Alinsky a tapasztalatait 12 szabályba tömörítette. Ezek nem éppen széplelkű elképzelések, hanem a gyakorlatban tesztelt harci szabályok. Íme:

1. Nem csak az a hatalom, amivel valóban rendelkezel, hanem az is, amiről az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel. A hatalomnak két fő forrása van: a pénz és az emberek. Akiknek nincs pénzük, a testükből kell felépíteniük a hatalmat.

2. Sose kerülj kívül az embereid tapasztalati körén. Csak zavarodottságot, félelmet és meghátrálást fog eredményezni.

Amilyen menő volt egy időben "adót optimalizálni", okoskodni, annyira lett mostanában mindenki büszke arra, mennyi adót fizet. Kedvelt érvelés a "meg lehet nézni a fizetési lapomat, nem ám minimálbér", "el kéne menni dolgozni oszt akkor lehet pofázni" vagy a "ne az én adómon élősködjenek".
Megváltozott a morál, szép dolog, de mire fel is a nagy melldöngetés? Az adózás? Hol kapunk belőle vissza?

A nyugdíj az állam szempontjából csak viszi a pénzt, jó lenne valamit kitalálni, egyelőre vannak a magánnyugdíjpénztárak, de azért még állami nyugdíj is. Én már pont azok közé tartozom, akik kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok. Így abból lenne nyugdíjam, amit az évek során befizetek, vígan élhetem az életem, nem kell törődnöm a jövővel, megkapom a nagy lóvét 65 éves koromban.

Alinsky: Az általános félelem a konfliktustól és a konszenzus és az alkalmazkodás hangsúlyozása tipikus értelmiségi fecsegés. Hogyan érnél el konszenzust konfliktus nélkül? Valójában a konfliktus alapvető része a nyitott társadalomnak. Ha a demokráciát zenei darabként próbálod elképzelni, akkor a fő motívuma a disszonancia harmóniája lenne. Minden változás mozgást jelent, a mozgás súrlódással jár, a súrlódás hővel. Konszenzus csak egy kommunista vagy fasiszta totalitárius államban van.

Nem tudják, de különben is kit érdekel. Ők Művészek, és tök fasza live act-eket meg performanszokat meg Street Art action-öket csinálnak. Például a Ráday utcában, a közösségi történeti percepcióról (vagy miről). Nem is elemzgetnék, az alkotás önmagáért beszél - szóval van ez a tábla:

 Ez még önmagában nem műalkotás. Felette az a cetli, na az a műalkotás.

A közösségi szervező Alinsky egy rendhagyó akcióról mesél:

Alinsky: A leghatékonyabb taktikáink nem csak hogy teljesen erőszakmentesek, de gyakran a puszta fenyegetés elég ahhoz, hogy térde kényszerítse az ellenséget. Hadd mondjak egy példát. 1964-ben, ami választási év volt, Daley polgármester kezdett kihátrálni néhány korábbi ígérete mögül, abban a hitben, hogy a mozgalmunknak elfogyott a lendülete, és többé nem jelentünk valós politikai fenyegetést számára. Be kellett bizonyítanunk Daley-nek, hogy téved, viszont az ellenfelét sem tudtuk támogatni, ami politikailag sarokba szorított minket. Úgy döntöttünk, elhagyjuk a hagyományos politikai küzdőteret, és személyesen Daley-re sújtunk le. A leghatékonyabb módja ennek nem valamilyen nyilvános tiltakozás volt, hanem ha országos nevetség tárgyává tesszük.

Magyarországon méltatlanul kevéssé ismerik a közösségi akciók császárát, Saul Alinsky-t, akitől egykor rettegett a konzervatív Amerika, akit volt, hogy abban a pillanatban letartóztattak, ahogy megérkezett egy városba, akit halála óta egyetemeken tanítanak, akiből Hillary Clinton a diplomamunkáját írta, és akinek módszereit egykor egy Barack Obama nevű fekete közösségszervező oktatta Chicago-ban.

Alinsky 1909-ben született, és a nagy gazdasági világválság idején vált felnőtté, amikor Amerika – szerinte – közelebb járt a forradalomhoz, mint azt utólag bevallják. A 30-as évek elejének radikális légkörében kezdett el kriminológusi állása mellett közösségi szervezőként dolgozni, amivel aztán többé nem is hagyott fel.

Belekezdünk egy sorozatba, hogy kiteregessük egy kicsit a szennyest.

Kit olvasnak ezek az elmebeteg 4K!-sok? Ha se nem a Mein Kampf-ot bújják a tökéletes tömegmanipuláció technikáit keresve, se nem a cionisták bujtogatják őket az ifjúság megrontására, akkor ki küldte őket? Mit akarnak? Honnan veszik a bátorságot?

Itt az ideje egy kis coming out-nak.

