A civil koalíciót életre keltő február végi fővárosi döntés motivációjáról - legalábbis esetleges lobbimotorjáról - mi is cikkeztünk már, azóta a témában több írás is megjelent az Indexen és az atlatszo.hu-n, de a nyári időszakra jellemző uborkaszezon alatt sem állt le a Római-part ügye, a civilek Én és a Római címmel fotópályázatot hirdettek, amiből ősszel kiállítás nyílik. A tervezett kiállítás nem titkolt célja, hogy az árvízvédelmi védmű kiépítése kapcsán a Római-part értékinek megóvása mellett kampányoljon, eljuttatva ezzel az üzenetet az ügy mellett eddig még el nem kötelezettek minél szélesebb köréhez. A másik, nyáron indított, és mostanra beért kezdeményezés egy kérdőív összeállítása volt - mi is arra ösztönzünk mindenkit, hogy töltse ki -, ami láthatóan egy párbeszéd megalapozása helyett ismételten csak támadási felületként szolgált a főváros számára. A továbbiakban a Maradjanak a FÁK a Rómain civil koalíció erre vonatkozó írását közöljük:

"Úgy tűnik - sajnos ahogyan vártuk -, hogy Tarlós István keddi sajtótájékoztatóján megpróbálta ügyes csúsztatásokkal tovább relativizálni a Római part jövőjével kapcsolatos közvélemény-kutatásunkat. A főpolgármester - visszaélve a médiafölényével - egyszerűen lekatasztrófaturistázta a kérdőívet kitöltőket. Nagy örömünkre szolgálna, ha a mi véleményünk is megjelenne erről a történetről és nem csak az igen egyoldalú főpolgármesteri véleményeket olvashatnánk, ezért a Maradjanak a Fák a Rómain civil koalíció ezúton reagál arra, amit a főpolgármester mondott.

A közvélemény-kutatás mindenki számára nyílt kitöltési lehetőséget biztosított és biztosít a mai napig anonim módon. Ennek bevezetőjében kifejezetten deklaráltuk, hogy minden véleményt szívesen fogadunk, a kérdéseket és a válaszokat pedig szociológus segítségével úgy alakítottuk ki, hogy az pártatlan legyen, és bárki megtalálja benne a saját maga véleményének megfelelő válaszokat. A kérdőívet eddig több mint 2500-an (!) töltötték ki augusztus 24-e óta, miután számos tőlünk független online sajtóorgánum és blog beszámolt róla és felhívta rá a figyelmet. Mivel rákérdeztünk a válaszadóktól arra is, hogy hol laknak és milyen rendszeresen használják a Római partot, ezért elég pontos képünk van arról, hogy milyen célcsoport töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók 39%-a III. kerületi, 40%-a kerületen kívüli budapesti, 14%-a az agglomerációban, de a Rómaitól legfeljebb 20 km-es távolságban lakik. A válaszadók 51%-a több évtizede, 22%-a legalább 10 éve, 19%-a néhány éve ismeri és használja a partot. Ezért úgy gondoljuk, hogy a katasztrófaturizmus vádja meglehetősen sértő és lenéző azokra az állampolgárokra nézve, akik abban a reményben töltötték ki a kérdőívet, hogy véleményüket esetlegesen a választott polgármesterük is figyelembe fogja venni. A válaszadók elsöprő többsége tett hitet amellett, hogy bár a III. kerület árvízvédelmét meg kell oldani, ennek ideális helye nem a Római parton, hanem az I. rendű védvonalnál, a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon van. A válaszokból az is kiderül, hogy a válaszadók elsődleges problémája a Római part hullámterével nem az, hogy azt időnként elönti a víz, hanem hogy nincs megfelelően fenntartva - holott az itt befolyó adóbevétel egyébként jelentős.

