UPDATE

Gondoltam, év végén a Fent és Lent Budapest-rovatának szerkesztőjeként összefoglalom a város alakulását 2013-ban. Végül egy olyan fejlesztésre/rombolásra lettem figyelmes a város közepén, amely szimbolikusan mutatja a főváros fejlődésének irányát.

Bojti András üvegművész alkotása a Szabadság úszótérplasztika. Volt. Budapest centrumában nem is tudtuk, hogy mi ez. De jó volt leülni mellette, nézni a vizet, nézni alatta az embereket. A Gödörből nézni fel. Félni, hogy leszakad. Nem szakad le. Csöpögött. Beengedte a fényt.

Egy olyan alkotás tűnt el Budapestről idén, ami egy generáció találkozóhelye, egy épület szimbóluma, majd a kényszerű névcsere után névadója lett. Az egykor kultikus, kultúraformáló Gödör nagy termét a belső szlengben akváriumnak hívták a dolgozók. Az einstand után a hely is az Akvárium nevet kapta az izgalmas vizes födém miatt. De eltűnt a kultúra, jöttek a fényreklámok, bódék, repiautók, szarbarna kólásüveg. Most pedig eltűnt a víz is, a hely utolsó karakteres eleme, helyette beton. Talán lesz rajta gránit is. Építész ismerősöm szerint területnövelés. Mi haszna egy háromszáz négyzetméteres vízfelületnek Budapest közepén? Kell a hely a pavilonnak meg az eladható mindennek.

Így alakult tehát Budapest 2013-ban: a köztereket bódék uralják, a haverok és a pénz reklám-óriáskereket tesz lelkesen a városba. Nézzük, de nem szállunk fel. Nem nekünk van, hanem nekik. Nekik, akik döntenek. Meg akik a pénzt viszik vagy hozzák. Turistáknak, Közgépnek, Szigetnek. Épül majd a Városliget, a Normafa, a Római, mindenhol lesz nekünk/nekik betonjuk. Látszik, hogy merre mennek a dolgok. A régi Gödör körül ma egy forradalmi időket idéző “márciusban újra kezdjük itt”-felirat látható a régi vizes medence látványterveivel, ami a molinók mögött már nincs is ott. Átlagos magyar beruházás egy átlagos középülettel, köztérrel, kamu látványterv, félrevezető kommunikáció, a köz és a szakemberek véleményének kizárása. Legyen elég ez a szimbólum, ez a torzó, hogy megértse a főváros vezetése: nem betonba kötött kézre, hanem szellemileg, kulturálisan fejlődő városlakókra és városra van szükség. Az itt élők hajlandóak a diskurzusra és igénylik, várják a másik oldal nyitását - a civilek és a szakma nem ellenük megy tanácsaival, hanem támogat, hozzátesz. Kívánok minden budapestinek 2014-ben békés, nyugodt, érdemi vitákban gazdag új esztendőt!

Végezetül az egykori Szabadság térplasztika leírása:

“Tudunk-e még megállni, meditálni? Örülni és ábrándozni? Örülni a víz és szél ősi erejének? Tudunk-e, akarunk-e képzettársítani, ha a ma szobrászai felkínálják a társítandó képzeteket, vizuális gondolatokat? Megállni vagy továbbrohanni? Vajon melyikkel nyerünk többet?

A vízben úszó, környezetét tükörképként hordozó üveg objekt a mi vágyott szabadságunk megtestesítője. Hatalmas madárként szeretne, éppen most felreppenni és minden földi bajt felejteni. Szabadon, a széltől mozgatva, meditatív mozgásával jelzi, hogy talán így is lehetne gondolkodni a világról. Talán vannak mindennél fontosabb szellemi és lelki feladataink a hétköznapok sodródásában. És ha megállunk, tudunk-e, akarunk-e aktívan részt venni a környező világ mozgásának képpé komponálásában. Át tudjuk-e adni magunkat az interaktív alkotás örömeinek?”

(képek: eifert.hu)

Ne is tegyünk mást, csak gondoljunk bele az egész pszichéjébe: minden előzetes értesítés nélkül, hajnalban becsönget négy rendőr, a Nemzeti Nyomozóiroda négy nyomozója és házkutatást foganatosít. Te meg csak állsz hülyén, és nem érted az egész helyzetet. És utána meg is magyarázzák, hogy jogilag minden rendben van. Nyomozás van ellened, mert a Közép-Magyarországi Regionális Adóigazgatóság főigazgatója jogosulatlan adatkezelés ügyében feljelentett.

