Kedves olvasóink, örvendünk, hogy hozzánk hasonló lelkesedéssel olvastátok az MSZP stratégiájának kivonatát, a különböző médiumok a maguk sajátos szempontjai alapján már szintén feldolgozták a szöveget, sőt, Botka László is prezentálta pártja álláspontját a kérdésről - más kérdés, hogy Kálmán Olgával karöltve pusztán bagatellizálni próbálta a szöveget.

A politika piszkos játék: nincsenek illúzióink, bizonyára minden pártnak megvan a maga hasonló stratégiai anyaga (örömmel vennénk, ha valaki átdobná a Fideszét, mi csak ehhez jutottunk hozzá), ez nyilván nem azonos a választási programmal, de azért komoly beleszólása van abba is (lásd még: bármilyen megszorító intézkedés ellenzése) - és ugyanilyen stratégiai módon viszonyulnak a különböző elemzők is a dokumentumhoz, pártállás vagy közéleti preferencia alapján emelve ki más-más részleteket. Mi azért is hoztuk le az általunk ismert teljes anyagot, hogy aki szeretne, saját ítéletet alkothasson - ugyanakkor mi se szállunk ki a buliból, és megpróbáljuk számba venni azt, ami talán a legfontosabb: hogy mire számíthatunk az MSZP-től a következőkben, legalábbis eme dokumentum alapján.

Trollháború

Először is azt látjuk, hogy az MSZP erősíteni szeretné jelenlétét a közösségi médiában, ami magyarra lefordítva azt jelentheti, hogy újabb trollhadsereg szállja majd meg például ezen blog posztjait és úgy általában a kommentmezőket. Előre szólunk, hogy sajnos ők is ki lesznek moderálva. Érdekes megállapítás, hogy mintha az MSZP-nek korábban már meglevő internetes aktivistái a Demokratikus Koalíciónál kötöttek volna ki, így például sokkal erősebben jelen voltak nálunk a trollok, mikor tegnapelőtt Gyurcsányról posztoltunk, mint akár tegnap. Na de majd felépül ez is, a know-how azért még biztosan ott lapul valamelyik laptopon - és az erősebb közösségi jelenlétet valamilyen fiatalos kontextusban is tolják majd.

Fiatalság, modernség

Várhatóak tehát nyomi Amőba-szerű kellemes kis hálózatosodások is (aki nem emlékszik rá, azt most megkímélem a linktől, jobb ez így mindenkinek), netán blogoló politikusok - Fletó ebben is erősebb a saját oldalaival, na meg Gréczy testvérrel a háta mögött. És ott van a fiatal, modern, menő Másik Magyarország-program is, amit már kiveséztünk, bár van itt még egy aprócska ellentmondás a sikeres fiatalos vállalkozások propagálása és a szegény kisemberek sorsának felvállalása közt, de ezt majd ők stratégiailag.

Az MSZP ezt a váltást fiatal, dinamikus Mesterházy Attilájával igyekszik létrehozni, ami már önmagában borítékolja a kudarcot: Mesterházy maximum fiataloskodni és modernkedni tud, amennyire színészi képességeitől telik, de ezt a ruhát azért alapvetően nem rá varrták, mindig ki fog lógni belőle egy kis jómunkásemberes szakiság (amit viszont nagyon is ihletetten tud előadni, nem is értem, miért nem inkább ezt a vonalat erőltetik, na de nem akarok itt ötleteket adni).

A szörnyek búcsúja?

Nem is gondolják azért ezt olyan nagyon komolyan a stratégák, ezt az egészet kábé falból és presztízsből csinálják, mert nagyon jól tudják, hogy ez igazából nem az ő terepük. Még a háttéranyag sem számol azzal, hogy a közösségi médián pörgő felhasználók szórakoztatása vicces online és offline performanszokkal, meg hogy statisztikailag be tudják bizonyítani, hogy az elnökségük milyen fiatal, az oda vezetne, hogy kialakulna egy erős támogatói bázis a fiatalabbak körében. A dokumentum inkább a meglévő (és részben elvesztett) bázisra koncentrál: több helyen, így a tabutémáknak számító "Szent tehenek"-alfejezetben is hangsúlyozzák, hogy a nyugdíjaskorú szavazórétegre kell elsősorban rámozdulni.

Jól mutatja ez azt, hogy az MSZP mára sokkal inkább egy identitáspárt, mint bármi más: szavazói bázisa nem elsősorban azért támogatja, mert igazat ad nekik, hanem azért, mert hűséges hozzájuk. És mivel az MSZP nem erkölcsi alapon szerveződik, inkább egy politikai maffia, amely a pragmatikusan éppen hasznos politikai irányokba mozdul, nem is fog tudni úgy erodálódni, mint ahogy az SZDSZ-szel történt: bármennyire is maffiaként viselkedtek ők is, az ő esetükben mégis volt valami halvány nyoma a számonkérhető elveknek. Amíg az a réteg, amelynek tagjai számára fontos identitásjegy az MSZP-sség, demográfiailag meghatározó, nem tudunk mit tenni - a biztató ebben az, hogy tudhatjuk, egyszer a másik, mára politikai maffiává váló konglomerátum, a Fidesz stratégiai direktívájában is szerepelni fognak szent tehénként a nyugdíjasok."All beauty must die" - dünnyögjük Nick Cave-vel, tudván, hogy ez az igazság a szörnyekre is áll. Csak győzzük kivárni.

Apropó, Fidesz: bár a kopogtatócédula-gyűjtés eltörlésével úgy tűnhet, Orbánék esélyt akarnak adni a következő választásokon a kis pártoknak és a Parlamenten kívüli formációknak, ezt elsősorban az MSZP további gyengítéseként értékelhetjük. A Fidesz vezérkara valószínűleg azzal számol, hogy a kis pártok (DK, 4K!, LMP stb.) nem jutnak be a Parlamentbe, viszont támogatóik inkább az MSZP-től vesznek majd el szavazatot, ezáltal bebiztosítva a "jobboldal" fölényes győzelmét 2014-ben. Az MSZP már megszokott házi ellenzék, tudják, hogy mire számíthatnak tőlük, és nyilván van egy pár közös ügyük (lásd még: elszámoltatás). Ne feledjük, hogy a Fidesznek továbbra is inkább áll érdekében a kétpólusosság, és bizonyos jelek már most arra utalnak, hogy a későbbiekben ebbe az irányba fog mozdulni a kormányzó pártok belpolitikai stratégiája.

Az MSZP-t ez láthatólag nem zavarja, sőt, egyértelművé válhatott az is, hogy az MSZP által is hangoztatott "demokratikus ellenzéki összefogás" az ő részükről csak üres lózung: az anyag elég világosan mutatja, hogy az MSZP saját erőből kívánja megoldani a kormányváltást 2014-ben.

Ami viszont a legelgondolkodtatóbb az egészben, az az, hogy a Fidesz leváltásához ez a stratégia kevés lesz.