Jézus a pártját keresi

2012.06.18. 07:30 Tékás Lacika

How Would Jesus Vote.jpgKire tud ma szavazni az, aki keresztény, és kereszténységét politikai értelemben is meg akarja élni, tehát a kereszténység értékeit nyíltan képviselő pártot szeretne támogatni?

Ugye adná magát a KDNP, még a nevében is benne van, hogy keresztény. Nagyjából itt el is fogytak az érvek a párt mellett, ami egészen addig szinte láthatatlan narancs-segédcsapat, amíg ki nem kell állniuk a saját anyagi érdekeik mellett.

Itt van még az anno többek között karácsonyi fakereszt-állítással hírnevet szerző, és a fakereszteket azóta is szorgalmasan állító Jobbik. Velük meg az van, hogy mindenfelé udvarolnak,  tetszelegnek a keresztényeknek is, de közben az újpogányoknak is próbálnak megfelelni. A kereszténységhez való viszonyukat eléggé jól jellemzi az, hogy Vona Gábor a Hazai Pálya című jobbikos lap aktuális számának címlapján hirdeti, hogy „Ha megdobnak kővel, sziklát dobunk vissza”.

Vona.bmp

A „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!” mondást Jézusnak tulajdonítják, és ugyan nem bibliai, de valószínűleg sokan azért tartják annak, mert szellemiségében illeszkedik az abban megjelenő keresztény eszmékhez. A megbocsátás kötelességéről szól, és akár a Hegyi beszédben is szerepelhetne, hiszen ez is benne van: "Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket". Vona Gábor pedig nem érzi visszatetszőnek a "Ha megdobnak kővel..." mondás ellentétjét nyilatkozni saját lapjuknak. És a jelek szerint nincs olyan ember, vagy nem rendelkezik befolyással olyan ember Vona Gábor körül, aki rákérdezne egy ilyen mondat állítólag kétmillió példányban való kinyomtatása előtt, hogy „Gábor, nem úgy volt, hogy mi keresztények vagyunk?”.

Szóval sem a KDNP, sem a Jobbik nem játszik ezen a pályán. Pedig jót tenne a közéletünknek egy olyan párt, ami az Erdő Péter-i "Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel"-jellegű mondatok kimondására képes, ami a jézusi békés, emberbarát és szolidáris forradalom eszméjét képviseli.

(Képek forrása : How would jesus vote?, Vona)

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr994593935

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tíz katolikus kerestetik 2012.06.18. 16:33:56

Van-e egyáltalán hazánkban, nem 10.000, nem 1.000, nem  is 100, hanem mondjuk 10 valóban katolikus magyar ember, aki a katekizmusban és sok más helyen lefektetett katolikus egyház tanításait elfogadja, betartja és aszerint is él? Elém mer-e ezen tíz em...

Trackback: Szórakoztató Valláskritika megosztotta 2012.06.18. 16:25:20

ezt a blogbejegyzést. Tehát a közösségi oldal több tízezres havi aktív olvasójához is eljut. Aki többet is tudni akar tudni az olvassa el ezt a rövid összefoglalót, vagy kattintson rá az oldalra: facebook.com/szorakoztato.vallaskritika        ...

Trackback: A Nézőpont Intézet rózsaszín szemüvegben kutatja a Fidesz jövőjét 2012.06.18. 13:21:17

A Nézőpont Intézet sokkal népszerűbbnek láttatja a Fideszt, mint más közvéleménykutató cégek. Szerintük a teljes felnőtt lakosság 28 százaléka, míg a Medián szerint csak 22, az Ipsos szerint 17, a Tárki szerint pedig csak 16 százaléka szavazna a Fidesz...

Trackback: Közösség ellen izgat és emberi méltóságot sért a Véleményvezér blog 2012.06.18. 13:11:01

Uszító hangú posztban követeli a nyugdíjak inflációt követő emelésének a befagyasztását a Véleményvezér blog, a szerkesztőséghez közeli blog írását az Index is a címlapon ajánlja. Hangsúlyoznám: a Véleményvezér blog az ellen uszít, hogy a nyugdíjak öss...

Trackback: Minden páros szervből egy a fővárost illeti! 2012.06.18. 12:39:04

Hídpénz, kapuadó, terménybeszolgáltatás, miért is ne! Sőt, éppen itt volna már az ideje! Valamiért rögtön a Monty Phyton Gyalog galoppja jutott az eszembe, mikor olvastam, hogy Tarlós főpolgármester dugódíj helyett esetleg hídpénz bevezetésén, illetve ...

Trackback: Keresztállítás fejlődése a jobbiknál 2012.06.18. 12:20:16

Egyszeres kereszt, kettős kereszt, hármas kereszt, négyes kereszt, ... hetes kereszt, nyolcas kereszt és kész is a fenyőfa. A kezdetekben ezen pártegyház, olyan 2003-2007 körül, sima ókori kivégzőeszközöket állított még, jellemzően tömör hulladékfáb...

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.06.18. 11:24:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@Stefánia kisasszony KME: A zsidó cionistáknak is volt parlamenti képviseltük 20 évig. SZDSZ-nek hívták.

Te már csak tudod, hiszen a német FDP is a cionista zsidókat képviseli nem ? Ja meg a Fidesz úgy jó 4 évig maga is.

@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !:
Nincs rosszabb és szemétládább az ateista tetvektől, amint a keresztényekért aggódnak, meg a képviseletükért.

Akkor fröcsögj ha hiba nélkül felmondod a hiszek egyet, meg elalvás előtt az esti imát.
Hirtelen hogy tele lett az ország mű keresztényekkel.
@Frady Endre: Tkp. a keresztény mint jelző normális többpártiság pártfelhozatalában (ahol a jobboldal jobboldali, a baloldal baloldali, a liberális meg akár önsorsrontóan is szabadelvű) nem is értelmezhető, elvégre egy ilyen kategóriájú párt egy nagytőkés, egy proli és egy független értelmiségi számára legfeljebb másodlagos precedenciával bírhat... hacsak nem szentek vagy álszentek az illetők.

(Megdöbbent, hogy nem bakkecskerímekkel reagáltál. Látszik, hogy közelről érint a téma. ;)
@dean23: teljesen igaz...sajnos!Valójában elvtelen emberek csoportosulnak mögöttük, használják mint brandet.
Én ott tartok, hogy jó lélekkel már egyetlen politikai erő mögé sem lehet beállni, mert a tevékenységük összeegyezhetetlen a kereszténység eszmeiségével.
A politikai kereszténység történelmi zsákutca, elég csak a keleti cezaropapizmus és nála is rosszabb nyugati papocezarizmus áltak okozott súlyos károkra gondolni.

A kereszténység nem politikai ideológia, ezért lesüllyeszteni politikai szintre bűn. A kereszténység szerepe a politikában nem lehet más, mint egy általános erkölcsi mérceként való létezés, melyhez viszonyítani lehet az aktuális politikai folyamatokat.

Ha valami teljesen felesleges, akkor a "keresztény párt" biztosan az.
@dr. mesterseges szinezek: A kedvedért idemásolom azt a versemet, ami szerintem jól leírja, hogy mit gondol Jézus a képmutató vallásról:

Jézus a Templomban

Nem lévén a kapun plomba
Jézus bemén a Templomba.
Falon plakát: „Adok-veszek!”
S hallatszanak biznisz neszek.

Elszabadul néhány gerle
S kegytárgyakat zajjal ver le.
Kecskekufár s birkabankár
Miatt lelki létben van kár.

Jézus fájón körbe tekint,
Látvány kelti benne e kínt.
Lendül korbács, borul asztal,
Hősünk senkit nem marasztal.

„Nem a Jeruzsálem Pláza
Ez, hanem az Atyám háza!”
Péter így szól: „Újabb fétis
Dőlt meg. Jó lesz ez a hét is!”

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.com/2011/12/jezus-templomban.html
:)
Az ember jelleméhez semmi köze a vallásnak és aki tetveknek nevez i az ateistákat, nem ártana ha tükör elött mondogatná ezt.Nem azért nem ölök, lopok, háboruzom mert valami köcsögnvallási vezető megfélelmlít és a túlvilági megtorlással fenyeget, hanem saját , belső erkölcs miatt. Az összes vallás nevében elnyomtak, megaláztak, megöltek számos embert - nem vagyok rájuk kiváncsi. Minden vallás jogalapot ad a diszkriminációra, nincs helye a törvényhozásban!! A parlamentbe az összes embert kell képviselniés nem aki valami megfoghatatlanba hisz.
@Frady Endre:

Az a röhej, hogy teljesen eltérő felekezeti hátterünk ellenére csaknem teljesen egyetértek ebben veled. Természetesen a "bibliai kereszténység" szóösszetételed számomra értelmezhetetlen, de ezt most hagyjuk.
@Frady Endre: Hú, tényleg, olvastam is 1-2 hónapja.

Le a kalappal ezért is!
Nálam megérne egy József Attila-díjat.
@dean23: Ezek olyan szavak, amelyek tudatlan szarházi emberek szájában váltak szitokszóvá. Szerintem te sem azt nem tudod, mit jelent a kereszténység, sem azt, hogy mit jelent a liberalizmus.
@Stefánia kisasszony KME: meg hasonszőrű barátai: Nem igazán tudjátok mi az a cionizmus, igaz-e.. Akkor zsidózzatok már egy jó ízűt amúgy jó magyaroschan, nem kell ezt túlbonyolítani, így csak kiröhögtetitek magatokat. (Mondjuk amúgy is..)
@Max val Birca: Én olyan értelemben használom, hogy a kereszténység definícióját, tanait, szokásait, egyházának felépítését... stb. amennyire csak lehet, a Biblia szerint kell értelmezni, nem pedig önjelölt vallási vezetők ötletei alapján.
Ha egy vallási vezető tanítása ellentétes a Biblia tanításával, akkor nem a Bibliát kell diszkvalifikálni, hanem azt a bizonyos vallási vezetőt. :)
1. a németeknél a CDU? az megfelel a követelményeknek (én nem tudom, azért kérdezem hátha van itt nálam okosabb kommentelő)

2. érdekes módon van a keresztény alalpú közgazdaságtan és gazdaságpolitika, nem is rossz, az én kedvencem Röpke, aki "harmadikutas"ként híresült el (németeknek segített is a vh után, plussz 45ben megjósolta morális alapon a kommunsta blokk bukását)
ő egy keresztény értékekre épülő, a társadalmat felelős, értéket létrehpozó, a tulajdonnal együtt felelősséget vállaló, és önálló autoritással rendelkező egyénkre ill családokra építi. (tudniillik a jövedelem kiszolgáltatottá tesz, csak a saját termelő tulajdon, ami akár háztáji kiskert is lehet teszi lehetővé a politikai autonómiát), az egyenlőség jobb megvalósítását progresszív örökösödési adóval támogatja, stb. Szóval lenne alternativa, de a jelenlegi pártok ezt a fajta gondokodást nem nagyon támogatják

3. a KDNP valóban nem képezi le a keresztényeket, szerintem definiciótól függően 10-15-405 keresztény van Mo-n, KDNP 2%-on állhat. (nem tudom hány keresztény van, de mondjuk 1%-ot biztos többen adnak egyháznak, mint KDNP-re szavaznak). Plussz templombejáró ill pap ismerőseim között nem hallottam senkit se, hogy KDNP-re szavazna (igaz azt se hogy ki másra, de valahogy nem téma ez egyátalán, ami talán árulkodó jel)
@dr. mesterseges szinezek: Kösszy! De kár, hogy nem te döntesz irodalmi díjak tekintetében! ;-)
Lehet, hogy majd odaülök az áthelyezett József Attila szobor mellé az alsó rakpartra és úgy tekintem, mintha díjazott lennék... :)
Egyébként, ha már...:

Száműzött szobor

Rakodópart alsó kövén
Dinnyehéj csupán a növény.
Mellette ül, tőle jobbra
J. Attila költő szobra.

