A fejlett világhoz történő felzárkózás ígérete a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben egy mítosszá vált, és azt ma már annak eredeti hirdetői, a liberális értelmiség sem vallja. Az Orbán-rezsim működésével bevégződik a leleplezés, és elkezdődik a mítoszgyártás egy új korszaka. Hogy honnan erednek ezek a mítoszok, kik a kigondolói, és milyen körülmények között hirdetik igazságukat, ahhoz érdemes megnézni azt a történelmi folyamatot, aminek kényszerei között az újraszerveződő elitek megfogalmazzák ígéreteiket. A Fordulat 21-dik számának bevezető cikke a rendszerváltás évfordulója kapcsán arra keresi a választ, hogy a tőkés világrendszerben versengő helyi elitcsoportok milyen narratívákba csomagolják az ígéreteiket a saját felhalmozásuk érdekében. A szerzők megállapítása szerint ugyanis a narratívák mindig a felhalmozás kényszerű ciklusai mentén váltakoznak, ami alól sem Orbán, sem a rendszerváltás nem kivétel. A most megszerveződő rezsimet sem lehet a nemzetközi válság nélkül megérteni. Az 1989: szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához című tanulmány szerzői a gazdasági és politikai rendszerünk történetét a magyar betagozódás szempontjából elemzik.

democracy

Hillary Rodham Clinton és John Kerry egymás kezét fogva sétálnak a Don-medence iparvidékén, amely narancssárga színekben villogva pompázik. Véletlenül egy kisebb gyermekcsapat érkezik a köszöntésükre, nemzeti színű papírzászlócskákkal, majd az ukrán nemzeti gárda különleges egysége kötelekről aláereszkedve tartja meg impozáns alkalmi bemutatóját. A két magas rangú vendéget mégis az izzó égbolt, a villámló porfelhők, a BM 21 Grad és BM 30 Smerch ütegek fáradtságot nem ismerő suhogása ejti rabul. A szenátor asszony  egy-egy közelebbi üteg kilövéseinél azért észrevétlenül megrezdül és belekapaszkodik a Secretary of State biztonságot jelentő kabátjába. Végül megkeményíti tekintetét, föllép a pódiumra, orcáján villognak a rakétahajtóművek fényei, hangjától megremegnek a Kreml tornyain meglazult cserepek: „Ladies and Gentlemen a democracy is born”

tűzszünet

Vlagyimir Putyin és Petro Poroshenko egy játszótér kissé hiányos mászókájára dőlve napszemüvegben fagylaltoznak, a Dnepr-1 és Vostok önkéntes egységek fegyverein csillognak villognak az amerikai gyártású reflexirányzékok, az iskola előtti lépcsőn tábort vert szakadárok éppen a Szegedi Konzervgyár egy-egy termékének megmelegítéséhez látnak hozzá. Puytin odaveti Poroshenkonak: ugye milyen szép ország? nem lenne jó, ha valami baja esne. Poroshenko inkább úgy tesz mint aki a telefonját baszkurálja.

kapcs

Habony Árpád és Széles Gábor az állkapcsaikat próbálják összemérni, de egyik nagyobb, mint a másik. Egyszercsak Árpád ezzel a talányos kérdéssel fordul ismerőséhez: Ha én most úgy nézek ki, mint te fiatalon, akkor majd öregen úgy fogok kinézni, mint te most?

Korántsem, fiacskám, válaszolja a milliárdos vállalkozó - és állkapcsával kettéharapja a Várkert bazár egy frissen felújított kandelláberét.

legnagyobb rend

Falus Ferenc és Pásztor Albert egy közös munkareggelin véletlenül egymásba botlottak. Az előző napi partiról ottmaradt, a damaszt terítő alatt bujkáló nimfomániás hölgy felváltva csikizi meg Falus és Pásztor bokáját. Én nem önön röhögök - szabadkozott hol egyikük, hol másikuk - csupán jó kedvem van, így mondták egymásnak. Ám ettől eltekintve mindketten úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Skócia választ, de korántsem biztos, hogy a magyarul olvasó polgár a hírekből okosabb lesz. Ennek az az oka, hogy míg a skót referendum jellemző a kortárs geopolitikai és politikai helyzetre, a magyarországi sajtó általában megragad azon a szinten, amire néhány angol cikk lefordításával juthat el az olvasó: közvélemény-kutatási eredmények, kampányesemények, és zord jóslatok arról, hogy milyen borús jövő várhat a skótokra, ha netán a függetlenné válás mellett mernek dönteni.

Slapstick írása

Ennek a felszínességnek tünete az, hogy R. Hahn Veronika „tartománynak” nevezi Skóciát, ami bár része az Egyesült Királyságnak, egy önálló ország. Míg Skócia és Anglia között perszonálunió létezett 1603-tol, az Egyesült Királyság csak 1707-ben jött létre a két ország egyesülésével(Wales ekkorra már része volt az angol koronának, míg Skócia máig önálló államként vált az unió részévé.) Míg a brittől és angoltól elkülönülő skót nemzeti identitás (és az angolokkal szembeni ellenérzés) végig erős maradt, Skócia mindig saját jogrenddel rendelkezett, és az utóbbi tizenöt évben egy párhuzamos politikai es szociális intézményrendszer alakult ki - tehát a skótok nemcsak Westminsterbe küldenek képviselőket, hanem az edinburghi Holyrood parlamentbe is.

