Miközben a magyar nemzeti tőke pártja a saját mozgástere tágításáért vívott harcában beletáncolt az euroatlanti-orosz konfliktus közepébe, a magyar nyugatos demokraták és oroszbarát nemzetiek belső konfliktusban játsszák újra és fokozzák tovább azt a feszültséget a globális függéseink között, ami most, mint a történelem során már annyiszor, a magyar nép bőrére megy. A netadó elleni tüntetésekben a középosztály politikai aktivizálódása találkozott össze a nemzetközi színtéren adott euroatlanti-orosz konfliktussal és járul hozzá annak belső lejátszásához.

De mit is jelent mindez?

Az utóbbi néhány nap nyertese egyértelműen a CÖF volt. Vegyük számba mi történt a céggel, egészen a bejelentett békemenettől, azon át, hogy a Fidesz kicsit bealázta őket, egészen addig, hogy a kormány stratégiai partnerei lettek.

2014. október 26. 22:56 – Bencsik András annyira felhevült az internetadó elleni demonstrációt látva, hogy azonnal belebegtetett egy békemenetet. Az nem derült ki, hogy áfanövelést fognak-e követelni az internetre, vagy egyéb módon akarják meggátolni az idegen hatalmak gigáit.

2014. október 27. 9:38-kor jött a hír, hogy átláthatósági záradékot sürget a CÖF a civileknél. Ez a hír már önmagában is rendkívül vicces, hiszen pont az az álcivil, pártpénzen hizlalt zombibrigád cseszegetne igazi civil szervezeteket, amelyik elzárkózik attól, hogy a nyilvánosság elé tárja, honnan a fészkes fenéből van sok száz millió forintja pártpolitizálásra.

2014. október 27. 16:38 - úgy értesült a hvg.hu egy kormányzati, és egy magas rangú fideszes forrásból, hogy a Fidesz vezetősége külön megkérte a Békemenet szervezőit, ezen belül Bencsik Andrást, hogy a most tervezett kormány melletti tüntetést ne tartsák meg. Az történt, hogy a Fidesz egész egyszerűen kihúzta Bencsik nyelvét a seggéből, nem akartak konfrontálódni még jobban az internetadó ellenzőivel, mivel azok túl sokan vannak.

2014. október 27. 17:16 - összekuszálódhattak a szálak, mert a HVG cikkel párhuzamosan Csizmadia László, a CÖF elnöke az nyilatkozta az Indexnek, hogy „nem lesz most Békemenet, mert nem olyan a hangulat. Békemenet akkor lesz, ha támogatóink úgy érzik, szükség van rá. Mi egy civil szervezetként szervezzük a felvonulást, amihez a Fidesznek semmi köze."

Csizmadia tehát közvetett módon bevallotta, hogy a Fidesz támogatja a kis homokozóját. Retorikai csoda, hogy ugyanabban a mondatban sikerült az olvasó pofájába hazudnia ugyanerről.

2014. október 28. 15:39 - nem telt egy nap ezután Fazekas Megtekintő Sándor agrárminiszter stratégiai együttműködést kötött a CÖF alapítványával. Mert „a magyar vidék számára alapvető fontosságú az önszerveződés, különösen nagy jelentőségű mindez az agráriumban - mondta a földművelésügyi miniszter, amikor aláírták a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) közötti stratégiai együttműködést.”


Ezek után mondja valaki, hogy nem érdemes seggnyalónak lenni.

Egy kedves olvasónk küldte naplójából az alábbi részletet, 2015-ből. Egy két benne leírt dologgal kapcsolatban mi magunk is szkeptikusak vagyunk, de úgy gondoltuk, hogy a most megindult folyamatok szempontjából okulásunkra szolgálhat.

Budapest, 2015. október - 2016. november

2015. október 27.

Kiújultak az összecsapások a Demokratikus Akció és a Békemenet résztvevői között. A rendőrség ezúttal is sikertelenül próbálta megfékezni az egymásnak feszülő indulatokat. Délutánra a tüntetések ismét kölcsönös vadászattá alakultak a belső kerületek utcáiban, ahol a két tüntető csoport keménymagja álarcban és botokkal felfegyverkezve csapott össze. A tüntetőkön kívül több járókelőt, turistát és újságírót is kórházban ápolnak.

Ugyanezen a napon a reggeli órákban a DA női egyenjogúságért küzdő képzőművész-csoportja a Szent István bazilika lépcsőjén performance-ot tartott. A rendőrségi előállítás hosszas dulakodásba torkollott, amelyről vezető hírként számoltak be az angol nyelvű sajtóban: „Putyin-rendszer épült ki Magyarországon” címmel.

2015. október 28.

A rendőrség bejelentette, hogy megkezdi a Hősök terére emelt sátortábor felszámolását. Orbán Viktor kormányfő Rómában találkozott az uniós országok miniszterelnökeivel, akik az elharapózó erőszak megfékezésére szólították föl. A miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány elkötelezett a konfliktus békés politikai megoldásában, de a törvénytelen eszközökkel demonstrálókkal szemben a rendőrség fel fog lépni. Bede Márton a Hősök teréről élőben jelentkezik a Sky news-nak, Bede megállapítja, hogy a demonstrálók, jól öltözöttek, úgynevezett normális fiatalok.