Köhög ott a nedves padkán;
Kórt terjeszt az ősi patkány,
S fortélyos félelem oson
Keresztül a nagyvároson.

Fejjel biccent, már nem remél,
Vizet nézi, vajh’ merre mély.
Semmi ágán csak Mamára
Gondol… s kushad Buda Vára.

fradyendre.blogspot.com/2011/11/szamuzott-szobor.html
@Sirak_kiraly:
10%-15% avagy 40% ot akartam írni, ami definiciótól függ (avagy hogy mit kérdez a kutató, Hisz Isteben, kereszténynek/romkatnak tartja magát, jár-e rendszeresen templomba, megkereszteli-e gyerekeit, 1%-ot odaadta-e, szerintem mindegyik kérdés más eredményt ad)
@Frady Endre: Kétharmaddal a Bibliát is lehet NER-kompatibilissá tenni.
Igaz ugyan, hogy a szeptvaginta 100%-ot tudott hozni, de a 386 >2/3-a szélesebb társadalmi legitimációt jelent.

... vagy valami hasonló hülyeség.
@Frady Endre:

Most ebbe ne menjünk bele, mert nagyon offtopik. Szerintem pont fordítva van: a Bibliát kell az Egyház tanításán belül értelmezni, mert annak része. De jól tudom, hogy erről mi a véleményed, hiszen már beszéltünk erről más blogokon.
"A kereszténység nem politikai ideológia" igaz!! de mennyire! (abból is látszik, hogy polikia ideológiák néhány évtized max 1-2 évszázad alatt természetszerüleg elbuknak, míg a kereszténység 2000 év alatt 12 fősről 1-2 milliárdosra nőtte ki magát)
*---*---*
"Az ember jelleméhez semmi köze a vallásnak és aki tetveknek nevez i az ateistákat, nem ártana ha tükör elött mondogatná ezt"
Aki tetveknek nevez bárkit, az nem igazai keresztény (vagy nagyon félreérti), és súlyos bűnt követ el. Assziszi szent Ferenc is megmondta: "Intem és figyelmeztetem őket, hogy ne nézzék le és ne ítéljék el azokat az embereket, akiket lágy és színes ruhákba öltözködve látnak, se azokat, akik finom ételekkel és italokkal élnek, hanem inkább ki-ki magát ítélje meg és vesse meg. "
*---*---*
"A kereszténység manapság egy politikai jelszó, amit jól meg lehet lovagolni."
Ez természetesen nem igaz, sok fenti hozzászólás is alátámasztja hogy épp ellenkezőleg. Természetesen a politika minden jó és rossz dolgot igyekszik meglovagolni, de ez nem a kereszténységet jellemzi, hanem a politikát.
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !: "Nincs rosszabb és szemétládább az ateista tetvektől, amint a keresztényekért aggódnak, meg a képviseletükért."

Aggódjon érted a te istened, "te gyökér". Ha igazán keresztény lennél, tudhatnád, hogy akár az egyház egyes képviselői, akár a nép bizonyos politikai képviselői nem az egyházat, hanem a saját kis vagyongyarapodását képviseli úgy, hogy megpróbálja maga mögé állítani az igaz keresztényeket akár kellő demagógiával és áljtatos pofával. Sőt talál is magának hozzád hasonló asszisztenseket. A kommentjeidet olvasva csakúgy (egy költői kérdéssel) megkérdezném: te minden nap gyónsz, vagy bizonyos időközönként információcsomagokban továbbítod a saját istened felé a megbocsájtási igényeidet?
@Karipapa01: Ne etesd a trollt, az ő istene minden szemétséget megbocsájt.
Egyébként én sokat gondolkoztam kell-e, szabad-e, lehet-e keresztényeknek pártot csinálni, szavazni stb. Szerintem az, hogy embercsoportok érdekeiket pártokra való szavazás űtján képviselik, az egy bizonyos demokratikus berendezkedés sajátja. Azaz egy keresztény párt léte, illetve a keresztények politizálásának lehtőségei kizárólag a demokratikus berendezkedés függvénye, és nem sok köze van a hitehez és valláshoz: ha egy keresztény (hasonlóan bármely más csoporthoz: ) a nőkhöz, férfiakhoz, fizikai munkásokhoz, biciklisekhez, vagy bármely más, közös érdek által összefúzött csoporthoz hasonlóan élhet jogaival, azaz véleményt nyilváníthat, pártot alapítha, párt mellett korteskedhet, szavaznat, akkor ez egy demokrácia. Ha nem, akkor ez nem egy demokrácia. Keresztények éltek, élnek,és fognak is élni nem demoktatikus renszerekben, ez benne van a pakliban. A demokrácia minőségét jellemzi, mennyire van mód a demokrácia eszközeivel bármely csoportnak (akár a keresztényneknek is) érdekeiket képviselni.
Ennek gyönyörű példája lehet, ha van keresztény párt, de senki se szavaz rá :)))
Bangha Béla: A “szeretet vallása” és a “harcos kereszténység”