A függetlenség fő zászlóvivője a jelenlegi Holyrood parlamentben többséget élvező Skót Nemzeti Párt, és az egyik leggyakoribb félreértés a skót népszavazást szimplán nacionalista ügyként kezelni és ilyen módon hitelteleníteni. Míg Magyarországon a nacionalizmus egyenlő a Jobbikkal és a Fidesszel, ahhoz, hogy megértsük a függetlenségi törekvéseket, túl kell lépnünk a kelet-európai nacionalizmusfogalmon: Az Egyesült Királyság többi részéhez hasonlóan a skót egy multikulturális társadalom. Az SNP víziójában skótnak lenni nem etnikai kérdés, számos kisebbségi skót az „igen” kampány mellett köteleződött el.

Az eddigi sikereken felbuzdulva új állomáshoz érkezett a magyar kormány keleti nyitás politikája – erről Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár beszélt annak alkalmából, hogy Magyarország a világon elsőként elismerte a Levantei és Iraki Iszlám államot (ISIS). Szijjártó kiemelte, hogy a nem rég alakult iszlám kalifátus népeit és a magyarságot régi rokonság köti össze, amit most a modern infrastruktúra segítségével fognak újra felvirágoztatni. A külügyi államtitkár az elismerés alkalmával Budapestre hívta Abu Bakr al Bagdadi kalifát, az ISIS első számú vezetőjét, aki várhatóan az új felcsúti stadion VIP páholyában Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen fogja megtekinteni a következő Videoton elleni rangadó mérkőzést.

A találkozó azért is fontos, mert mint Szijjártó fogalmazott, hamarosan Rakkában, az új Iszlám Állam fővárosában fog megnyílni a következő magyar kereskedelmi kirendeltség. Szijjártó elismerte, magyar részről nagy érdeklődés van a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére, két projektet is említett az államtitkár: a Közgép tervezi, hogy az új felcsúti stadion mintájára felépíti az Iszlám Állam fővárosában az FC Rakka sportközpontot, illetve egyelőre nem hivatalos értesülések szerint az ISIS képviselői érdeklődnek a német megszállás emlékmű szoborcsoport licensz joga iránt, hogy saját „szíriai megszállás emlékművüket“ ez alapján tervezhessék meg. Szijjártó újságírói kérdésre elmondta, hogy az ISIS magas rangú tisztviselőitől kapott ígéretet a magyar kormány, hogy a fiatal állam olajbevételeinek egy jelentős részét magyar államkötvény vásárlására fogják fordítani. Elképzelhető, hogy az Államkincstár egy külön megállapodás értelmében a saría jog szabályainak megfelelő „Zrínyi“ névre keresztelt kötvénysorozatot fog kibocsátani, amit csak az ISIS-ben bejegyzett befektetési alapok jegyezhetnek majd le.(álhír)

Bár az ukrán válság kezdete óta számos posztunk született a témában érdemes néhány pontot tisztázni most, hogy már súlyos háború zajlik a szomszédos országban és a magyar közvélemény számára a helyzetet szokás szerint politikai elfogultságok szerint tálalják.

A Fent és Lent az ukrán válságról: Második Krími Háború? // Mi is az a Krím? // Fájdalmas másnapok Ukrajna előtt // Ukrajna - a hidegháború újrakezdődött! // Az oroszkérdés végső megoldása // Kijevben nem a Jó és a Gonosz küzdelme zajlik //

Elsőként fontos megállapítani, hogy a nemzetközi jogi értelmezési szint alatt létezik egy világpolitikai folyamat is. Ez utóbbi megmutatja, hogy a térségben nem csupán egy nemzeti alapokon zajló polgárháború zajlik, hanem két nagyhatalom saját befolyási övezeteként vetélkedik Ukrajnáért. Ehhez a vetélkedéshez használja a belső társadalomban meglévő törésvonalakat.

Új övezettel bővülhet az ócsai devizahiteles lakópark – olvasható a kormány.hu-n. A még nem hivatalos tervek szerint a kibővített területen a törlesztés szempontjából „problémás“ diákhitelesek kaphatnának saját lakónegyedet.

