Miközben a magyar nemzeti tőke pártja a saját mozgástere tágításáért vívott harcában beletáncolt az euroatlanti-orosz konfliktus közepébe, a magyar nyugatos demokraták és oroszbarát nemzetiek belső konfliktusban játsszák újra és fokozzák tovább azt a feszültséget a globális függéseink között, ami most, mint a történelem során már annyiszor, a magyar nép bőrére megy. A netadó elleni tüntetésekben a középosztály politikai aktivizálódása találkozott össze a nemzetközi színtéren adott euroatlanti-orosz konfliktussal és járul hozzá annak belső lejátszásához.

De mit is jelent mindez?

Az euroatlanti–orosz konfliktus

Jelenleg a világ és benne az eurázsiai térség nagyhatalmi tömbök közötti újrafelosztása folyik.

Ukrajna - a hidegháború újrakezdődött! // Kijevben nem a Jó és a Gonosz küzdelme zajlik //Ukrajna: mit kell tudni a háborúról a szomszédban?

Ezért érdemes emlékeztetni rá: a Kádár-rendszer Magyarországa formálisan a szovjet érdekszféra országa volt, de nyugatos, különutas politikát folytatott elsősorban gazdasági alárendelődése (az eladósodás) miatt. Jelenleg, formálisan a nyugati érdekszféra országaként Oroszország-barát politikát folytatunk ismét csak gazdaságunk külső kötődései miatt.

Ám az ország billegése a hatalmi tömbök között csak felszín. Magyarországot a krónikus külső finanszírozási igénye, félperifériás alárendelődése, illetve az ebből rendre megszülető kitörési kísérletek valójában végig ugyanott tartják.

A felzárkózás egy mítosz //Soha nem érjük utol a Nyugatot

Magyarország függősége a világhatalmi helyzet változásait követve hol inkább csak egy hatalmi tömbhöz kötődik (1990–2010), hol pedig - mint 1956–1990 között és most is - inkább a kettős függőség felé mozdul el.

A mostani konfliktusban az Egyesült Államok nem csak azért alkalmaz nyomást Magyarországra, hogy az érdekei itt érvényesüljenek. Hanem azért is (itt és itt), hogy üzenjen a kettős függőség többi hasonló országának (Szlovákiának, Csehországnak, Bulgáriának, Romániának).

Globális függőség és a helyi középosztály

A félperifériás helyzet azonban nem valamiféle állandóságot jelent, hanem azt, hogy a (fél)periféria elszenvedi a kapitalizmus centrumában lezajló gazdasági ciklusokat. Ezek a ciklusok termelési forradalmak, profitválságok, vagy tőkekiáramlás képében jelentkeznek.

1989: Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához (Fordulat)

Ezek a nemzetközi munkamegosztásban is lezajló ciklusok alakítják a félperiféria társadalmi szerkezetét: a munkások/munkanélküliek, a helyi elitek és a középosztály helyzetét.

Amikor a (fél)perifériára a centrumból tőke áramlik, az a helyi társadalomban a polgárosodás illúzióját kelti. Magyarországon a Kádár-rendszerben a beáramló tőke hitel volt és kéz a kézben járt olyan tulajdoni és fogyasztási minták terjedésével, amelyek a polgárosodás élményét adták. Ilyen volt a Kádár-rendszer utolsó két évtizede és bizonyos mértékig a rendszerváltás utáni időszak egy része is. E polgárosodás fogyasztási mintájának az ára a romló fizetési egyensúly és a függés növekedése volt.

Polgárosítás, eladósodás, elszegényedés

Amikor a világgazdaságban a hitelkínálat szűkül, a periférián is kiigazítások következnek; megszorítások és a, hitelek helyett „működőtőke-beáramlás és privatizáció”, tehát a hitelből megvalósított beruházások értékesítése.

Ez a korrekció a helyi társadalmi szerkezetet is átformálja: a külkereskedelmi többlet elérése érdekében a fogyasztás helyett a termelés kerül előtérbe. Ennek nyomán a középosztályosodás élménye megakad, új proletarizáció indul meg, az állami kontrollok is elősegítenék a munkaerő kínálatát, csökken a munkaerő ára.

A magyar nemzeti tőke pártja

A fönti korrekció végrehajtását jól mutatja az Orbán-rezsim politikája is. Ez egyrészt a nem magyar tulajdonú exportképes ágazatok termelésének elősegítésére épül. Ezt jelzi a „munkaalapú társadalom” , az „újraiparosítás” szlogenje, a közmunka-program és egyes nagyvállalatok stratégiai partnersége, az oktatási rendszer átalakítása.

De ennek a korrekciónak a része a korábbi középosztály – és ebben kiemelten a humán értelmiség – újratermelését szolgáló felsőoktatási lehetőségek szűkítése is.

A rezsim másik jellegzetessége, hogy a ciklusban éppen visszaszoruló nemzetközi tőke kárára és a saját nemzeti tőkései javára próbálja meg újracsoportosítani a termelőeszközöket és a piacokat. Ezt szolgálják az ágazati különadók és más adminisztratív eszközök.

Kommunista-e a Fidesz állama? // Kúlság-e az antikapitalizmus?

A lecsúszó középosztály a nyugat barátja

A világgazdasági ciklushoz való alkalmazkodás és az Orbán-rezsim ezt szolgáló konkrét politikái a középosztály - ebből főként a humán- és akadémiai értelmiség - általános helyzetének megrendülésével és korábbi kiváltságainak elvesztésével jár.

A megrendült középosztály egy része így lesz a Fidesz-rezsim természetes politikai ellenfele. A lecsúszásban lévő középosztály félelmeit a megmaradt kulturális tőkéjével párosítja, és politikai aktivitássá alakítja.

A netadó elleni tüntetésekben a középosztálynak - a szülőknek és gyermekeiknek - ez a politikai aktivizálódása találkozik össze a nemzetközi színtéren adott euroatlanti–orosz konfliktussal és járul hozzá annak belső lejátszásához.

Az ideológiai felszín

Annál is inkább, mert ilyen megrendült helyzetű középosztály nem csak nálunk van. Bulgária, Románia és Ukrajna esetén is ez adta egy nyugatbarát politikai ellenállás egyik lényeges bázisát. A válság hasonló társadalmi csoportokat nyugaton is prés alá helyezett, ott pl. az Indignados és az Occupy hasznosította a benne lévő energiákat.

Kijevben nem a Jó és a Gonosz küzdelme zajlik // A Crucial Romanian Autumn

A középosztály a politikai harchoz jellegzetesen az ideológiát szállítja. Mégpedig a korábbi kiváltságait biztosító korszak jelszavaiból. A középosztály nosztalgikus ideológiája - a helyi politikai ideológiai táborok örököseként - elsősorban a kelet–nyugat tengely mentén mozog.

Ezért része ennek az ideológiának az EU, valamint jellegzetesen kelet-európai értelmiségi célokként a modernitás és a nyugat, 2010-et követően pedig a "demokrácia"és "jogállam" hívószavai. Ez a mostani tüntetésekben az internetkultusz jelszavaiban is látható. Új elemként pedig az eddig szűkebb rétegeket elérő "demokrácia" hívószavai az első pillantásra is nagyobb hatást elérni képes korrupció-ellenes érzelmekkel egészültek ki.

Smartphones and the European flag: the new Hungarian demonstrations for democracy