Bizonyos oldalról állandóan szemünkre hányják, hogy midőn keresztény világnézetünket védelmezzük, megfeledkezünk a kereszténység erkölcsi alaptörvényéről: a szeretet parancsáról. Azt hisszük, így írják, hogy akkor vagyunk jó keresztények, ha gyűlöljük a másvallásúakat, elsősorban persze a zsidót s ugyanakkor, mikor szeretetet hirdetünk, gyűlölködő antiszemitizmust űzünk. Kérdem tehát szeretettel: mi ez irányban a korrekt s a kereszténység szelleméhez leginkább méltó felfogás?
A kérdés határozottan a legaktuálisabbak egyike. A sajtó egy része ugyan, mely a katolicizmus belső megerősödésétől s éppígy az antiszemitizmustól érthetően fél, szeretné a kérdést sommásan elintézni s tagadhatatlanul mesteri műfogással minden katolikus önvédelmi harcot vagy társadalmi szervezkedést egyszerűen a „szeretet vallásának” nevében szeretne leütni. Újságjaink — igaz, hogy 90%-ban érdekelt fél — állandóan a legszörnyűbb felháborodás hangján oktatják ki sokathívő olvasóikat, hogy csak egy bűn igazán nagy bűn a bűnök egész lajstromában: a „harcos” kereszténység s az ó- és közép- és az újkornak csak egy nagy megtévelyedése volt: az antiszemitizmus.
Akik azonban meg szokták maguknak engedni a luxust, hogy hébe-hóba nem az érdekelt lapok agyával, hanem a magukéval gondolkozzanak, hamar észreveszik, hogy ebben a szoriteszben sántikál a konklúzió. Valami logikai megcsuszamlás, vagy szofizma van benne, ha egy nem, hát legalább kettő, de három bizonyosan.
Mert először is ki beszél arról, hogy pl. az antiszemitizmus mások vallása ellen tör? Ki bántja a zsidók vallását, tanait, szertartásait? A zsidó vallást minden keresztény, eo ipso hogy keresztény, természetesen tévedésnek tartja: tárgyilag indokolatlan szembehelyezkedésnek Krisztussal s a keresztény kultúrával. De a merőben vallási tévedést ma senki sem szokta üldözni; ezt a szemita sajtó sem állította soha. Tehát csak tessék szépen kikapcsolni az egész vallási kérdést az antiszemitizmusból, mert az antiszemitizmus a zsidóságnak nem vallási, hanem egészen más ügyei ellen irányul. Vallási antiszemitizmus volna pl., ha mi is éppoly gyűlölködő hangon írnánk az ő hittételeikről, szertartásaikról, zsinagógáikról stb., ahogy ők írnak a mi papjainkról, a mi hitéletünkről és egyházi ügyeinkről.
Érdekes, hogy ugyanazok hangoztatják az antiszemitizmus undokságát, akik tele tüdővel harsogtatják az antiklerikalizmus jogosultságát. Pedig az antiszemitizmus elsősorban szociális önvédelmi harc, míg az antiklerikalizmus cégére alatt a szemita sajtó állandóan a kereszténység vallási intézményeit támadja; hogy csak néhányat említsünk: a pápaságot, a katolikus egyház személyi és belügyeit, dogmáit, szertartásait, fegyelmi, közigazgatási, sőt hitbuzgalmi életét, szerzetességét stb.
Mi azonban vallási antiszemitizmust nem űztünk soha s nem is akarunk űzni, éppen azért, mert keresztények vagyunk, s a szeretet vallását nem csak hirdetjük, de követjük is.
*
A vallási kérdés kikapcsolása után azonban megmarad az a súlyosabb, komolyabb kérdés: egyáltalában szabad-e akár társadalmi, akár erkölcsi téren bizonyos határozottsággal, erővel, kikényszerítő törekvéssel kelni ideáljaik védelmére? Szabad-e a katolicizmusnak szervezkedni s harcot viselnie az ellenségei ellen, akik bizonnyal nem csupán zsidók, hanem egyéb felekezetűek, sőt véletlenül katolikus bejegyzésűek is lehetnek? Nem ütközik-e bele ez a szervezkedés és harc a kereszténység szeretettörvényébe?
A felelet, azt hisszük, igen egyszerű. Minden rendezett szeretet elsősorban önmagunknál kezdődik, s ha mindenkit kell is szeretnünk, előbb kell szeretnünk a hozzánk közelebb állót, az érdemest, a megtámadottat, a jót, mint a kívülről rosszakaratúan támadót. S itt szükségképp elő fog állani a helyzet, hogy a szeretet kollíziójában esetleg meg is kell fenyítenünk, ártalmatlanná kell tennünk a javíthatatlan rosszat. Ezért font Krisztus is, a szeretet parancsának első hirdetője, ostort a kufárokra s nevezte el „viperafajzatnak” a cselszövő farizeusokat. És ezért mondta, hogy „nem békét jött hozni a földre, hanem kardot”. (Mt. 10, 34.) A „harcos kereszténység” gondolata tehát, az „ecclesia militans”, egyenesen krisztusi gondolat: az egyetlen ésszerű és egyetlen lehetséges ott, ahol a jónak ellenségei vannak, akiken a jó szó nem fog.
Ezzel szemben nem lehet azt hangoztatni, hogy a kereszténység pozitívum, tehát az anti- nem tartozhat programjába. Mert igenis, minden pozitívum egyúttal negatívum is: a negáció negatívuma. Minden kereszténység építés: tehát szükségképp lerombolója a destrukciónak (még ha azt némelyek progressziónak nevezik is). Szeretet; tehát harcüzenet a gyűlölet szellemének. Szelíd erkölcsiség; tehát küzdelem az erkölcstelenség ellen. A tisztaság kultúrája; tehát szervezkedés a piszok leküzdésére. Szóval a kereszténység lényegében harc és lényegében szeretet. És ezért van szükség a szeretet mellett s a szeretet nevében harcos kereszténységre és ecclesia militans-ra.
Mármost ami névleg a zsidóságot illeti, csakugyan rút igazságtalanság, ha valaki minden zsidót rossznak tart, vagy ha az rossz is, gyűlölködik vele. Ezt a kereszténység valóban nem engedi meg. Azonban különbséget kell tennünk gyűlölködés és a zsidó túlsúly elleni indokolt védekezés között.
Először igenis valláserkölcsi okokból. A szemitizmus, mely egykor Krisztust a keresztre verte, máig sem tette le gyűlöletét Krisztus és az ő Egyháza ellen. A materialisztikus zsidó világnézet, ahol csak érvényesül, lerontja a keresztények vallási életét s erkölcsi konzervativizmusát. Az üzleti és szexuális tisztességtelenségnek — ezt kimutatta Werner Sombart s igazolja a bűnügyi statisztika — főhordozója s terjesztője — hiába, ez így van — mindenütt a zsidóság. A keresztény vallás legszögesebb ellentétje, legádázabb gúnyolója az ókortól napjainkig, a farizeusoktól Anatole France-ig és Jászi Oszkárig a zsidók. Nem mondjuk, hogy minden bajnak a kereszténységen belül a zsidóság az oka; ez sehogy sem volna igaz: épp annyit, ha nem többet, ártott nekünk a keresztény testvérek torzsalkodása s a saját letérésünk az igazán erőssé és egységessé tevő katolikus hitélet útjáról; de azért a zsidóság keresztényellenes munkája még mindig van olyan erős, hogy vele szemben a legelszántabb védelmi és létfenntartási küzdelmet kelljen vívnunk.
Ezt a védekező irányú „antiszemitizmust” (megvalljuk, hogy ez a szó nekünk sem tetszik, mert nem fejezi ki teljesen a helyes fogalmat) a kereszténység régóta akceptálta. A zsidók egyéni szabadságának őre ugyan a keresztény népekkel szemben — bármily szokatlanul hangzik, de úgy van — az Egyház volt; de ugyanakkor az Egyház óvta a híveket a zsidóság előnytelen befolyásaitól. Ez az óvás a középkorban a zsidóság lokális és társadalmi elkülönülésében, valamint ama kánonjogi intézkedésekben nyilvánult meg, melyek pl. eltiltották a keresztény híveket a zsidókkal való együttlakástól (főleg természetesen a házasságtól); keresztény cselédeknek nem volt szabad zsidóknál szolgálniuk (ma is hány cseléd megy zsidó családoknál erkölcsileg s vallásilag tönkre!), keresztényeknek, főleg nőknek tilos volt zsidó orvosok igénybevétele (érthető erkölcsi okokból) stb.
De a keresztény szemponton kívül más szempontokból is magától értetődő a szociális antiszemitizmus jogosultsága. A legnagyobb nemzetgazdászok, bölcselők, államférfiak bizonnyal nem ok nélkül állapították meg oly megdöbbentő egyöntetűséggel, hogy a zsidóság terjeszkedése minden mélyebb járatú kultúrának megölője. Ismeretesek pl. azok a zsidóságra nézve nagyfokúan kompromittáló nyilatkozatok, melyek egy Napoleon, Bismarck, Goethe, Mommsen, Schopenhauer, Kant, Hegel, nálunk Trefort, Kölcsey s elsősorban Széchenyi István ajkairól elhangzottak. A legnagyobb magyar pl. elveszettnek tartotta az országot azon pillanattól kezdve, melyben a zsidóság emancipáltatik s ezzel úrrá lesz az országban. (Merthogy ez a két utóbbi momentum szétválaszthatatlanul együtt fog járni, azt Széchenyi nagy szelleme teljes biztossággal előre látta.) Nem is csoda. Ez az ateizmusból és materializmusból fakadó aggálytalanság, a betegessé fokozódott önzés és fajtalanságra hajló élvezetvágy, a zsidó szexuális túlingerlékenység és mindezzel keverten az ügyes kereskedői és érvényesülési szellem — mindez pillanatnyi külsőséges kultúrát teremthet ugyan, de hamar dekompozícióra, csömörre, elerőtlenedésre és bomlásra vezet. (Ezért is olyan nagy a zsidók közt az őrültek, a nemibetegek és az öngyilkosok száma.)
A népek önvédelmi, létfenntartási ösztöne szüli meg tehát állandóan a szociális antiszemitizmust azoknál is, akik minden „klerikális” befolyástól ég s földnyire vannak. (S épp ezért is mond valótlant a sajtó állandóan, midőn az antiszemitizmust tisztára „klerikális” és „felekezeti” okokra szeretné visszavezetni.)
Feleletünk tehát erre a kérdésre: filo- vagy antiszemitizmus? — csak ez lehet: egyik sem, ha antiszemitizmus alatt mást értünk, mint: védekezést, szociális és valláserkölcsi ellenállást s a saját vallásukban rejlő hatalmas lelki energiák független, szabad kifejlését. Az embert ne bántsuk, akármi a világnézete; más vallásához semmi közünk, de ami a magunké, abban védekezzünk: mentesítsük magunkat a dekompozíció bomlasztó csíráitól, még ha ez a mentesítő, védelmi akció harcba is kerül. Ez az egyedül ésszerű és egyedül lehetséges és épp azért keresztény szempontból is egyedül elfogadható álláspont.
Hogy ez a felfogás nem nagyon tetszik azoknak, akik a kereszténységet meg tudnák fojtani egy kanál vízben, hogy pl. (nem szólva a fékevesztett kereszténygyűlölet lapjairól) a Pesti Hírlap és társai állandóan izgatnak a létfenntartó antiszemita védekezés jogosultságával szemben — cseppet sem csodálatos. Végtére ez csak élelmesség és ravaszság, ez pedig a szemitizmusnak szembeszökő tulajdonsága.
Természetes, hogy őszerintük a kereszténység csak akkor lesz igazán a „szeretet vallása”, ha hagyja magát szép csendesen és ellentmondás nélkül a falhoz szorítani. (Édes Istenem, micsoda szeretet is az, amikor valaki még azt sem engedi meg, hogy a falhoz szorítsák, a vagyonát elvegyék, a becsületét tönkretegyék, az embereit pellengérre állítsák, az intézményeit megrugdossák és megnyomorítsák!) „Az egyházat tűzzel-vassal kellene kipusztítani a föld színéről”, írják ők; de ez ellen felszólalni, a vágást parírozni, tiltakozni és védelemre szervezkedni: hisz ez gyűlölet és zsidózás! Ni, ezek a „harcos keresztények”, milyen furcsán tartják meg a „szeretet vallását”: szeretetet hirdetnek és nyársra szeretnének húzni minden „másképpgondolkozót” (mert hiszen — védekeznek!); Krisztussal kérkednek, és azt hiszik, hogy „annál jobb katolikus valaki, mennél inkább gyűlöli a zsidókat” (mert nini: elítélik a zsidók túlkapásait).
Nos, a kusza mondások és gáncsvető szofizmák terén örökre mesterek maradhatnak a kereszténység ellenségei, de azért a keresztény népek szociális és vallási önvédelme is örökre jogosult marad, még ha azt antiszemitizmusnak nevezgetik is odaát ugyanazok, kik az „egyházához ragaszkodó keresztény” helyett forgalomba hozták a „klerikális” elnevezést.
A kereszténység a szeretet vallása, igenis, és ezt az ellentáborból jövő kioktatások előtt is tudtuk mindnyájan; de ez a szeretet nem jelentheti azt, hogy a mi hitvallásunk gyáva nyulak és örökké meghátráló vénasszonyok pipogya világnézete legyen.

reginamundi.hu/library.php?id2=library/bangha_bela_30_kotet
@Sirak_kiraly:

Keresztény politika nem létezik, mert a kereszténység nem politikai irányzat.

Keresztényként az ember lehet szinte bármilyen politikai irányzat híve - szélsőbaltól szélsőjobbig. A keresztény lehet demokrata és antidemokrata is.

A keresztény ideológia "csak" háttér lehet az embernek a politikában.
@-JzK-:

Ne keverjük az antiszemitizmust az antijudaizmussal. Az előbbi keresztényellenes nézet, az utóbbi viszont alapeleme a kereszténységnek.
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !: Na, csak kibukott a kereszteny felebarati szeretet, mi?
@Max val Birca:
Max val Birca · hurramilliomosleszek.co.nr2012.06.18. 13:33:03

@Sirak_kiraly:

Keresztény politika nem létezik, mert a kereszténység nem politikai irányzat.

Keresztényként az ember lehet szinte bármilyen politikai irányzat híve - szélsőbaltól szélsőjobbig. A keresztény lehet demokrata és antidemokrata is.

A keresztény ideológia "csak" háttér lehet az embernek a politikában.

Ezzel egyetértek, nem tudom ellentmond-e az általam írtaknak, vagy sem. Mindenesetre a demokrácia lényegéből fakadóan egy kereszténynek is kell valakire szavazni, és keresztény kötelessége azt a pártot választani, aki legjobb tudása szerint legjobban megfelel a közösség érdekeinek. Nyilván nem fogok keresztényként egy keresztényeket nyíltan vagy csak burkoltan üldöző pártra szavani. Az már nehezebb kérdés, kire szavazzak mégis? Kell-e keresztény párt vagy sem. Szerintem létezik kereszténységgel kompatibilis politizálás, legalábbis elvekben, de ez nem feltételen valósul meg, illetve ez valóban nem a legfontosabb kérdés. Inkább csak része az életünknek.... hmm... nem is tudom, el tudom képzelni hogy neked van igazad, és egyszerűen a politika és a kerszténység kizárják egymást. Vagy lehetne olyan politizálást csinálni, ami megfelel a kereszténységnek, ami a szeretere, és az elfogadásra, az odafordulásra épít, eközben hirdeti keresztény értékienket is? (nem pont ez lenne a pluralizmus értelme: megjeleníteni a Mi értékeinket, anlkül ahogy a más értékeket vallókat meg akarnák semmisítnei, illetve lehetőség szerint a konfliktusokat a minmálisra és értelmes szintre szorítsuk...)
@Trejo: "Ne etesd a trollt, az ő istene minden szemétséget megbocsájt."

