"Az (...) egészségügyi törvény, a román közszolgálati televízió átpolitizálása és Ponta miniszterelnök brüsszeli állásfoglalásai arról, hogy folytatja az IMF követeléseinek megvalósítását, tisztán mutatja, hogy ugyanazzal a politikai érvelésrendszerrel állunk szemben, függetlenül az éppen aktuális szereplők nevétől."

A lefelé spirál

 Jól tesszük, ha vigyázó szemünket Romániára vetjük. Ott a (mutatis mutandis) orbáni kiadású hatalmat már le (vissza) cserélte a nép a posztkommunista-liberális elitre. Ez a príma lehetőség nekünk még csak a 2014-ben ismét elkezdődő jövő, hála a régi baloldali szereplők szalonképessé higítására vonatkozó (eddig sikertelen) kísérleteknek.

Mi történt ott? Ha hihetünk CriticAttacnak, a nagy Basescu-ellenes revanshangulat tökéletesen alkalmas volt arra, hogy elmélyítse a Basescu hatalomgyakorlásában kárhoztatott technikákat.

Folytatják, vagy éppen kiterjesztik a voluntarista hatalomgyakorlást, picit talán több tekintettel a tőkére.

Miközben Bajnai nagyon nem ígér mást, mint „kiszámíthatóságot” vagyis egy menedzserbarát gazdaságpolitikát, ugyanazokon a lepusztult alapokon, ahonnan az ország 2000 közepétől folyton a mélybe rugaszkodott, hol pannon pumaként, hol zsebcirkálóként.

Ugyanakkor már az is sejthető, hogy a „kiszámíthatóság” és a pedáns jogállamiság lesz az első, amit el kell dobniuk, ha kormányozni akarnak. A bajnaista jogállami higiénia majd a kényszerre hivatkozva kell, hogy jogállamtól idegen eszközökkel kerülgesse a kétharmados aknákat, jogilag vitathatóan felszámolja az Alaptörvény adta rendszer kereteket, legfeljebb egy népszavazással politikailag legitimmé téve a jogilag vitathatót.

Jogállamellenesen fog kormányozni és elmúltnégyévezve a kényszerekre hivatkozik majd.

"Az a tendencia is aggaszt minket, hogy az új kormánykoalíció az eljárásrend megszegésével és az Alkotmány laza értelmezésével igyekszik növelni a hatalmát. Ponta kormánya a hatalomra kerülésétől számított két hónap alatt 23 kivételes kormányrendeletet hozott, ez a szám a 2012 januárja és áprilisa között hatalmat gyakorló két kormány ideje alatt 14 volt."

A dilemma persze a régi: lehet-e a szabadság ellenségei ellen a szabadságtól idegen eszközökkel harcolni? És főleg úgy lehet-e, hogy Bajnaiék esetében a nagy moralizálás arról, hogy ki a szabadság ellensége - igazából azt leplezi, hogy ők is mindenre hajlandóak a politikai hatalomért (a politikai ellenféllel szemben) - ahogyan a Fidesz is. A spirál pont ettől spirál, az egyik elvadulást igazolja a másik elvadulás, lefele a végtelenségig.

A kisebbik rossz logikája miatt a kisebbik és a nagyobbik rossz is egyre rosszabb lesz.

"Az, hogy az előző kormányzat ugyanilyen módszerekkel dolgozott a saját politikai dominanciájának kiépítésén, semmiféleképpen nem lehet etikai alibi az USL-kormány jelenlegi intézkedési számára - éppen ellenkezőleg, ha figyelembe vesszük, hogy hogyan kritizálták a PDL kilengéseit. Az USL jelenleg a saját agendáját követi a politikai hatalomszerzés útján, azoknak az embereknek a társadalmi és gazdasági kárára, akiket kormányozni igyekeznek."