A Fent és Lent blog Dr. Bibó című sorozata jelentkezik. Kígyónak lábsó, magyaroknak offshore. Negyedik rész.


- Na, mondják, gyerekek! Miért jöttek? - tért a tárgyra lendületesen Dr. Bibó legutóbbi látogatásunkkor.

- Az érdekel minket nagyon, hogy mi lesz Egyiptomban. Mikor lesz végre stabil rendszer? És hogy fog majd az kinézni?
- Köszönöm a kérdést. Jólesik, hogy olyan képességet is belém látnak, amivel nem csak, hogy én nem rendelkezem, de igazából senki sem. Ilyen ügyben társadalomtudományilag megalapozott előrejelzést nem igazán lehet tenni. Elcsépelt párhuzamot fogok hozni ennek bemutatására, de olyan jól írta meg a Beissinger, hogy a maguk olvasói is találhatnak benne értéket. Szóval van ez a nagy és rengeteg adatot feldolgozó kék könyve a Beissingernek a szovjet állam bukásáról, amiben az a vicces, hogy grandiózusságával tulajdonképpen emlékeztet is a szoc-reálra. A különbség az, hogy a szovjet építményekkel ellentétben ez a mű szép, és "működik". - Dr. Bibó ezen a ponton természetesen odasétált a könyvespolcához, és leemelte róla a kötetet. 
- Na, és ezzel a sztorival indul a könyv: 

„1991 május 18-án két szovjet űrhajóst lőttek ki a baikonuri űrrepülőtérről egy négy hónapos rutin küldetést elvégezni a MIR fedélzetén. Amíg odafent voltak, alattuk egy világ elpusztult, egy másik pedig létrejött. Mire visszatértek a földre, már nem tudták, hogy az ország, ami útnak indította őket, létezik-e még, és hogy melyik államhoz tartoznak ők maguk az űrhajójukkal együtt."

- Beissinger kifejti, hogy a szovjet összeomlás sztorijában nem csak az az érdekes, hogy - az űrhajósokon kívül - a társadalomtudósok sem látták előre a dolgot, hanem az is, hogy utólag viszont elkerülhetetlennek, a rendszerbe kódoltnak szokták leírni. Szóval a szovjet állam bukása az esemény előtt lehetetlennek tűnt, utólag pedig már elkerülhetetlennek látjuk. "Szovjet birodalom"-ról is csak az összeomlás után lett divat beszélni, mert a birodalmak ugye összeomlanak... A bűnmegelőzésben már jól működik a társadalomstatiszikai alapú előrejelzés, de makropolitikai vonalon nem igazán látjuk előre a jövőt. Szóval gyerekek, olvassanak csak sokat Egyiptomról és drukkoljanak annak, hogy ez a borzalmas, rengeteg vérrel járó politikai instabilitás gyorsan véget érjen. Az természetes, hogy érdekli magukat, hogy mit hoz a jövő, meddig tart ez az őrület, és mi lesz utána, és egy politikai elemző nem teheti meg, hogy kitér egy ilyen kérdés elől. De én szerencsére nem vagyok az, úgyhogy ha engem kérdeznek, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy két híradó megnézése között körülbelül annyit tudok a világ ilyen dolgairól, mint a már említett szovjet űrhajósok a visszatérés előtti órákban.



(idézet forrása: Beissinger, Mark (2002).: Nationalist Mobilization and the Collapse of the Soviet State. Cambridge University Press: NY, NY: 1. o. Idézet fordítása: Tékás Lacika)

A Dr. Bibó sorozat további részei:
1. A médiabotrány mint nyilvános akasztás
2. A fesztiválokon sincs elég jó nő?
3. Igaziak-e a Puzsér-féle lázadók?