Igazad van! Tudom én is, de bocs, felbaszta az agyam. Hogy az igazi hithű keresztények ezt hogy tűrhetik??? Talán tényleg a megbocsájtás...
jézusom (hogy stílszerü legyek)! miért is jobb valaki attól hogy keresztény? és miért rosszabb ha nem az? miért is jobb a keresztény pék munkamorálja, mint az ateistáé vagy a buddhistáé. Ha már itt tartunk, akkor nem egy szociális/szocialista, ökológiai pártra kéne a keresztényeknek szavazniuk?
Azt hiszem, hogyha arra kérném JzK-t hogy adatokkal és tényekkel illetve ezeken alapuló összehasonlító táblázatokkal támassza alá ezt a sok sületlenséget, rögtön megkapom a zsidóbérenc, antiklerikalista, materialista és erkölcstelen jelzőket, hehehe
Az eleje a cikknek még elmegy. (Bár kétségtelenül betegesen vicces, amikor három, magát ateistának, szimplán keresztényellenesnek vagy esetleg tudományos alapon álló blog.hu-s oldal főoldalra kitett cikkei mellett megjelenik egy ilyen, amelyben áttételesen az Index próbál aggódni a keresztény emberek hiteles képviseletéért. Szerintem vagy az egyik, vagy a másik oldalra lehet állni, az Indexet elnézve, ők erősen elköteleződtek az első oldalon. Akkor ne kacsintgasson a másik irányba.)

Azt viszont föl nem fogom, hogyan lehetne az Erdő Péter-i közéleti szerepvállalást és elveket példának állítani akárki elé is, amikor nála sótlanabbul, szürkébben senki nem beszél, ráadásul ha valakit, hát őt biztosan csak a haszonszerzés mozgatja.
Már a cím is tévedés. Jézus sosem keresné a politikai pártját. És ha végül addig nyaggatnák, míg ezzel a kérdéssel mégis foglalkoznia kell, akkor azt mondaná, mint az adófizetés kapcsán: "add meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené".

Aki a kereszténységből "tanítást", "etikát", "politikai elveket", "értékrendet" csinál, az alapvetően érti félre a jézusi üzenetet.
Ez ugyanis úgy szólt: "Térjetek meg, mert közel van az Isten országa!". És nem úgy, hogy "legyetek jók, viselkedjetek helyesen" stb.
Aki a kereszténységből politikai mondanivalót csinál, az épp a jézusi üzenet lényegét öli meg. Ezért nonszensz a kereszténydemokrácia - a KDNP ráadásul még annak is a megcsúfolása.
Megmondta már régen Jézus,
Mi célt szolgál hit és klérus:
Igémet hallhatja bárki,
Országom nem evilági.

Akinek füle van - hallja,
És amit én vallok - vallja!
Aki engem hűen követ,
Másokra nem vet az követ.

Ő lesz majd a földnek sója.
Nem kell Bábel tornya, Trója,
Nem kell párt és nem kell fa-ló,
Az igém nem erre való.

Zavaros ha volt e pár sor,
Jobban igyekszem majd máskor...
De addig is: nálamnál rendre
Jobb verset ír Frady Endre!
A KDNP lényegében nem is létezik!
@yanchi345: "Én próbáltam a kereszténység értékeit nyíltan képviselő péket, hentest és takarítónőt keresni" Oké, a keresztény pék nem dolgozik másképp, mint a pogány vagy a muszlim. Nade a keresztény politikuson csak kéne hogy látszódjon a kereszténysége, hamár a Biblia annyi mindent mond arról, hogy hogyan kéne élni az egyes embereknek, illetve a társadalomnak. A keresztény tanokra kifli-receptet nem lehet építeni, politikai pártot viszont igen.
@Kutchek: "és nagy jeleket és csodákat tesznek"
Azért ez még nem nagyon jött össze nekik.
@ifrance: "fel kéne ébrednem, mielőtt a főnököm kiszúrja, hogy alszom... "

Az jobb, ha azt szúrja ki, hogy itt lógsz?
@Egyedi nicket kell megadnod:

Csoda kell?!

Növekvő munkanélküliség mellett nőtt az adófizetők száma.
Noha nőtt az adófizetők száma, mégis kevesebb adó folyt be.
Kevesebb adó folyt be, de mégis majd éhen gebedünk.
A fél ország éhen döglik, de mégis a fidesz-kdnp a legnépszerűbb.
@Max val Birca: "a Bibliát kell az Egyház tanításán belül értelmezni, mert annak része."

Abból még jó nem származott, hogy halandó kezdte el magyarázni, hogy a halhatatlan gondolatait hogyan kell érteni, mi fontos azok közül, és mitől lehet eltekinteni.

(Jómagam sehol nem vagyok részvényes, csak beledumálok.)
@dr. mesterseges szinezek:

A Biblia nem az égből hullott alá, függetlenül bármilyen más eseménytől, mint valamiféle természeti csapás, hanem kialakult, s kialakítása az Egyház munkájának eredménye.

A Biblia könyveit az Egyház fő emberei, apostolok, apostoli atyák írták 50-150 között.

A Biblia az Egyház műve, gyakorlatilag ő írta, szerkesztette? A Újszövetség összes könyvét apostolok és korai egyházatyák írták, az Újszövetség tartalmát pedig az Egyház döntötte el.

A kereszténység tehát NEM a Bibliára épül. A kereszténység Istenre épül. S a Biblia is Istenre épül, mint “csupán” az Egyház terméke.

Az értelmezés pedig a kereszténységen belül kizárólag protestáns belső probléma. Az apostoli kereszténységnek nincs Biblia-értelmezési problémája, mert a Biblia nálunk része az Istentől kapott hagyománynak.
Dekódolás: nálunk a "keresztény" szó nem Krisztus-követőt jelent, hanem azt, hogy az illető nem zsidó. Az egyházak meg köztudottan álszent köcsögök gyűjtőhelyei, akik kizárólag a megélhetésük érdekében hazudják azt, hogy elhiszik, amit el kell, pedig dehogy. A keresztények meg nem járnak templomba, mert tudják, hogy a pokolba vezető út papokkal van kikövezve, amint azt az egyszeri püspök is megmondta, amikor részegen kibuggyant belőle az igazság. Mert bizony, ez az ország evilági, és semmi sem az benne, aminek látszik...
akkor lehessen a keresztényeknek saját pártja ha:

a) elhatárolódnak
b) lemondanak
c) bocsánatot kérnek
d) felmondanak

különben visszadobok a kredencben található kéthetes veknivel aztán megnézhetik magukat
@Dolgozónép:
Dolgozónép2012.06.18. 15:23:51

Dekódolás: nálunk "

Szar lehet NÁLATOK
:)))))
@Én_vezettem_?: Tinálatok is szar, mert az egész országra vonatkozik a "nálunk".
@Sirak_kiraly: Szerintem a vallásnak és hitnek meg kell maradnia tisztán egyéni szempontnak. Ha csak mondjuk a pártok közötti versengést vesszük, már ennek a léte sem túl keresztényi. A versengés mindig valakivel szemben, valaki ellen irányul, ami egy megbocsátásra épülő rendszerben elég furán néz ki. A probléma ott kezdődik, hogy egy vallás mindig tág teret enged az értelmezéseknek, így bárki úgy ferdítheti, úgy hangsúlyozhatja bizonyos részeit, ahogy a pillanatnyi érdekei megkívánják. (Ahogy erre valóban csaknem minden vallás esetében lehet példát találni.) Ez a nagyfokú "felhasználhatóság" és ferdíthetőség az, ami miatt én azt mondom, hogy egy vallási irányzatnak nincs helye a napi politikában, mert annak előbb-utóbb vérontás lesz a vége. Akkor meg aztán főleg, ha az adott vallás jelképe(i) is hasonló utasításokkal látták el a híveket már több ezer évvel ezelőtt. A demokráciába bele kell, hogy férjen a dolog, de magába a vallásba már nem. Ez alapján az elméletem alapján a KDNP (ahol a legfontosabb probléma ált. az, hogy Semjén Zsolt fővadász éppen milyen védett madarak kilövetését akarja elintéztetni a parlamenti 2/3-os többséggel takarózva) nem hogy nem képviseli a kereszténységet, de pártként is az egyik legvisszataszítóbb számomra. Kicsit olyan kalauzhalas az egész berendezkedés, ahol a profit érdekében bármiben hisznek, és bármit behazudnak - mindezt a vallásosság köntösébe bújtatva.
@Orbán kiscicákat kínoz a pincében: Ja és a legfontosabbat kiffelejtettem:

d) KERÍTSÉK ELŐ AZ ÖSSZES HIÁNYZÓ PÉNZT!
@Sirak_kiraly: Az utolsó gondolatmenet már majdnem a liberalizmust adja ki. :-) (Ezzel gondolom sokan fognak vitatkozni.) Az is az elfogadásról, meg a békés együttélésről szól (kispolitikai szinten mindenképp), mégis az egyik legjobban támadott dolog a "nemzeti keresztény" oldalról. Egyre több szól amellett, hogy a vallás max háttérként, és ne zászlóshajóként jelenjen meg egy-egy párt ideológiájában. Egyébként tetszik amiket írsz. :-)
@xéniav: Írja: "...és aki tetveknek nevezi az ateistákat, nem ártana ha tükör elött mondogatná ezt..." Majd így folytatja: "...Nem azért nem ölök, lopok, háboruzom mert valami köcsög vallási vezető..."

Aha. Vagyis az ateistát ne tetvezzék, de a vallási vezetők köcsögözése az rendben... Ajjajjj. :-(
@Max val Birca: Nagyon meglepne, ha az első századi evangelista pont ugyanazt fűzné a művéhez, mint az azt fordító szeptvaginta-tag, vagy az azt kanonizáló, vagy a világi szemmel is erkölcstelen VI. Sándor, netán a még a ferenceseket is eretneknek nyilvánító XXII. János, netán II. János Pál, aki még az ateistát sem vélte kitagadottnak lenni az üdvözülésből.

