyilatkoztatásaikkal legföljebb szakmai pályájuk zenitjét ünneplik.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Laci néni munkaközvetítője 2012.02.29. 13:34:33
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Avagy ha néhány betűt törölnek a szövegből, az markánsabb módosítás, mint ha az összes betűt? Ne már.
A 4K meg kicsit összekaphatná magát, ugyanis jelenleg még az LMP-nél is szánalmasabbak.
Mi az a 4K! -kérdőjel-
<TROLLMODE OFF>
És mi az az AB? Mert alkotmánybírósága annak az országnak lehet, amelynek van alkotmánya.
Vagy tévedek?
Minden egyes alkalommal el lett kaszálva, mert az országgyűlés az egyetlen alkotmányozó szerv (nem csak itthon), így népszavazással csak akkor lehet alkotmányt módosítani, ha magát a népszavazást is az országgyűlés kezdeményezte. Pl. EU csatlakozás.
Szóval bocs, de ez így politika-retorika sírás-rívás csak. RTFL (read the fucking law)
a bolsevikokat elkergetni a nép dolga nem az övék.
1. Esküdjenek fel az Alaptörvényre majd
2. Tanúskodjanak büntető és polgári perekben a saját ügyfelükkel szemben.
Amúgy a posztról, egyetértek az Alkotmánybírósággal, ha a módosításról sem lehet népszavazni, akkor a megsemmisítésről sem. Egyébként a taláros testület a jogi szakma szégyene az utóbbi időben, miközben a cucializmus alatt volt egy olyan illúzió, hogy az ügyvédi kar magja volt az "ellenállásnak." Hatalmas macskakörmök között. Ez a "piszkos tizenkettő" ma biztos nem az.
Most konkrétan az a problémád, hogy jogállamban élünk? Még jó, hogy nem lehet eltörölni az Alkotmányt (vagy Alaptörvényt vagy mi a francnak hívják) népszavazás útján.
Ha a 4k! erről akart népszavazást akkor populizmusban fölnőtt a parlamenti pártokhoz.
"Nincsen kivétel"
Igazad van, helyesbítek. Val'szeg egyiküknek sem egzisztenciális létkérdés a bíroskodás. Először a hatáskörük csorbításakor kellett vona lemondaniuk, majd amikor 14 hónapig szabotálták a manyup döntést, hogy kifussanak az időből. Ki kerll őket is pucolni majd, az összes fideszmocsokkal együtt.
bicajon, akkor eo ipso kettőnél többnek is. Kivétel, ha pl. úgy szól a tilalom, hogy két különnemünek tilos rajta ülni. Ez egy un. differentia specifica, ha jól emlékszem a hajdan tanult jellemzőre. Hasonló képen: ha valamit nem lehet
változtatni, akkor-a változtatások legfelső határa
a teljes megváltoztatás lévén- nem lehet megsemmisíteni.
Fordítva azonban: ha hatan nem ülhetnek a drótszamáron, ketten még ülhetnek. Hasonlóképpen, ha törvény szerint nem lehetne megsemmisíteni az alkotmányt, attól még megváltoztatni lehetne.
Ennyi.
Üdvözlettel,fidzsi,droid.
"A 4K! most azon akadt ki, hogy az Alkotmánybíróság miért nem tartotta be a sürgősségi elbírálásra vonatkozó előírást és miért az Alaptörvény hatálybalépte után bírálta el az indítványát. A 4K!-sok szerint ezzel a trükkel buktatta el az indítványt az Alkotmánybíróság. "
Az alkotmánybíróság kizárólagos feladata, az alkotmányban foglaltak érvényesülésének a biztosítása...
Az Alkotmányt az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül, nem változtathatja meg, azt kizárólag, a megfelelő számú országgyűlési képviselő (most éppen 2/3 szükséges) teheti meg....
Az Alkotmánybíróság NEM JOGALKOTÓ, HANEM JOGALKALMAZÓ, még ha ez neked túl magas is...
De szerintem ez elég egyértelmű.
"itt egy tiltó szabályról van szó. Amely ráadásul a főszabályhoz képest, (népszavazást LEHET tartani) a kivétel"
és az Ab egy szűkítő értelmű taxációt kiterjesztőleg értelmez, miközben a contrario is érvelhetne.
az amit nem tilos azt szabad szabály itt erősebb. ennyi.
Szép estét!
Üdv.fidzsi,droid.