A főpolgármester az MTI közleményben azt írja, hogy sokat számítanak neki a környezetvédelmi szempontok, ugyanakkor elbagatellizálva a kérdést olyan ügyet vett elő és nagyított fel - ki tudja, honnan idézve -, mint a fényviszonyok megváltozásának hatása a halakra nézve, ami sem a kérdőívnek, sem pedig a Római part mérnöksivataggá változtatása ellen küzdőknek nem szempont. A Római partot állítólag jól ismerő polgármester korábban kimondta, hogy szerinte a parton pusztán csuklóvastagságú gyomfákat érintene ez a nagyszerű beruházás, ugyanakkor a válaszadók elsöprő többsége azt nyilatkozta, hogy a partra elsősorban az árnyat adó fák, a víz megközelíthetősége miatt jár ki, a partot ezért kedveli. Tarlós István emellett nagyvonalúan átsiklik olyan tényeken, hogy az MTA szakvéleménye kéri a városházától az EU Vízkeretirányelv betartását - azaz azt az árvízvédelmi változatot, amely a legkisebb környezetpusztítással jár -, a part természetes állapotainak és ökoszisztémájának minél szélesebb körű megőrzését, valamint annak kidolgozását, hogy miként járuljanak hozzá anyagilag a védekezés kiépítéséhez az érintett telektulajdonosok. Korábban ígérte azt is, hogy külön közleményben foglalkozik majd azzal, hogy a közvélemény-kutatás hol egyoldalú vagy tendenciózus, de ez a keddi sajtóközleményből kimaradt; vélhetően azért, mert a kérdőívben nem talált ilyen kérdéseket: bárki megtalálhatja ugyanis a lehetséges válaszok közül a neki tetszőt.

A keddi közlemény szól a parti sportlétesítmények védelméről is. A sportlétesítmények védelme a civil koalíciónak is fontos, ezért úgy gondoljuk, hogy amennyiben azt a forrást, amit most arra akarnak költeni, hogy a Dunába szórjanak 150 ezer köbméter földet, mert egyesek szerint ott csak értéktelen, "csuklóvastag" fák vannak, költhetnék arra is, hogy a sportlétesítményeket rendbe szedik, lábakra állítják, jobban menedzselik, ahogyan az attól a közel kétmilliós európai metropolisztól elvárható lenne, amely szeretne a lakosai egészségmegőrzésére költeni. Semmi esetre sem azzal kellene "megvédeni a sportlétesítményeket", hogy az öt, még működő csónakház egyikét kipakoltatják annak érdekében, hogy majd ott tárolják a tervezett mobilgát alumínium elemeit.

Világosan kell látni, hogy a mobilgát építése nem azért húzódik, mert a "fejlődést" egyes "katasztrófaturista sötétzöldek" minden eszközzel gátolni igyekeznek, hanem azért, mert a terv első körben sem a műszaki, sem pedig a környezetvédelmi szűrőkön nem ment át - maga a III. kerület is megtámadta, nem adott rá fakivágási engedélyt. mert helyileg védett fák is áldozatul estek volna. Az idei rekordárvíz miatt már a tervezés időszakában megdőlt az a feltételezés, hogy elegendő lesz egy, a kiválasztott paraméterekkel épülő gát az árvízvédelemre. A civilek érdekeltek abban, hogy jó árvízvédelme legyen Óbudának, de a terepadottságok és a jelentős áramló talajvizek miatt számos nyilatkozni nem merő független árvízvédelmi szakember szerint is optimálisabban képzelhető el Óbuda árvízvédelme a Nánási út - Királyok útján, mint a parton, ahol ez sokkal nagyobb műszaki és biztonsági kockázattal és magasabb gáttal lehetséges csak - a nyilvánvaló környezetpusztítás ténye mellett. A főpolgármester egyáltalán nem beszél arról, hogy az áttervezés és magasítás a parton nagyon jelentősen meg fogja dobni a tervezett mobilgát költségeit, amely már most 5 milliárdnál tart, de nem hivatalosan maga a tervezői csoport állította az MTA bizottsági meghallgatásán, hogy nincs olyan kivitelező, aki mai árakon ezt 6-7 milliárd alatt elvállalná. A további költségnövekedés pedig igencsak reális alternatívává teszi az erősen megnyomott ceruzával előzetesen 8 milliárdra becsült Nánási út - Királyok útja védvonal fejlesztését. A főpolgármester arról is nagyvonalúan hallgat, hogy az árvíz után megígérte a Nánási út - Királyok útja nyári gát megerősítését, azaz a Római parton gyakorlatilag duplán akar majd a főváros védekezni csak azért, hogy egy olyan hullámteret védjen meg, aminek a 34%-a ma üres telek, jelentős része pedig - az új lakóparkok - magas partra épült, tehát nem kell bevédeni. Keressük a városháza ezen törekvései mögött a közjót is szolgáló rációt, de egyelőre nem találtuk meg.

Maradjanak a FÁK a Rómain civil koalíció