Ha az egyház a koherens mérvadó, vajon a fentiek közül melyiket kell legmérvadóbbnak tekintenie egy követőnek?
@dr. mesterseges szinezek:

Az egyházi hagyomány egy és nem változó. Ez a szóbeli és írásbeli tudás, mely az apostoloktól az egyházatyákon keresztül ránk maradt. Amit említesz, az ehhez képest maximum VÉLEMÉNY. Az egyházi tanítást azonban nem vélemények vezetik, hanem a Szent Hagyomány, s annak része, a Biblia.
@dr. mesterseges szinezek: én kicsit úgy érzem, hogy van a tőlünk függetlenül létező Igazáság (akár kicsit platonikusan értelmezve), a "feladat" ezt megtalálni... természetes "hiba" a rendszerben, hogy a legnagyobb jóindulattal sem bírhatja egy emberi lény a teljsen igazságot, ezért az értelmezések, vélemények (ha nem is a világi dolgokkal azonos sebsséggel ) változhatnak, akkor is ha konvergálnak az igazsághoz. Ismert jelenség ez a science körében: nem tartjuk hülyének Newton-t csak azért mert még nem ismerte az ált-relt vagy a kvantummechanikát. Csak a tudós a természetben folytatott kísérleteket próbálja értelmezni, az egyház pedig Jézus szavait, és az egyházi hagyományt (amik erősen invariánsak, lényegében nem változtak, az van leírva a Bibliába, amio 200 éve volt). Szóval az emberi értelem végességét nem szabad a kinyilatkozatatott igazság hibájának felróni, ha változik is az értelmezés és vélemény, az szerintem abból fakad, hogy (jó esetben :) közelítünk az igazsághoz, egyre jobban, mélyebben, részletesebben értjük. A legelvakultabb hívőnek se lehetett könnyű lenyelni a 2000 évvel ezelőtti Közel-Keleten, hogy szeresd ellenségedet, és ne vérbosszút állj, hanem bocsáss meg neki. most kb ez a nyugati társadalmak alapja, sztenderd lett belőle. Fejlődik az emberiség is :)
@Lurian: Keresztényként ezzel egyetértek.
A KDNP mögül előbb a keresztények vonultak, faroltak ki. Kb. úgy a második, harmadik választáskor. Azóta csak pántlika a Fidesz kalapján. Olyan is. Most meg, hogy beszólogatnak az egyházaknak is (nehogy mán ne harangozzatok, ha a politika megrendeli!), sanszos, hogy az egyházak - mint szervezetek -, ha netán eddig ott lettek volna mögöttük, amiben nagyon nem vagyok biztos, szintén kihátrálhatnak. Eddig is csak szükséges rosszként nézték szerintem a KDNP-t. Hogy valamilyen képviselet azért legyen, ha már a rendszer nem olyan, hogy a Parlamentben lenne állandó képviselője a kisebbségeknek, és a legnagyobb társadalmi tömörüléseknek. (Régen volt valami hasonló.) Egy százezreket, milliókat képviselő szervezetnek pedig csak szüksége van valamiféle lobbira az Országházban, törvényhozásban.
@Max val Birca: Nem tudom, hogy történelmi tények mihez képest válnak véleménnyé és mitől teszik azt, de ez a teológiai képzetleségem miatt lehet.
@eloi: Soha nem fognak kihátrálni, mert a KDNP intézi nekik a pénzt. Semjén Zsoltnak nagyobb érdekérvényesítő képessége van a katolikus egyházban, mint Erdő Péternek. Aki fizet, az rendel.
@Max val Birca: A Szent Hagyománynak nem része a Biblia.
A hagyomány az a része az egyház tudásának, történetének, amely nincs a Bibliában. Helyesen mondva: A Biblia ÉS a Hagyomány, amelyekből táplálkozik, tanul az egyház. És az előbbi a hitelesített kijelentések gyűjteménye, tehát kötelező és vitathatatlan. (De nem elemezhetetlen és értelmezhetetlen!) Az utóbbi pedig kiegészítő információ. Maga is leginkább értelmezésekből, véleményekből, szokásokból áll, vagyis szó szerint hagyomány. Nem Isten szava maga.
@dr. mesterseges szinezek:

Élesen elválik egymástól a kettő. Van dogma és vélemény. A dogma Istentől származik, s vitán felül áll, kb. olyan, mint matematikában az axióma. A vélemény pedig emberi okoskodás a dogmák alapján, ami igaz is lehet vagy nem, mindesetre elfogadása nem kötelező a hívő számára.

Példa: az, hogy a Szentháromság mi, dogmatikai kérdés, s nem vitatéma. Ha nem fogadod el az Egyház tanítását erről, akkor nem vagy keresztény. Viszont az, hogy pontosan hogyan történik az ember fogamzása, a lélek hogyan kerül bele az új emberbe, nem dogmatikai kérdés, erről vélemények vannak. Ha van is erről egy széleskörben elfogadott álláspont, annak nem elfogadása akkor sem teszi embert nem-kereszténnyé.

Bizonyos szmepontból a kettő között van a kánonjogi szabály. Ezek emberi szabályok, betartásukat megköveteli az Egyház, azonban nem dogmatikai kérdések mégsem, azaz aki nem tartja be, az még keresztény marad, maximum "engedetlen keresztény".
@Max val Birca: "Ha nem fogadod el az Egyház tanítását erről, akkor nem vagy keresztény". Amit mondasz, az a katolikus egyházra vonatkozik. Tehát katolikus nem, de keresztény még lehetsz, ha nem fogadod el.
@eloi:

Persze, van szóbeli Hagyomány és írásbeli Írás, bár a Hagyomány is alapvetően le lett írva.

A Biblia önmagában nem értelmezhető, csak a Hagyomány kontextusában. A protestáns "sola scriptura" elve abszurdum, s a gyakorlatban is bebizonyította életképtelenségét.

Mindkettő Isten szava közvetett módon, emberi közvetítéssel.
@Dolgozónép: Ahogy írtam, az a megoldatlan probléma, hogy ha nem a KDNP (vagy bármely értékrendben közeli politikai párt, amely bent lehet a törvényhozásban), akkor ki/mi által lehetne ekkora társadalmi szervezetek képviseletét ellátni, érdekeit képviseltetni?
Ráadásul egy olyan történelem után, amelyben ezer szállal kötődtek egymáshoz, fonódtak össze, állam és egyház és társadalom?! Századokon, évezreden át alig-alig váltak szét ezek a tényezők. De ha ezt nem néznénk is, akkor is kérdés, hogy sok százezer/millió ember speciális érdeke (pl. az egyházaik működési feltételeinek politikai biztosítása, a korábbi állami kirablás kezelése, stb.), hogyan képviseltethető, hogyan érvényesíthető? Hiszen a Parlamentbe (ahol a fontos dolgok eldőlnek) csak politikai pártok, politikusok juthatnak be!

Ma az egyetlen - ha rossz is - választás a KDNP. Még a Fidesz sem, mert ahhoz túl sok társadalmi csoportot képvisel és nem egyet. Tehát számos olyan törvényt is hoznia kell, intézkedést tennie, amely az egyik adott csoportot éppen sérti, még házon belül is.
@eloi: "Ma az egyetlen - ha rossz is - választás a KDNP."
Ez pontosan ugyanaz a logika, amiért a legundorítóbb gazemberek is hatalmon tudnak maradni. Azért nyerik meg a választást, mert az okos nép úgy gondolkodik: "inkább egy szemét, mint egy ismeretlen!"
@Dolgozónép:

Mondjuk azt inkább "apostoli keresztény", mert én sem vagyok katolikus.
@Max val Birca: A keresztény és a katolikus nem teljesen szinonímák! :-)
Tehát pl. a dogmákról azt ki lehet jelenteni, hogy el nem fogadásuk, további elemzésük nem katolikus (mert tiltott), de hogy az nem keresztény - vagyis Krisztus-követő -, aki nem fogadja őket el/ tovább gondolkodik róluk (mert miért is ne???, az igazságnak nem árt a kritikai elemzés!!!), az nem keresztény, azt nem.

A hagyomány (amely maga is főleg egyházatyák ELEMZÉSEIBŐL, NARRÁCIÓIBÓL, GONDOLATAIBÓL és VÉLEMÉNYEIBŐL áll), semmiképpen nem tehető egy szintre a Kinyilatkoztatással! Nagyon is meg kell különböztetni pl. Jézus szavát,tanítását az ezekről, ezekből kialakított véleményektől! Vagyis a teológiai narrációtól. Nem véletlenül része a Bibliának Pál vagy az evangelisták, és nem része Szent Ágoston, Szent Anzelm,... Utóbbiak előbbieket elemzik. Egyfajta elemzési, értelmezési hagyományt teremtve.

Anzelm pl. sokat foglalkozott a Szent Háromsággal. Kialakított egy narrációt. De hogy az-e a tuti??? Annyi bizonyos - mert maga az Írás mondja -, hogy van az Atya, a Fiú és a Lélek, mint isteni személyek. (Megjelenési formák?) De, hogy ők milyen módon léteznek három személyiségként, mégis egy személyként, az teologizálás, filozofálás, tehát gondolkodás, következtetés kérdése. Ami már emberi és ezért tökéletlen. Nem szabad tehát dogmaként végleg lezárni a kérdést! Mondom ezt katolikusként! :-)
Annyi a biztos, hogy három személy(isége)t nyilatkoztatott ki Isten (eddig). Azt pl. nem, hogy én vagyok a három személyű egy Isten! Ez már a meglévő ismeretre alapozott emberi meghatározás.
@Dolgozónép: Mivel pl. éppen a mi általunk (emberek) Szent Háromságnak hívott Isten mindhárom ismert/kinyilatkoztatott személyéről van konkrét információ (Jézus többször tette egyértelművé, hogy Ő és az Atya egyek, a Lelket (lelküket) pedig Ő(k) küldi el maga helyett, aki Isten), ezért minden kereszténynek ezt tényként kell kezelnie.
Hogy Ők hárman hogyan és miképpen egyek, az már gondolkodás, narráció, következtetés kérdése. Erről lehet beszélgetni, vitázni. Sőt, még arról is, hogy három személy ismert, de mi zárja ki, hogy esetleg lehetne négy vagy több? :-)
@eloi:

Azt hiszem itt kevered a szimpla hagyományt a Szent Hagyománnyal.

A Szent Hagyomány Isten szava, mint a Biblia - természetesen közvetett módon. A szimpla hagyomány meg az, amit te megfogalmazol.

Példa: a niceai-konstantinápolyi hiszekegy-formula nem egyszerűen hagyomány, hanem a Szent Hagyomány alapján alkotott definíció. Míg mondjuk az, hogy a szerzetes cölibátusban él, az nem Szent Hagyomány, csak "szokás", mely kialakult.

Én keleti keresztény vagyok, ortodox, s nálunk ezeket sokkal jobban elhatároljuk, mint nálatok szokás, a latin egyházban.

Nálatok a Biblia szerepe is elég sokat változott. Míg a vatikáni zsinatokig alapvetően ugyanúgy értékeltétek, mint mi (lásd a tridenti zsinatot), a vatikáni zsinaton ettől eltértetek és számunkra megmagyarázhatatlan engedményt tettetek a protestánsok felé, s a Bibliát valahogy kiemeltétek, mintha fontosabb lenne a Szent Hagyománynál. Nálunk maradt az eredeti felfogás: a Biblia és a Szent Hagyomány együtt egy egész, egyik sem fontosabb a másiknál.
@Max val Birca: ""apostoli keresztény""
Mi is ez 2012-ben? :-)
Hol kapcsolódsz az apostolokhoz? Meddig "apostoli" az egyház története, mikortól nem? Mondjuk, melyik egyházatyáig tart, meddig szent neked a hagyomány? Stb.
@Dolgozónép: Nem teljesen. A KDNP-re már alig szavaz valaki. Ha nem együtt indulna a Fidesszel, már nem lenne.
És nagyon is jó lenne, ha lennének új, hiteles, még nem lejáratódott képviselő jelöltek, pártok! De keresztények már rég kiábrándultak. Új keresztény pártot senki nem akar alapítani. Mert úgy látjuk, hogy ez sem működik jobban, mint a többi. És mi a garancia, hogy az újakat sem rontja meg a politika?
Nagyon régi keresztény dilemma az, hogy egyáltalán tudhat-e, lehet-e keresztényként kereszténynek maradni a politikában, amelynek lényege a versengés, a harc, a másik kijátszása, és igazmondással lehetetlen nyerni... ???
Kormányra kerülni meg lehetetlen. Egy törpe igazmondó pártocskával meg a többi nem állna össze..., mert ... tudjuk miért nem... Tehát nem tudnának elintézni semmit. Mert nem kötnének velük alkut, üzletet akiknél az igazi hatalom lenne. Alkukötési képesség/lehetőség nélkül pedig a politika világában nem lehet létezni.
Durva dolog ez. Úgy néz ki, hogy keresztény ember ma kb. úgy politizálhat, mint anno a zsidók a kövezéseknél, hogy leveti magáról a ruháit, a kereszténysége jó részét, és úgy áll oda. Aztán hazamegy, lemossa magáról a piszkot/bűnt és újra felveszi a ruhát/hitet. És ebben a kettősségben emésztődik fel. :-(
@Dolgozónép:

Hozzáteszem: alapvetően ez attól függ, hogy milyen definíciót használunk a "keresztény" fogalmára.