Az Egyesült-Államok egyes szlovák és a bolgár cégek exportengedélyét határozatlan időre felfüggesztette, azok korrupciós érintettsége miatt. A fokozódó nyomás különösen rossz pillanatban jött a kormányválságot élő szlovák kormány számára, a miniszterelnök ennek nyomán felajánlotta lemondását.

Éles hangú beszédet mondott Barabás Richárd az Együtt-PM ünnepi megemlékezésén. Barabás szerint a baloldal megalkuvó és hazug politikusai elbuktak, soha nem lesznek képesek leváltani Orbán Viktor rendszerét. Szerinte a baloldal üresen kong ma, nem jelent semmit, egy korszak lezárult.

Barabás Richárdot most október 12-én választották meg önkormányzati képviselőnek Újbudán. Bemutatkozásában így szólt: "Nem indítunk saját polgármester-jelöltet és hét körzetben koordináltunk, vagyis visszaléptük egymás javára Molnár Gyula MSZP-DK-s csapatával. Így egyszerre biztosítottuk a győzelem és a megújulás lehetőségét."

Ha most nem újul meg a baloldal, akkor soha.

Idén lesz a harmadik évfordulója, hogy a Milla először demonstrált október 23-án. 2011-ben a mozgalom lendületben volt, friss volt, azt lehetett hinni, hogy van terepe egy olyan civil önszerveződésnek, ami alternatívát mutat nem csak a Fidesszel, de a régi, önmagukat baloldalinak meghatározott zombikkal szemben is. Nem volt ez oly rég, így emlékezhetünk, hogy akkoriban a Milla még elhatárolódott a politikusoktól, élesen elutasították, hogy felengedjenek egyet is színpadukra.

Bájos volt ez a civilség, naiv, esetleg idealista? – tehetjük fel a kérdést. Mindenesetre tény, hogy ez a látszólagos tisztaság több tízezer ember mozgatott meg és vitt ki a Szabad Sajtó útjára a Milla október 23-i kormányellenes tüntetésére. Igény volt az újra, csak hát nehéz úgy hardcore pártpolitizálni, ha a szervezet elutasítja magát a pártpolitikát. A Milla viszont ezt tette.

Aztán amikor rájöttek, hogy ez így nem fog menni, nem azt az utat választották, hogy önmagukból létrehoznak egy minden eddigi politikai formációtól eltérő és azt meghaladó érdekérvényesítő mozgalmat, nem az volt, hogy végigvitték volna azt az utat, amit oly bőszen ígérgettek, ehelyett inkább simán beálltak Bajnai Gordon mögé. Abban a pillanatban lehetett tudni, hogy ennek a fasznak a végén bizony Feri áll és mosolyog. Egy évvel később október 23-án már Bajnai mutogatta magát a Milla színpadán. Ezzel meg is roppant a Milla hitelessége, ami ez után történt, az csak bizonyos millás szereplők személyes ambícióiról szólt, és arról, hogy Milla látszólagos tisztasága rehabilitálja a Fideszt kétharmadhoz segítő bukott politikusokat.

Nem tudja a Lázár János? Pedig az Egyesült Államok feketén fehéren megmondta. Bár első pillantásra rendhagyó módon, egy 444-es cikkben.

Hogy azért tiltott ki az USA kormánytisztviselőket (és ez csak a lehetséges lépések kezdete*) mert Magyarország a Paks II. beruházás és a Déli Áramlat kapcsán is Oroszországhoz kötődik. Ez, eddig sem volt nagy titok.

A civilek körülötti huzakodás, az ÁFA-csalás botránya, a korrupciós ügy, majd a kitiltás is ennek a konfliktusnak megjelenési formái.

A világ és benne az eurázsiai térség újrafelosztása folyik. Ez az újrafelosztás olyan mintákat is követ, amelyek az egykori hidegháborúra emlékeztetnek.

Ukrajna - a hidegháború újrakezdődött! // Kijevben nem a Jó és a Gonosz küzdelme zajlik //Ukrajna: mit kell tudni a háborúról a szomszédban?

A Kádár-rendszer Magyarországa - formálisan a szovjet érdekszféra országaként - nyugatos, különutas politikát folytatott elsősorban gazdasági alárendelődése (eladósodás) miatt. Most formálisan a nyugati érdekszféra országaként Oroszország-barát politikát folytat – éppenúgy, gazdaságának külső kötődései miatt.

De ez a billegés a világrendek között csak látszat. Magyarországot a krónikus külső finanszírozási igénye, technológia-, és energiaszükséglete, félperifériás alárendelődése, illetve az ebből rendre megszülető kitörési kísérletek valójában végig ugyanott tartják.