Alinsky volt az egyik ember, akitől a legtöbb magabiztosságot kaptuk a 4K!-hoz, akit olvasva láttuk, hogy amit mi homályos inspirációként éreztünk, azt valaki már tesztelte, formába öntötte és hatékony technikává fejlesztette.  

Amikor 4K! akciót tervezünk, fél szemünkkel Alinsky-re sandítunk. Vajon működőképesnek találná, amit csinálunk? Itt az ideje, hogy egy kicsit tudatosan is terjesszük az ideáit és a módszereit, mivel meggyőződésünk, hogy ez a megközelítés az egyik forradalom, amire a magyar társadalomnak jelenleg szüksége van.

Amikor nyáron az Általános Tüntetést rendeztük a Kétfarkú Kutya Párttal, többen nem értették, hogy akkor mi most a közösségi érdekérvényesítés ellen vagyunk? Lófaszt. Azért parodizáltuk a táblalengetős-skandálós-hazamenős tüntetéseket, mert szeretjük Alinskyt.

Alinsky. Az meg ki?

A sorozat többi része:

Mindennapi Alinsky-nk X. - A középosztály boríthatja lángba az országot

Mindennapi Alinsky-nk IX. - "Szerettem fogdában lenni"

Mindennapi Alinsky-nk VIII. - "Nem találtak el, és én sem őket, amikor visszalőttem, bazmeg"

Mindennapi Alinsky-nk VII. - Hogyan győzz meg egy papot

Mindennapi Alinsky-nk VI. - Az elit haragja segít

Mindennapi Alinsky-nk V. - A radikálisok 12 szabálya

Mindennapi Alinsky-nk IV. - Ne félj a konfliktustól

Mindennapi Alinsky-nk III. - A rettegett szarósztrájk

Mindennapi Alinsky-nk II. - Az meg ki?

Mondjuk amióta itthon az SZDSZ stipistopizta le e kategóriát, úgy egyébként is vérciki már a Lauder gimiben is odaszavazni, őket szeretni – de most nem erről, sőt nem is zsidózásról lesz szó.

Svájcban nemrég népszavazást tartottak, ahol az ottani Jobbik – mely arabgyűlölő és zsidónyaló (na, ezt rakd össze kedves kurucinfó!) – elérte, hogy kérdezzék már meg a jónépet, akar-e müezzinre ébredni, akar-e minareteket látni a szomszédban. A kérdés persze pars pro toto lett feltéve – elvégre nincs olyan baszott sok minaret Svájcban, viszont van vagy félmillió muzulmán, s a velük szembeni össznépi közutálat, közfélelem jól levezethető a minaretellenességben. A tornyokat kifogásoljuk – ám azért mindenki összekacsint, és érti, mire is megy ki a játék. Hát arra, hogy Svájc maradjon fehér alpesi ország, ahol tehenek vannak meg templomtornyok harangoznak, ahol stüszikalapos öregurak és dirndlis nénik mennek vasárnaponként a templomba, ahol nem mindenféle színes jöttment népség rondítja össze a villamosmegállókat önnön létével, meg kirívó ruházkodásával. Ergo menjenek a répába a muzulmánok, körülbelül ezt üzente a hatvanszázaléknyi svájci.

Hétfőn kezdődik a Koppenhágai Klímacsúcs, ahol sok minden eldőlhet a világ jövőjét illetően. Vagy nem. A magyar miniszertelnök mindenesetre ott lesz, a Greenpeace pedig gondoskodott róla, hogy a MEH-nek is átmenjen az üzenet.

Változik az éghajlatunk, eltűnt az igazi tavasz meg az igazi ősz, a fehér karácsony már népmesei fordulattá olvadt. Ennek visszafordítására kevés, ha lekapcsoljuk a villanyt, amikor nem vagyunk a szobában, nemzetközi szintű megállapodásra és kibocsátás-korlátozásra van szükség. Nagy várakozásokkal néz mindenki a Klímacsúcs elébe, bár a remény, miként Obama elnöksége kapcsán is, egyre halványabb. A Greenpeace azért megpróbálja táplálni a reményt, kemény javaslatokkal állt elő a résztvevők számára, hogy a Föld megmeneküljön az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól.

A Zöld Párt után újabb közéleti formáció kínál álláslehetőséget az interneten.

A Tomcat-féle Magyar Szociális Zöld Párt az expressz.hu oldalon keresett képviselőt, a 4K! szlogenjét lenyúló, Szepessy Zsolt monoki polgármester alapította Összefogás Párt a profession.hu-n keres értékesítési munkatársat.

Különösebb elvárásuk nincs a jelentkezőket illetően:

Mindazok jelentkezését várjuk, akikben még él a vágy, hogy tegyen valamit az ország boldogulásáért.

Még hogy korrupt a rendszer és le vannak osztva a helyek! Itt kérem nyílt tendereztetés zajlik. Legalábbis azon a szinten, ahol csinálni is kell valamit a pénzért.