A legmegengedőbb: keresztény az, aki hisz Istenben és Jézust elismeri. Csakhogy ez a definíció abszurd, mert akkor a muzulmánok is keresztények, sőt még akár a zsidók is. A muzulmánok szent embernek tekintik Jézust, a zsidók meg egy rabbinak, aki tévútra ment és hamis prófétaként lépett el. Azaz mindkét vallás "elismeri". Sőt, a muzulmánok pozitív formában ismerik el, hiszen náluk Jézus pozitív személyiség.

A legszorosabb definíció szerint meg csak az a keresztény, aki tagja az Isten által alapított Egyháznak és azzal teljes közösségben van. Ez viszont még a katolikusokat is kizárja.

Azaz kell találni valamilyen használható definíciót.

Én személyesen különbséget teszek egyháztag és keresztény között.

"Keresztény" az, aki elfogadja a kereszténység alaptételeit. Ki vannak így zárva a zsidók, muzulmánok, s sok magát kereszténynek nevező csoport, pl. jehovisták, mormonok, unitáriusok.

"Egyháztag" meg az, aki az Isten által alapított Egyház tagja valamilyen formában. Akkor abban a formában is, hogy annak szakadár részében tag, ha az illető szakadár rész érvényes apostoli eredetű és szertartásai Isten előtt szabályosak.

Tehát így "egyháztagok" a keletiek és a katolikusok. Talán még az anglikánok és metodisták is, ha nagyon megengedőek vagyunk, bár ők már erősen határeset. Míg ezeken kívül még "keresztény", de nem "egyháztag" a hagyományos protestantizmus szinte teljes egésze, valamint az újprotestánsok nagyobb része.
Kedves "Pártot kereső"
Nem kell tovább keresni, már megalakultunk és a bírósági bejegyzés vége felé tartunk. Mi valóban Jézus Krisztus pártja vagyunk!!! Vallásoktól függetlenül, isteni parancsokat betartva akarunk működni és országot erkölcsileg felhozni, gazdaságilag rendet tenni/ önfentartóvá lenni, államot korrupció mentséggel működtetni stb. Élhető Magyarországot akarunk!l Nevünk AQUILA Párt ( rövidítve AQP). Kérjük, menjen rá honlapunkra www.aquilapart.hu
Keressenek az AQUILA szóra is, sok cikket olvashatnak. Köszönjük, hogy elolvasták. Mi Isten Sasai vagyunk! Üdvözlettel Pável Márta Vargáné
@Max val Birca: "a vatikáni zsinaton ettől eltértetek és számunkra megmagyarázhatatlan engedményt tettetek a protestánsok felé, s a Bibliát valahogy kiemeltétek, mintha fontosabb lenne a Szent Hagyománynál. Nálunk maradt az eredeti felfogás: a Biblia és a Szent Hagyomány együtt egy egész, egyik sem fontosabb a másiknál. "

De lehet, hogy ez az elképzelés a hibás! :-) És a római egyház ismerte fel, hogy addig nem jól gondolkodtunk erről. Honnan tudod, hogy nem így van?
A gondolkodásunk fejlődik, az ismereteink nőnek egy-egy témában, és ezért előállhat, hogy felül kell vizsgálni a korábbi elképzeléseket. Ez a lényege a teológiának is, vagyis az Istenről való gondolkodásnak. Hogy egyre jobban ismerjük, egyre jobban feltárjuk, egyre jobb képet lássunk Róla...
A jobb látás és a több tudás pedig magában hordja a változtatás szükségességét! Aminek a dogmába merevítés szögesen ellentmond. Sajnos.
Pedig az igazságnak nincs félnivalója az állandó kutatástól, mert csak még jobban látszik, egyre tisztábban. A hazugságnak vagy a téves emberi értelmezésnek kell félnie a kritikai gondolkodástól! Ezért anakronizmus a dogma. Legalábbis abban az értelemben, ahogyan ma használjuk, vagyis, hogy TILTOTT a gondolkodás róluk és VITATHATATLANOK!!! Ez nonszensz. Az igazság egyházában. Az igazságnak nincs ettől félnivalója, még a megkérdőjelezéstől sem. Mert bizonyítani kell, hogy nem úgy van, és ez nem mehet, ha egyszer igazság és ez bizonyítható!

Ha a dogmát csak úgy értenénk, mint a hit alapvető tételeit, amelyeket adott időben igazolni tud az egyház, az lenne rendben. Mert ami ebből igazán alap, az ki van nyilatkoztatva (a Bibliában), tehát tény, úgy van, ahogy. És ezek éppen elegendőek alapnak! Amit pedig az egyház (atyák, teológusok, pápák) következtettek ki, azokban az emberi tényező miatt mindig lehet hiba. Tehát jó, ha később, az új ismeretek fényében megváltoztathatóak maradnak/-nának.
Nagy kár és hiba, hogy nem így van. Mert pl. ezért (is) csak egyházszakítással lehet másként értelmezni. És ez nem jó senkinek.
@eloi:

Alapvetően a kereszténység 2 fő csoportra osztható:
- apostoliakra: melyek szerint az Isten alapította Egyházzzal szerves kapcsolat szükséges, a Biblia nem elég,
- s sola scriptura elven állókra: melyek szerint ömagában a Biblia elegendő alap, más nem kell, a "hagyomány" felesleges emberi kitaláció, mely csak elrontotta az dolgokat.
@eloi:

Alapvetően a katolikus dogmafejlődés-tan számunkra elfogadhatatlan. Ha ugyanis valami dogma, akkor az nem fejlődik. Ha meg fejlődik, akkor nem dogma.

Számunkra minden logikával ellentétes valamiről azt állítani, hogy x évtől dogma lett, mert a dogma az nem "lesz", hanem eleve van.

Ezért sem tudjuk elfogadni azokat a katolikus új dogmákat, melyek nem léteztek a korai egyházban. Számunkra csak az dogma, ami mindigis is benne volt a dogmák között.

Persze jól ismerem erre a hivatalos katolikus magyarázatot, az árnyaltabb mint ahogy én most vázoltam, de gyakorlatilag éppen az az eredménye.

Számunkra a következő katolikus dogmák elfogadhatatlanok, mivel ezek mind új dogmák a mi véleményünk szerint:
- Szűz Mária szeplőtelen születése,
- a római pápa tévedhetetlensége,
- a római pápa Egyház feletti szerepe és adminisztratív hatalma,
- a Szentlélek Fiútól való eredeztetése.

Azt hiszem ez a 4 pont közismert. Megjegyzem: a 4. pontban a Vatikán időközben de facto elismerte a mi igazunkat... múltkor is jó volt hallani Benedeket amint a hiszekegyet az eredeti változatban mondta, a latin kiegészítés nélkül, amikor keleti templomba látogatott.
@aquilapart:

Nekem ez valami ingatlanhirdetésnek tűnik: "vegyen házat az Aquila Parton, a Balatonfüreden" vagy valami ilyesmi. Szóval már a névválasztás is dilettáns a part-párt kettőség miatt.
@Max val Birca: Hát... Azért eléggé sajátos és szubjektív kategorizálások ezek!
Többnyire csak játék a szavakkal, hogy ki keresztény, ki "egyháztag"?
Ez utóbbi pl. nem is használt azonosító. Legalábbis így nem. Én amikor ezt hallottam, az nagyjából azt jelentette, hogy vannak a hívő, aktív keresztények, meg egy csomó egyháztag, akik még a templomba sem járnak el, hitüket (ha van) nem gyakorolják, csak statisztikailag tagok.

De maradjunk a te definíciódnál. Talán a lényeget nem írtad le arról, hogy ki a keresztény? Az, aki elismeri Jézust Istennek, és követi Őt.
Nem elismeri, mint valódi személyt, prófétát, tanítót,... hanem ISTENKÉNT.
Keresztény tehát nem az, aki "elfogadja a kereszténység alaptételeit" (melyek is azok? - ezen ugye lehet vitatkozni), hanem, aki elismeri Jézus istenségét, vele egylényegűségét, ÉS követi Őt, a tanításai és az életpéldája szerint.
Nem olyan bonyolult ezt meghatározni.

Egyháztag: "Isten által alapított egyház tagja."
Melyiké? Ortodox? Római? Protestáns? Honnan tudhatjuk, hogy a protestáns egyházakat nem Isten alapította? A Lélek nem ott fúj, ahol akar? Ki illetékes meghatározni a Léleknek (!!!), hogy hol, kikből hoz létre gyülekezetet, egyházat? Ingoványos talaj a Lélek kifürkészhetetlen útjait firtatni, emberi ésszel.
Mi van pl., ha a korabeli egyház oly mértékben tért el a jó úttól, hogy a Léleknek nem volt más választása, mint adni egy jó nagy protestáns pofont? Ott fúj, ahol akar, és akkoriban bizony nem mentek valami jól a dolgok. Volt mit helyrebillenteni.
Nem érzem tehát emberként illetékesnek/alkalmasnak/elégnek magam arra, hogy megmondjam, mit tehet a Lélek/Isten és mit nem?

"érvényes apostoli eredetű és szertartásai Isten előtt szabályosak. "

Ez értelmezhetetlen. Jézus semmilyen kötelező szertartást nem alkotott. Kivéve a kenyértörést/boráldozat bemutatást, az Ő emlékezetére. De annak sem írta elő pontosan a mozdulatsorát, a konkrét helyét, idejét, módját. Minden más emberi találmány. Tehát sem nem szent, sem nem megváltoztathatatlan, sem nem kötelezően örökkön való. Tehát a szabályt az egyház hozta, emberek. A megfelelés tehát nem Istennek, Isten előtt kérdéses, hanem csupán az egyház előírásainak. Amelyek változtathatók, mert Isten nem írta elő, hogyan legyenek. Tehát tipikusan hagyományok. Emberi hagyományok, még ha eredetileg az apostoloktól vagy őskeresztényektől származnának is.
@eloi: Kedves Eloi!
Szeretném kérni, hogy olvass utánunk egy kicsit inkább, mielőtt csuklóból lesöpörnél.
Nekem mindenesetre úgy tűnik, hogy a mi - lehet kezdeti - próbálkozásunk már így is több, mint egy blog hozzászólásaiban jajongani.
Ha meg tudod fogalmazni jajod pontos okát, szívesen megpróbálok válaszolni!
@Max val Birca:

"már a névválaszt is" - Gyorsan lesöpörtél minket a lényeget érintő meglátásoddal.
A többi párt nevével tényleg nincs ilyen probléma! Biztosan attól ilyen jók!
@Max val Birca: Ez máris sántít ott, hogy a protestánsoknál is előírás a közösséghez tartozás, templomba járás. Tehát az egyházzal való szerves kapcsolat.
A határ tehát bizonyosan nem itt húzódik.