Blogunk lent járt a devizahiteles parkban, hogy megkérdezzük a helyi lakosok véleményét a tervről. Z. János, akinek a háza a most épülő új negyed közelében áll, például örömét fejezte ki, mint mondja, neki fontos, hogy az utcában egyedüli jen hitelesként ne csak ő alkosson kisebbségek a svájci frankosok között. Szerinte jó ötlet, hogy „multikulturalizálni“ próbálja az önkormányzat a negyedet. „Rá fog férni a térségre egy kis vérfrissítés, amire mind a korosztály, mind pedig hitelkonstrukció alapján valószínűleg a legmegfelelőbb közeg a diákhitelesek betelepítése“ – fogalmazott sommásan. N. Zoltán viszont aggodalmát fejezte ki. Attól tart, hogy az idegenek rossz hangulatot hoznak a falu békés életébe. Különösen pedig az a terv zavarja, hogy egy mobil főiskolát is Ócsára telepítene a kormány azoknak a diákoknak, akik törlesztési nehézségeik miatt nem tudták befejezni az egyetemet. Kérdeztük az illetékes minisztériumot a főiskolával kapcsolatos pletykáról. Azt a választ kaptuk, hogy „valóban csak azok a diákhitelesek költözhetnek be a lakóparkba, akik vállalják, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem etika tanszékének kihelyezett részlegén elvégeznek egy bevezető tanfolyamot erkölcstanból és a pénzügyi gazdálkodás alapismereteiből.“ (álhír)

A villamosok Nyugat-Európában a modern, gyors, kényelmes közlekedés szimbólumai. Amerikában a villamosokat -"streetcar"- csak néhány városban használják, pl. Portlandben, Seattleben. Helyettük viszont nagyon elterjedt a könnyűmetró -"light rail"-, ilyen közlekedik többek között Phoenixben, Houstonban, Minneapolisban, és Salt Lake Cityben. Kínában tömegével adják át az új metróvonalakat, villamosok eddig azonban nem igazán épültek. A Közel-Keleten és az arab országokban pedig sorra épülnek ki a nagy kapacitású villamos-és könnyűmetró volnalak: így történt pl. Jeruzsálemben, Algírben, és Dubaiban. Nálunk, ahogy a legtöbb nyugat-európai és posztszocialista országban is, fontos a villamos közlekedés, ugyanakkor a pályaállapotok, vagy a járműpark hagy némi kívánnivalót maga után. Mégis itt a villamos relatíve gyors, kényelmes, és nagy kapacitású közlekedési eszköznek számít. Teljesen más a helyzet néhány tőlünk (is) keletre fekvő posztszocialista országban, ahol a villamosok se gyorsnak, se kényelmesnek, se modernnek, se nagy befogadóképességűnek nem nevezhetőek. 

A különbség érzékeltetésére egy videó a tbiliszi villamosról:

összefogás II.

Teljesen nyitottak vagyunk. Hajlandóak tárgyalni. A szavak hálójában vergődve. Egy dologról nem lehet szó. Eddig is világos volt. Az elnökség hozott egy döntést. Mindig más helyben. Ilyen a demokrácia. Nem kívánom minősíteni. Szerintem hibát követett el. Én magam is többször megerősítettem.

Bizonyára emlékeztek még: a 2-es metró vonalán, mielőtt az Alstomok forgalomba álltak volna, volt, hogy a megállóban állva már messziről látszott, hogy jön a metró, mert reflektora teljesen kivilágította az alagutat. Ez, a közlekedésőrültek körében első lámpasora miatt Vízipóknak becézett különleges metró érkezik a 3-as vonalra, mely a 2-esen az Alstomok érkezése óta a forgalomból ki lett vonva:

Már megint gondolni kell valamit a Pride-ról? Szívesen érezne valamit, de nem tudja, kivel tartson? Vagy pont elege van abból, hogy muszáj ehhez viszonyulnia? Segítünk! Miért és hogyan lett a 2000-es évekre a Pride a Nagy Politikai Kérdéssé?

Magyarországon a rendszerváltást követően a társadalmi csoportok tudatai és ideológiái a politikai harc sokkal élesebb terepén találták magukat. A pálya (ebben az értelemben tényleg) kinyílt.

A később majd uralkodó társadalmi csoportok anyagi és szellemi értelemben már a rendszerváltás előtt formálódásnak indultak, csak éppen rejtett módon - az apparátuson belül és az uralkodó ideológia nyomása alatt. Ezek a csoportok a rendszerváltással a politikai kiváltságok és az ezzel összefüggő tőkefelhalmozás lehetőségéhez való hozzáférés versenyében találták magukat. Ehhez a versenyhez szervezték meg a pártjaikat, vagy „belülről” az egykori apparátus maradékából, vagy az ennek az egyeduralmát a hetvenes évektől különböző ideológiai platformokról „kívülről” kihívó ellenzék politikai erőiből.

Ezen csoportok vetélkedése számára a fő kérdés az erőforrások elosztása volt, ráadásul egy igen mozgalmasan átalakuló világgazdaságba való mélyebb beilleszkedéssel együtt. Ma már úgy látszik, hogy a kádári hitelfelvételt működő-tőke beáramlással (privatizáció) felváltó félperifériás modell eleve nem volt hosszan fenntartható időszak. Ennek a korszaknak a lezárulta 2010-ben az elitcsoportokat is újrarendezi.