A felzárkózás egy mítosz //Soha nem érjük utol a Nyugatot

*bár igen szerencsés, hogy nekünk majd az ISIS és a Pravi Sektor akciói helyett csak a Humán Platform jut majd.

gólyatábor

Minden barátomat, hogy nem én és a híresztelésekkel ellentétben nem is az alelnök, ezúton is kérek mindenkit, egyben figyelmeztetek, ellenkező esetben, a szükséges lépéseket, névtelen rágalmazók, az egyetem méltósága érdekében.

megkottyan

Hát nekem megkottyant a tegnap este. Fogalmazta meg gondolatait Timi miután kitisztult szervezetéből a dzsina. Akkor először megkívánta reggelire a kínait.

telj

Mindig úgy képzelte, hogy miközben a kiskörúti antikváriumok előtt suhan el barna ballonkabátjában, épp a kirakatüvegen villognak a friss eső cseppei és erőt gyűjt az őszi nap, hát ekkor botlik majd bele jövendő társába, aki frissen (ropogós barna papírba) csomagolt könyvekkel perdül ki az utcára.

Érthető, hogy kicsit tehát elszomorodott, amikor a házassága hatodik évében séta közben a kiskörúton egy nő lépett ki elé a járdára, kezében könyvekkel.

Ám rögvest fel is villanyozódott, mert a dús keblű, komoly arcú szépség megszólította: Miért vagy szomorú édesem?, kövess és telj be velem.

A magyar ATV úgy döntött, hogy ezekben a demokráciaínséges időkben a demokrácia hazai "professzora" az egyik legjelentősebb XX. századi magyar gondolkodó, Nagy Imre államminisztere, Dr. Bibó István hasonmásával ad hitet a kritikus gondolkodásra még képes és hajlandó nézőknek.

Schwajda Gergő, aki  "A helyzet" adásai során Bibó professzort alakítja, a műsor kedvéért elsajátította Bibó István arcberendezését, hajviseletét, ám ahogy Bibó István még életben lévő egykori ismerői elmondták, Bibó száját valószínűleg soha nem hagynák el olyan mondatok, mint hogy „megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy ez egy látszathadművelet” .

A Költségvetési Felelősségi Intézet és az Energiaklub a közelmúltban készült el azzal a tanulmánnyal, amelyben részletesen elemzik és modellezik egy új atomerőmű költségvetési és gazdasági hatásait. A tanulmány készítőinek célja rábírni a kormányt arra, hogy mutassa meg saját számításait – ha vannak – és reagáljon a tanulmány megállapításaira.

A szerzők először is azt a kormány által kommunikált tévhitet oszlatják el, miszerint az új atomerőmű költségeit majd csak az építés befejezése után, 2026-tól érzékelnénk. A valóság az, hogy az orosz hitelmegállapodás értelmében már 2016-ban évi 8 milliárd forintot kellene kifizetnie Magyarországnak az ún. rendelkezésre-állási díj miatt. A későbbi években pedig évi 700-800 millió eurót (mai árakon 210-250 milliárd forintot) is ki kell majd köhögnünk a törlesztőrészletekre. Az orosz kormányközi hitel éves törlesztőrészleteit az alábbi ábra mutatja, azt feltételezve, hogy a teljes 10 milliárd eurós hitelkeretet az állam igénybe veszi, és a beruházás 2026-ra elkészül:

A tanulmány legerősebb állítása az a kormányzati kommunikációban eddig nem megjelenő megállapítás, hogy Paks II megépítése miatt már 2018-ban többszázmilliárdos megszorító csomagot kellene bevezetni, amelyet az építkezés éveiben végig fenn kellene tartani.

„Nincs zsidó, sem görög; 

nincs szolga, sem szabad;
nincs férfi, sem nő:
mert mindnyájan egyek vagytok
a Krisztus Jézusban.”

(Gal, 3, 28.)

Borbély András írása

(1) a nemzeti jelölő hegemóniája

A magyar kormánypárt retorikai stratégiájának zsenialitása az, hogy a korábbi vezérjelölőkkel (polgár, középosztály, stb.) szemben univerzális megoldást talált. Mégpedig a nemzeti jelölőben. Persze a szót eddig is használták, de inkább melléknévi hangsúllyal: nemzeti politizálás, nemzeti középosztály, nemzeti oldal, nemzeti érdek, stb. Jelenleg azonban az a szó, hogy „magyar”, nem melléknévként, hanem főnévként, sőt tulajdonnévként funkcionál. Csoda, hogy nem foglalták bele az Alaptörvénybe kötelező nagybetűs írásmódját.
A „magyar” és elvontabb formája, a „nemzeti” a kormány retorikájában nem egy melléknév, egy attribútum a többi között, hanem vezérjelölő. A „magyar” nem pusztán nemzeti hovatartozást, hanem társadalmi és politikai állapotot, sőt álláspontot jelöl. A „magyarság” nem tény, hanem program, sőt mi több: utópia. A kormányfő retorikája szerint jelenleg az ő vezetésével a magyar nemzet emancipációja zajlik.