A sola scripturával nyilván átestek a ló túloldalára. Mert nem a mindent vagy semmit elvet kellett volna alkalmazniuk a hagyományokkal kapcsolatban, hanem a mindent ésszel, megfontolva elvet. (Lásd: Pál.)
De a kirobbantott gyilkolászás, vagyonátrendezés közben nem lehetett ilyen kifinomultan utat szabni. Öld a bálványimádó pápistákat és kidobni mindent, amit 1500 év alatt összehoztak... :-(
Ugyanakkor nem rossz gondolat különbséget tenni az "alapmű" és annak narrációi, értelmezései között! Vagyis ismételten csak azt mondom, hiba egyenlőségjelet tenni e kettő közé! És e hibából új hibák születnek. Méghozzá javíthatatlanok, ha dogmásítják őket! És ez nagy gond.
@aquilapart:

Melyik komoly párt regisztrált "part" domaint?
@Max val Birca: De tényleg ezen múlik?
Mellesleg melyik "komoly párt" oldotta meg eddig a problémáidat?
@Max val Birca: Már kérdeztem, hogy meddig tart nektek az egyház? Évszámmal. Tehát honnan gondoljátok, hogy addig az egyház vezetői hozhattak dogmákat, kihirdethettek, X évtől meg már nem?!
És ezt indokolni is kell. Különben önkényes azt mondani, hogy az első Y évszázadban még lehetett kihirdetni dogmákat, és csak azok a tutik, de mondjuk 1200-tól már nem (vagy 1054-től). Ha ezt nem tudod jól megokolni, akkor teljesen önkényesen és ötletszerűen szelektáljátok a dogmákat, zsinatokat, tanításokat!

A Szentlélek származása: amióta eszemet tudom, a római kat. Hiszekegyben mindig is azt mondtuk minden misén, hogy "...aki az Atyától és a Fiútól származik...!!!" Tehát nem tudok ezzel mit kezdeni. Melyik dogma az, amely nem ezt mondja?

A Pápa "adminisztratív" elsősége: Jézus egyértelműen megalapította a "Péterséget". Az első Pétere vagyis alap kősziklája az egyháznak Simon lett. Jézus azt mondta, erre (vagyis a Péterségre) alapítom egyházamat.
Mikor ezeket a sokszor nyomatékosított jézusi szavakat leírták az evangéliumokba, Simon már régen halott volt. Tehát aligha a halott Simonra kell érteni e szavakat. Mert, ha igen, akkor az egyház kőszikla alapja, amin a TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN a "pokol kapui" sem fognak tudni erőt venni, Simonnal együtt pár év múltával sírba szállt. Ez igen rossz hír lett volna már akkor, amikor a szent írók nyomatékkal leírták az egyháznak!!!
Ebből következően, a kőszikla alap nyilvánvalóan a mindenkori Péter. És ez bizony közvetlen isteni alapítású intézmény! Amennyiben Jézus Isten. Bizony.
@eloi:

"Már kérdeztem, hogy meddig tart nektek az egyház? Évszámmal. Tehát honnan gondoljátok, hogy addig az egyház vezetői hozhattak dogmákat, kihirdethettek, X évtől meg már nem?!"

A kérdésed eleve téves szempontot tételez fel.

A mi hitünk szerint az Egyház NEM hozhat dogmákat, sosem hozhatott, az I. században sem. A dogmák Istentől származnak és mindigis léteztek. Az Egyház nem tett mást, csupán ezeket megfogalmazta írásban, amikor erre szükség lett, jellemzően a IV. és V. században. Azonban téves azt gondolni, hogy bármi is ekkor született. Nem. A megfogalmazás is csak azért lett szükséges, mert abban az időben sokféle tévtanok jelentek meg, melyekkel szemben fel kellett állítani egy írásos definíciót.
@Max val Birca: Oké, értem. Vagyis a IV. - V. századnál húztatok egy önkényes vonalat. Mondván, aki ezután akar tisztázni egy hitkérdést és azt dogmában kihirdetni az már lecsúszott a lehetőségről.
Ennek megítélésére, meghatározására semmi alapotok vagy jogosítványotok nincs. Ellenben megkérdőjelezitek az V. század utáni egyház jogfolytonosságát és jogát, hogy meghatározza a hittételeket. Milyen alapon?
Semmilyenen. Csak mert így gondoljátok.
@eloi:

"A Szentlélek származása"

A niceai-konstantinápolyi változat szerint "aki az Atyától származik" és nem "aki az Atyától és a Fiútól származik", ez utóbbi nyugati betoldás későbbről.

Lásd az eredeti szöveget angol fordításban: www.ccel.org/ccel/schaff/npnf214.ix.iii.html
@eloi:

Nincs vonal húzva akkor. Pont ezt magyaráztam. Megfogalmazni bármit lehet bármikor, de nem lehet dogmát fejleszteni.
@aquilapart: Megnéztem a honlapot. Tiszteletreméltó hitéleti társaság vagytok. De a politikához semmi közötök. Egy lelkiségi mozgalom, közösség lelkiségi közösség lehet VAGY politikai párt. A kettő együtt nem fog menni.

Programot sem látok. Ha bejutnátok a parlamentbe, mihez kezdenétek? Mit akarnátok elérni? Hogyan? Hol a program, a tervek? A küldetés?
Nagyon kis csíra ez még. Jobbára csupán ötlet szinten lehettek. Ezt nem bántó szándékkal írom! De a politikához ennél jóval több kell.
Honnan lesz pénz kampányra, kiket nyerhettek meg támogatónak (főleg pénzadománnyal együtt)?
Hogyan készültök fel arra, hogy a farkasok között túléljétek? Legutóbb az LMP-nek a puszta küszöb átlépéséhez is komoly erőket kellett megmozgatnia, amerikai pénzeket, stb. És egy pártnak már indulás előtt meg kell lennie a különböző szakpolitikusainak! Kell legyen külpolitikához értő, mezőgazdasághoz értő, pénzpiacokhoz értő, hadászathoz értő..., stb. különben mivel kampányoltok? Hogyan vitáztok a többi jelölttel? ....
Őrült nagy és igen sokrétű feladat ez. Sok sikert hozzá!
@Max val Birca: Nem is fejlesztették, hanem újakat csináltak.
@Max val Birca: Az említett Benedek Pápa még sehol sem volt, amikor már mindkettővel imádkoztuk! Vagyis évtizedek óta minimum.
Ebből is látszik, hogy mennyire igaz, hogy sokszor szükséges az utólagos pontosítás! :-)
A níceai zsinaton is nyilván beleértették, mert nekik még talán evidens volt, vagy nem volt lényeges, hogy külön-külön le legyen írva, hiszen már akkor is tény volt, hogy a Fiú és az Atya egyek! Az már csak túlragozás, hogy az Atyától és a Fiútól származik, mert egy Isten van!
De lám, később szükség lett a kihangsúlyozására annak, hogy mindkét isteni személytől származik. Ami oktalanság, hiszen nem tud nem mindkettőtől származni, ha Ők ketten egyek, ugyanazok, tehát egyetlen Isten!
Bőven elég lett volna a szőrszálhasogatók miatt azt írni, hogy aki az Istentől származik! És nincs felesleges vita.
@eloi:

Péter ügye. A gond az, hogy ha a katolikus értelmezés igaz, akkor sem jelenti Róma elsőbbségét. Ugyanis Péter nem csak a római egyházat alapította meg, hanem az antiókiait is. Azaz ezek szerint a mindenkori antiókiai püspök (pátriárka) is mondhatná, hogy az egyetemes kereszténység feje.

Más részről a Szent Hagyományban nincs nyoma, hogy a római pápa valamiféle egyetes, adminisztratív hatalmú egyházfő lenne. Erre a legmegdöbbentőbb bizonyíték a katolikusok által is teljes mértékben elismert I. és VI. egyetemes zsinat vonatkozó határozatai.

A I. niceai zsinat 6. kánonja pl. kimondja:

“Az ősi szokások Egyiptomban, Líbiában és Pentapoliszban érvényben maradnak, s az alexandriai püspök hatáskörrel rendelkezik ezeken a területeken, ugyanolyan módon, ahogy ez a római püspök esetében is történik. Hasonló módon történik ugyanez Antókiában is és a többi tartományban, minden egyház megtartja szokásos jogait.”

(Az előbbi linken megtalálhatod.)

Magyarul minden egyházmegye autonóm és nincs közös "elnök".

A Péter-szikla Péterre személyesen értendő, belemagyarázás, hogy ez utódaira is vonatkozni. S mint mutattam, ezt kezdetben maguk a római pápák sem gondolták másképp.

A másik érdekes zsinat a VI. egyetemes, ennek egyik döntése ERETNEKSÉGNEK nevezi a római pápa dogmatikai álláspontját. Érted? A zsinat eretneknek nevezi az állítólag tévedhetetlen római pápa, aki az Egyház állítólag teljhatalmú feje, hitbéli álláspontját, s ezt a zsinatot a katolikusok természetesen elismerik!

Lásd: www.ccel.org/ccel/schaff/npnf214.xiii.xiii.html
@eloi:

Ez tévedés. Szerinted tehát pl. a IV. századtól lett Jézus egyszerre emberi és isteni, s előtte valami más volt?
@eloi:

Hát nem éppen. Idézem a hiszekegy eredeti teljes, ide vonatkozó szövegét:

"Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben, aki az Atyától származik, akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút."

