De mikor lesz Szent Mihály napja? A ciklus felére a kormányzás szinte tudatosan és rendszeresen fölszámolta az összes vele kapcsolatos várakozást. A következő választás kampányára való ráfordulás sokak szerint már meg is kezdődött. Azzal talán kevesebben számolnak, hogy ez nem 2014-ben lesz. Én sem ezt szeretném bizonyítani, csak elmélkedem. Bár a kondíciók a Fidesznek korántsem optimálisak - a ciklus közepi támogatásvesztettség állapotában vagyunk - lehetséges, hogy a Fidesznek érdeke még egy nyögvenyelős ellenzéki összefogás előtt előrehozott választást tartania: ez lehet a  biztos győzelemre alkalmas utolsó utáni pillanat. Akár így, lesz akár úgy, a kormányzás újrafogalmazza a célokat. Mik az új fogalmaik?

1. A relatíve vidám barakk

A kormányzás lemondott a hagyományos értelemben vett jó kormányzás megvalósításáról és a választók ilyen módon való meggyőzéséről. A számukra elérhetetlen ideálról lemondanak és egyben új célokat is találnak, amihez a kormányzást mérni kell. Nem az államadósság, a munkanélküliség csökkentése, a GDP-növekedés vagy az oktatás bővülése a mérce többé. Igazolásként bevetik a gulyáskommunizmus „összehasonlító elemzését”: eszerint nekünk annak kell örülnünk, hogy mégsem olyan rossz a helyzet, mint Romániában vagy az NDK-ban. 2012-ben Görögországhoz képest vagyunk a vidámabb barakk.

2. A jó pásztor

A másik dolog, amivel a kormány a saját teljesítményét relativizálja, egy európai léptékű végítélet fölfestése: Európa eszerint egy anarchia és szétesés szélén egyensúlyozó politikai egység, ilyen bizonytalan, anarchikus helyzetben pedig pont olyan erős kezű és biztonságot szavatoló vezetésre, olyan jó pásztorra van szükség, mint a miénk. Előrebocsátva azt a véleményemet is, hogy a magyar politikai szereplők közül jelenleg csak a kormány kísérel meg szembenézni Európa radikális átrendeződésével, ez az apokaliptikus vízió erősen eltúlzott.

3. A számok nélküli politika

A számok nélküli közgáz bevezetése után a kormány a mérhető politikai teljesítmény helyett a sokkal nehezebben számonkérhető, metafizikai- és spirituális célokat állítja a középpontba.: „Van egy cél: erős politikai közösséget kell teremteni” Egy közösség döntő elemében lelki minőség, de azt is látni kell, hogy erre a lelki minőségre egy kormánynak csak igen korlátozott ráhatása lehet. Úgy tűnik, a gazdasági eredménytelenség közepette a szimbolikus bűvészkedés semmilyen sikert nem ér el, sőt ellenkező hatást vált ki. A Fidesz nem csak a gazdasági bővülés elősegítéséhez nem ért, de azt sem tudja, mitől épül egy közösség - a cinizmussal vegyes hisztériától aligha. A jó szimbolikus politika szabályai ugyanis nem a politikai propaganda csinálásának szabályai. A sekélyes színvonalon megfogalmazott kormányzati propaganda nem "egységesíti a nemzetet", legfeljebb a fogyó jobboldali tábort butítja, radikalizálja. És a kutya itt van elásva: egy ilyen színvonalú kormánykommunikáció csak egy ideig képes még a korlátozott hatást is elérni. A radikalizálódó duma tehetetlensége miatt már nem tud visszafinomodni, de a mozgósító ereje az idő múlásával még fogy is.

A Fidesz bebizonyította, hogy trendfordulatot nem képes elérni. Míg az ellenfél elkezdi építeni a közepet, ő centrifugál kifelé - el-Kaczynskisedik. A kormány az eseményeket nem képes utolérni, 2014-ben pedig még kevesebb kraftja lesz. Logikus róla feltételezni, hogy lecsapja az órát, és abból főz levest 2013 tavaszára, amije van. Behajtja a megmaradt, de fogyatkozó juhokat.

kép forrása