És igen, a fentiek a valóságot tükrözik, nem Kafka írta, és nem Terry Gilliam rendezte. Pontosan ezt történt Horváth Andrással, volt NAV-os munkatárssal, aki novemberben kiborította a bilit: felhívta a figyelmet, hogy itt bizony 1000 milliárdos áfacsalás folyik évente. Nem a semmiből jött a vád, már évek óta levelekkel bombázott fideszes potentátokat Horváth. De sem Rogán, sem Lázár nem tartotta érdemesnek kivizsgálni az ügyet.

A Fidesz azóta is próbálja elsunnyogni az egészet. Itt be kell toldani, hogy a Fidesz alatt értjük a NAV-ot, a köztelevíziót meg az ügyészséget is. Minden szinten el akarják bagatellizálni az áfacsalást. Kétnapos teljes adóhatóság-átvizsgálással, a köztévé híradójában 'hamis vádló' eposzi jelzővel illetett Horváthtal, és most az ügyészség házkutatási engedélyével.

Mit üzen a ma reggeli házkutatással a hatalom? Meg akar félemlíteni. Mégpedig szánalmas, pitiáner eszközökkel, amiről az embernek csak a szovjet fekete KGB-s Volgák és olasz maffiafilmekből ismert korrupt tisztségviselők aljassága ugrik be. Kitartást kívánunk Horváth Andrásnak, és egy hangyafasznyit felhívnánk a figyelmet a társadalom felelősségére is. Egy ilyen fajsúlyú botrány jobb esetben elsöpri a sunnyogó kormányoldalt, és a mondvacsinált okokból a korrekt parlamenti vizsgálatot hátráltató szocikat is. Ha meg nem üti át az ingerküszöböt az évi 1000 milliárdos lopás, akkor meg is érdemli az ország. Minimum olyan tömegtüntetésekre van most szükség, mint Ukrajnában, Romániában vagy Bulgáriában zajlik/zajlott egyéb ügyekből kifolyólag, akik, úgy tűnik, bőven előttünk járnak tartásban jelenleg.

pite írása

Akkor most Oroszország vagy az Európai Unió nyert Ukrajnában? A kérdés aktuális, ám a leghelyesebb, ha még nem adunk rá választ. Mert ugye minden mindennel összefügg...

Először is pontosan mi köze az EU-nak és Oroszországnak Ukrajnához?

Meglepő eredmények és ígéretes fekete lovak. Winkler, Szél, Tarlós, Horváth, Bajnai. Lezárult a szavazás, melyben arról kérdeztük olvasóinkat kit tartanak legalkalmasabbnak a főváros élére 2014-től. Meglepő eredményeket kaptunk a 13049/2 szavazótól. Tudjuk, hogy nem reprezentatív, meg hogy sokan nem neteznek, de azért érdekes. Szubjektív elemzés következik.

elrendeződ

Krasznahorkai László G. Fodor Gábort méregeti egy szilvafa tetejéről. Mit akar ez tőlem? Találgatja gubbasztva. Hirtelen megreccsen az ág és G. Fodor fejére hullik az író.

G. Fodor kihúzza magát és rávágja: Nagyon tisztelem a munkásságát, de remélem olvas blogokat!

Krasznahorkai ijedten elviharzik, és közben azt fontolgatja, hogy beleírja-e a következő regényébe G. Fodort. Hátha akkor minden elrendeződne.

aki nem

Az ember, aki nem fogta el Eichmannt és az ember, aki elfogta Eichmannt, távcsövükkel megstírölik Hannah Arendet, miközben az napfürdőt vesz egy brooklyn-i lapostetőn.

Az ember, aki nem fogta el Eichmannt a foga közül kiemelt gyufaszállal bekalibrálja a célzóberendezést, majd figyelmeztetésképpen kilövi a Hannah Arendt cigarettáját. A cigaretta kirepül a női szájból, lehull tizennégy emeletet, ahol azt fölveszi és rágyújt Kasztner Rezső egy futó kalandja a Hungária Szállóból.

mód

Ha jó leszel, elmutogatom számodra mi a szeretés nyolc módja és az ölés nyolc módja. Gondolta a süketnéma és vak mester. De tanítványa ügyet sem vetett rá, tovább böngészte az internetet.