Na most, ha szerinted csak azért nem szerepel a származikban "és a Fiútól" rész, mert ez magától értetődő volt, akkor miért szerepel a dicsőítünkben ez a "felesleges" rész is?
@eloi: Kedves Eloi! Köszönöm, hogy utánunk olvastál
Igazad is van, meg nincs is! A te szemeddel nézve valószínűleg ugyanazt gondolnám, mint Te most! Valóban nincsenek sem külföldi sem hazai pénzügyi forrásaink. Szakértőin azért már akadnak. Nem olyanok, akik a parlament és a nagyobb pártok környékén lófrálnak, az ilyenek képességeivel egyébként is már tisztában vagyunk. Tényleg hitéleti társaságként indultunk és vagyunk együtt már húsz éve, de szerencsére a tisztességes emberek között is akadnak szakértők, olyanok is, akik önös érdek nélkül is hajlandóak tenni másokért.Eddig is megtaláltuk és eztán is meg fogjuk találni egymást! Olyan párt, amiből 12 egy tucat, van már elég, semmiképpen nem akarunk ilyenek lenni!
Két érvem van, ami mellettünk szól. Az egyik, hogy nagyon sok ember van, aki szomjazza azt, amit mi is képviselünk. Igény tehát van egy olyan pártra, mint a miénk.
A másik érv ennél sokkal fontosabb. Hiszünk annyira Istenben, hogy higgyünk az Ő gondviselő segítségében. Ezt meg is adta nekünk mindig! Különben nem tudtunk volna sok év óta az Ő ügyéért dolgozni eddig is - a kezdetektől ingyen, egyesületként. Jézus is erre biztat minket: "Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? ...Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!(Mt 6.31) Ugyanezt tanultuk kedves Szentünktől Avilai Teréztől is: "Isten és én: mi vagyunk a többség." Ezzel a bátorsággal kezdtünk bele ebbe a feladatba!
@eloi: Részben egyet értek. :-) Az jó, hogy a világi dolgokban többé-kevésbé tárgyilagosan, és józanul tud gondolkodni a többség (ez manapság nagy erény :-)), azt viszont nem gondolnám, hogy azért, mert egy tömörülésben akár több millió ember is részt vesz, már okvetlenül lobbiznia kellene az országgyűlésben. A vallás, a hit továbbra is lelki kérdéskör, a politikai meg szimplán nem az. Ha az egyház(ak) el akarnak valamit érni anyagilag, gyűjtsék össze a hívek a pénzt! Ha anyagilag független tud maradni a nagypolitikától, akkor - elviekben - politikailag is független maradhat. Nincs szükség lobbizásra. A hitnek sincs szüksége politikára. Szerintem.
"@eloi: Részben egyet értek. :-) Az jó, hogy a világi dolgokban többé-kevésbé tárgyilagosan, és józanul tud gondolkodni a többség (ez manapság nagy erény :-)), azt viszont nem gondolnám, hogy azért, mert egy tömörülésben akár több millió ember is részt vesz, már okvetlenül lobbiznia kellene az országgyűlésben. A vallás, a hit továbbra is lelki kérdéskör, a politikai meg szimplán nem az. Ha az egyház(ak) el akarnak valamit érni anyagilag, gyűjtsék össze a hívek a pénzt! Ha anyagilag független tud maradni a nagypolitikától, akkor - elviekben - politikailag is független maradhat. Nincs szükség lobbizásra. A hitnek sincs szüksége politikára. Szerintem. "

Ez jól hangzik. Kérdeznék valamit: 1930-as években, a fogyatékosokra, és kisebbségekre hátrányos törvényeket fogadnak el. Van-e szüksége lobbizásra? Köteles-e az egyház miden fórumon tiltakozni, nyílt leveleket írni, minden erejét latba vetni?

Ha igen a válasz, akkor jöhet a következő pont: OK, de most nincs ilyen helyzet. És ezt konkrétan ki mondja meg, ki dönti el helyettem, hogy most szükség van-e az egyház "lobbizására"?
Mert ha valaki más, akkor az diktarúra.
Mellesleg igenis kötelességünk "lobbizni" betegek, esetleg fogyatékosok, vagy annak gondolt emberek megsemmisítése ellen, bármilyen elv vagy társadalmi konszenzus alapján történik is, ezt tette a német egyház a nácik alatt.
Nem nehéz belátni, hogy ma is történnek olyan dolgok, semmísítenek meg úgy élteket ezerszámra, amiket nehéz tiszta szívvel, nyugodt lelkiismerettel elfogadni, hogy morálisan rendbe van. (persze van egy felsőbb elv, ami szerint lehet. Mindig van)
ez az utolsó mondat béna lett, arra akartam utalni, hogy midig kimagyarázza a társadalom, miért van rendben kioltani életeket (nem érdemli meg, rossz lenne neki élni, rossz körülmények várnának rá)
@eloi: Kedves Uram!

Nem értem Önt, de nem is baj. Látom társunk már válaszolt, de azt gondolom, nekem is (mint az elnöknek) szólnom kell.
Most sorra idézem az Ön kérdéseit, az én válaszommal:
A program: Sok párt még a választás előtti hónapokban sem teszi fel a programját - sőt, mint kiderül, nincs is nekik… és még a Parlamentbe bejutva is csak évekig ötleteznek, sajnos!-, nemhogy végleges engedély megkapása előtt, hogy lehetne fent? Senki sem tesz ilyet. De megnyugtatom, a mi programunk készen van, 25 oldal, és lényegében nem fogunk rajta változtatni, csak – elemezések után - még részletesebbé tesszük, és ha valamit kifelejtettünk volna, az még bekerül, de alapkoncepciójában készen van. Engedélyre várunk és 24 órán belül a honlapon lesz, ezt ígérhetem.
Napokban olvasgattam egy parlamenti párt programját, nos ahhoz képest a miénk egy csúcs szuper. Remélem, hamarosan feltehetjük a honlapunkra, nem tőlünk függ - kérem addig időnként nézze meg - remélhetőleg nyárra meglesz a jogerős engedélyünk is.
„Egy lelkiségi mozgalom, közösség lelkiségi közösség lehet VAGY politikai párt. A kettő együtt nem fog menni. „Ezt Ön mondja, mi pedig bebizonyítjuk, hogy menni fog. Hitbelileg a katolikusok vagyunk, de nem vallásokhoz tartozóan alakultunk, mert Istenen kívül senkinek sem lehet irányító ereje felettünk. Senki kedvérét, sem különböző érdekek mentén nem akarjuk az isteni irányt módosítani. Bízzon Istenben, mi is azt tesszük, akkor menni fog.
„Nagyon kis csíra ez még. Jobbára csupán ötlet szinten lehettek” Ez kis csira? Mekkora egy ricinus mag? Mi lesz belőle? Ami 23 éven át együtt tart 40 embert, több száz szimpatizánst, kis templomot építtetett saját erejéből, heti 130 gyereket tanított egyesületként ingyen, napi 60-70 elfekvő, haldokló embernek adott/ad lelki-segítséget stb., az nem olyan kis csira! (Kik indultak ilyen nagyon pozitív múlttal a meglévő pártok közül?) Mi nem ötletezünk, kőkemény, humánus, igazságos és racionális elképzeléseinek, szándékaink vannak!
Igaz, ehhez okos nép is kell, hogy meg tudjuk velük érteni mi jó és mi a rossz nekik! - Lehet, hogy előbb még ezzel is foglalkoznunk kell - ezért lehet, hogy csak 6 év múlva robbanunk be, mindegy mi elkezdjük -, mert aki egy kis pénzért eladja a szavazatát, vagy mert a kocsmában fizetnek neki, és máris rájuk szavaz - utána meg 4 évig éhezik…- , azokkal nem lehet új, erős hazát létrehozni. Előbb még a nép öntudatára is kell építeni. Igen sok munka, sok erő, de sok okos, nyitott és jó szándékú emberre is szükségünk van.
„Honnan lesz pénz kampányra” Mindent 14 évig önkéntesként dolgoztunk - ingyen is adtuk az AQUILA Egyesületben, ami most párttá lett -, kis templomot építettünk pénz nélkül, ez ne menne? Menni fog!
’”Hogyan készültök fel arra, hogy a farkasok között túléljétek” Igen talán ez legnehezebb kérdés. Ha félünk, vagy nem hiszünk benne, nem is fog menni. Igen nagy mocsok és a lelki, erkölcsi kosz van itt. És nemcsak a felsőbb szinten korruptak az emberek, hanem a többség a maga szintjén is az, azt vesz el, amihez hozzáfér. Baj van itt, iszonyú nagy baj! De ha senki nem kezdi el a rendtevést, az isteni erkölcsiség visszaállítását, a felelősségteljes gondolkodás újra "divatba hozását", akkor már a gyerekeinknek vége, ezt nem akarhatjuk. Remélem Ön sem.
…”meg kell lennie a különböző szakpolitikusainak”… Köztünk 80% rendelkezik jó szakmai diplomával - és nem vett diplomákkal…-, és értelmes, okos, nyitott külsősökből is létrehozunk egy szakmai tanácsot, ami nem politikai alapon működik, már dolgozunk az ügyön.
Nem lehet örökké tehetetlenül széttárni a kezünket, valakinek el kell kezdeni. Higgye el, mi sem önmagunktól tesszük, erre minket Isten presszionál, csak engedelmeskedünk, mert Ő tudja mit akar.
Mi, az AQUILA Párt erőszakkal - mivel szabad akarat van - nem tehetünk semmit sem. Mi megmutatjuk, hogy vagyunk, így is lehet, terítéket teszünk - de nem ehetünk mások helyett…-, Isten velünk van, de mi senki helyett nem akarhatunk jobb, becsületesebb, igazságosabb életet élni, csak magunk tehetjük az életünket jobbá. Mi meg fogjuk tenni, amit tennünk kell, a többi nem a mi dolgunk.

Üdvözlöm (Pável Márta) Varga Péterné a bejegyzés alatt álló AQP elnöke.
@Max val Birca:

A kereszténység vadhajtásai?

A keresztény gyarmati rendszerről egy ember, akinek a kereszténység a specialitása, W. Howitt, a következőket mondja: „Azoknak a barbárságoknak és elvetemült rémtetteknek, amelyeket az úgynevezett keresztény fajok a világ minden táján és minden nép ellen, amelyet le tudtak igázni, elkövettek, nincs párja a világtörténelem semmilyen korszakában, semmilyen fajnál, bármilyen vad és műveletlen, könyörtelen és szemérmetlen is volt az”. A holland gyarmati gazdálkodás története — és Hollandia a XVI. Század tőkés mintanemzete volt— „az árulás, megvesztegetés, orgyilkosság és aljasság felülmúlhatatlan képét tárja elénk. Mi sem jellemzőbb, mint a celebeszi emberrabló rendszerük, amellyel Jáva számára rabszolgákat szereztek. Az emberrablókat e célra külön kiképezték. A rabló, a tolmács és az eladó voltak a főszereplők ebben az üzletben, és a bennszülött hercegek a főelőadók. Az elrabolt ifjakat a celebeszi titkos börtönökbe rejtették, míg megértek arra, hogy a rabszolgahajókra küldjék őket” Makasszar város például tele van titkos börtönökkel, egyik szörnyűbb, mint a másik, zsúfolva nyomorultakkal, a kapzsiság és zsarnokság áldozataival, akiket erőszakkal elszakítottak családjuktól, és láncra vertek.
Amerika arany- és ezüsttelepeinek felfedezése, a bennszülött lakosság kiirtása, rabszolgaságba döntése és a bányákba való eleven eltemetése, Kelet-India kezdődő meghódítása és kifosztása, Afrika átváltoztatása kereskedelmi vadaskertté, ahol fekete bőrűekre vadásztak, jelzik a tőkés termelés korszakának hajnalát. Ezek az idilli folyamatok az eredeti tőkefelhalmozás fő mozzanatai. (Marx:Tőke)
@Szúrófény:

S ez mennyiben mond ellen annak amit én írtam?
süti beállítások módosítása