Az „akik miatt nem lesz kormányváltás”-sorozat második, egyben záró epizódjában a piti árulók után elérkeztem a szupersztárokhoz, a csúcsragadozókhoz, a határozott, megfontolt, tehetséges, marakodó ellenzéki vezetők arcképcsarnokához. A lenti uraknak sikerült azt a brutális sikert véghezvinni, hogy miután egytől egyig fontos szerepet játszottak abban, hogy Orbán kétharmadhoz juthatott és kénye-kedve szerint barmolhatta szét az országot, valahogy csak az ellenzék élén maradtak. A panoptikum-áruló mix Együtt-PM, a Lendvaival és Kováccsal megújuló MSZP, és az igazi, vegytiszta trollkodást csúcsra járató Gyurcsány fanclubjának iszapbirkózása az egyik legszórakoztatóbb és egyben legszomorúbb komédia lett a rendszerváltás utáni magyar politika történetében. Orbánnak gyakorlatilag a következő fél évben meg sem kéne jelennie sehol, mert ezek a barmok így is megnyernék nekik a választást.

A keserédes mosoly persze inkább keserű, mint édes. Az, hogy egy nép gyakorlatilag félig belerokkant egy négy éves Fidesz-kétharmadba, nem elég az „emútnyócév” ikonikus arcainak. Ők csak gyűrik egymást, csak nem adják fel a saját kis érdekeiket, soha egy kurva percre sem a hétköznapi emberekért.  Ha ezzel épp a kormányváltás lehetőségét basszák el, sebaj, versengenek tovább az ellenzék vezérének szerepéért. És persze ne feledjük el azt az igen aprócska, számukra tulajdonképpen jelentéktelen tényt, hogy ennek az egésznek következményeként lassan már nem azon kell aggódni, hogy

lesz-e újabb Orbán-ciklus, vagy sem,

hanem azon, hogy

lesz-e újabb Orbán-kétharmad, vagy sem.

Igen, megcsináltátok. Taps, függöny.

1. Bajnai Gordon

A párszázalékos szakértő. Azt már leírtam egyszer, hogy aki Bajnaival és Szigetvárival akar kormányt váltani, annál komoly bajok vannak. Persze még ennél is nagyobb gebasz van annak a fejében, aki Kuncze Gáborral és Hellerrel akar reményt adni az embereknek, az MSZP-vel és Ungár Klárával pedig korszakot kíván váltani.

A magyar sajtóban nem követelmény a magyarnyelvtudás. Aki tud magyarul, és jó stílusban, élvezetesen ír, az pillanatok alatt olyan beosztásba tudja lavírozni magát, ahol már nem kell újságírói munkát végezni. Kibámul az ablakon, összeszenved valami publicisztikát. Aki meg terepen dolgozik, elmegy, kérdez, utánajár - az nem tud írni. (Kivétel van, de nagyon kevés.)

 - Uj Péter - Miért nincs az Indexnek olvasószerkesztője?

Válságban van a média. Nem csak itthon, globálisan egy olyan helyzet állt elő, ahol a médiacsinálók és a médiafogyasztók érdekei nem egyeznek. A jelenség nem új, a szakma ezzel már találkozott Pulitzer idején, de az internet segedelmével a probléma minden eddiginél átfogóbb és megoldhatatlanabbnak tűnik.

Röviden összefoglalva arról van szó, hogy a sajtómunkások nem érdekeltek (pénzügyi- és időbeli korlátok miatt) minőségi újságírást végezni, aminek a kárát a fogyasztói bizalom látja, miközben az ok és következmény egymástól eltávolodik (vagyis a fogyasztó későn döbben rá, hogy átejtették).

Cikkem ennek a jelenségnek az okait, jellegzetességeit és következményeit kívánja röviden ismertetni.

A múzeumkerti karácsonyi vásár szervezői a rendszerváltáskori vállalkozó ősi marketingfogásához nyúltak: „Ezt a szemetet kapod, de adjad oda nekem a pénzedet”!

De miért van szüksége a nemzeti történelemről szóló népművelés feladatát ellátó költségvetési intézménynek, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy a bevételét ilyen megalázó módon egészítse ki?

Zöld Pardon-kezdemény nyers OSB lapokból - architekturális utalásokkal

Kurvára idegesítő, ha az embernek egy elitista, sznob, vizuálnáci pöcsnek kell tűnnie, de olyan brutális félreértések történhetnek meg Budapest belvárosában, ami kihozza az emberből a tudatalatti mélyére nyomott Ráday Mihályt.

Már akkor lehetett sejteni, hogy itt valami óriási gáz lesz, amikor Márton-nap közeledtével a Kálvin téri bank előtt két, felül „magyarba”, alul simába öltözött bácsi, műanyag botokra applikált leporellóval a Múzeumkertbe szervezett Márton-napi „Hungarikum Ünnepet” reklámozta. Először azt hittem, egy a Viharsarokba szervezett Bajnai-hakni ellentüntetőivel találkoztam.

Istvánffy András írása

Csütörtök este a NAV belvárosi irodája előtt a 4K! demonstrációján jelképesen befizettem egy gramm fű után az áfát, 2000 forintra számolva 540 forintot, majd elszívtam egy spanglit. A rendőrök kivárták, amíg végigszívom (közben végig telefonálgattak, hogy most mi legyen), aztán amikor már indultunk volna elfelé, előállítottak.

Polgári engedetlenségből gyújtottam rá, mivel semmi értelme nincsen, hogy a marihuána nem legális, ugyanúgy, mint az alkohol. Ehelyett a fogyasztása börtönnel büntethető bűncselekmény. Ez nonszensz. Pont amennyire az amerikai szesztilalom volt. Vagy az, ahogy néhány hete Nigériában markológéppel semmisítettek meg 240 ezer üveg sört.

Meglehetősen hülye érzés volt egyedül szívni a NAV iroda előtt, miközben egy csomó ember és egy adag kamera és rendőr figyel érdeklődve. Körülbelül olyan érzés, mintha evés közben bámul téged egy csomó ember, aki nem eszik. Én egyébként sem nagyon szívok, egyszerűen azért, mert nem annyira kedvelem. Még gimnázium végén próbáltam ki először, az azóta eltelt több mint tíz év alatt nem szívtam tíznél többször, pedig a legtöbb társaságban, amiben megfordulok, jelen van. De ez pont olyan választás, mint hogy személy szerint a pálinkát szeretem, a konyakot viszont nem. Pont ilyen választásként kéne ráhagyni az emberekre.

Az autóban, miközben mentünk a kapitányság felé, a rendőröknek azonnal igényük volt megtárgyalni az akciót, mi az üzenete és miért kell legalizálni a marihuánát. Abban nagyon gyorsan egyetértettek, hogy nekik rendőrként problémát a részegek okoznak, a fű miatt még nem kezdett el randalírozni vagy az asszonyt verni senki.

Ha egyszer elegetek lesz egy félórára a híroldalakra teljes testfelületükkel rátehénkedő reklámokból, amelyeken veszettül keresed a kis fekete X-et, hogy végre hozzájuthass ahhoz, amiről aztán percek múlva rájössz, hogy jobb lett volna el se olvasni. Vagy azért, mert idióta faszság, ráadásul napok múlva kiderül, hogy még nem is igaz, vagy pedig olyan kiakasztó hír, amitől legszívesebben saját magad rúgnád tökön, hogy inkább az fájjon, mint a feljebb lévő heréd, az agyad...

... akkor nézz rá egy kicsit a következő oldalra: http://www.helyibunmegelozes.hu

Nem akar mindent megmagyarázni a bűnözéssel kapcsolatban, de legalább egy olyan portál, ahol például az Ároktői bandáról úgy lehet olvasni, ahogy már nagyon régen nem informálódsz egyetlen másik híroldalon sem.

A Pesti srácok jobb posztjait idéző kutatómunka jellemzi, amikor a blogoló nem azt jelenti, hogy az egykori karfás fotelből okos kultúrantropológusok 19. századi blődségeihez hasonló gondolataikat saját nyelvi leleményeikkel kívánják eredetivé és jelentékennyé varázsolni. Inkább arról van szó, hogy nem szégyellik az újságírásban nem ismeretlen kutatómunka jelentőségét felhasználni és annak eredményeit hasznosítani egy cikk megírásakor.