A választási kampány hajrájához érve illő lenne egy összegzés, mi várhat ránk április 6-a után.

Nyer a Fidesz, ráadásul kétharmaddal

Folytatódni fog az ország kisajátítása. A Fidesznek alapvetően az a trükkje, hogy nem ellopja a közjavakat, hanem kvázi magáénak tekinti Magyarországot. Ebből fakad, hogy a törvénykezésnek nincs más célja, mint hogy ezen törekvéseket legitimálja. A kontrollszervezeteket legyalulja, leépíti, szerepüket eljelentékteleníti, gondolhatunk itt az Alkotmánybíróságra, a megvásárolt szakszervezetekre és az egyéb felügyelő intézmények egész sorára. Úgy tűnik, be is jön ez a taktika, hiszen ezt úgy teszik, hogy a társadalom nagy része szó nélkül eltűri, sőt, kifejezetten támogatja ebben a Fideszt. A trafikmutyi, a földtörvény, az azeri gyilkos kiadása, vagy a Putyinnal kötött atompaktum bármennyire is botrányos, a hithű szavazóknál nem verte ki a biztosítékot. A kétharmad esetén várható némi konszolidáció a retorikában, hisz a meccs már le van játszva, az ország elfoglalva, nem kell a forradalmi hevület, nyugi lesz, legalábbis a felszínen.

Nyer a Fidesz, de nem lesz kétharmad

Némileg nehezebb lesz a mindent lesöprő, csak a Fidesz érdekeit szolgáló szabályozások megalkotása, mert a Parlamenten nem minden fajsúlyos ügyet tudnak átverni elsőre. Persze azért az elmúlt négy év után nem kell, hogy fájjon a fejük, hiszen Magyarországon az összes stratégiailag fontos, a közügyekre ráhatással bíró pozíció a kezükben van. A hangnem is durvább, forradalmibb lesz, fenn kell tartani a magyarok versus mocskos szemétládák örök harcának hangulatát.

Márciusban megalakult a Civil Női Kormány. A CNK egy alulról szerveződő, a hivatalos politikai arénán kívül működő, alternatív kabinet, amely szakterületükön kompetens nőkből áll. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon a nők szakértői kompetenciájának fokozottabb elismeréséhez és a nők szerepének erősödéséhez a közéletben. A CNK környezetvédelmi miniszterét, Csikai Máriát kérdeztük.

Miért csatlakoztál a Civil Női Kormányhoz?

Soha nem vállaltam szerepet női jogi kérdésekben – a CNK többi tagjához képest én vagyok a leginkább kívül álló, hiszen ők ezzel foglalkoznak évek óta. Viszont mindenképpen fontosnak tartom, mert végül is mi, nők vagyunk a társadalom fele. Ehhez képest egy csomó mindenben többségben vagyunk: vannak szakmák, pl. az oktatás, egészségügy, szociálpolitika, amik teljesen elnőiesedtek. A gyerekek oktatását-nevelését teljes mértékben a nőkre bízzák, mégis, a közoktatással kapcsolatos kérdésekben már nem szerepelnek a nők. Hoffmann Rózsát most hagyjuk... Szerintem ez elég felemás, és érdemes elgondolkodni a társadalomban közösen, hogy jól van-e ez így.

Magyarországon 25 éve lehetne jólét és demokrácia. Miért nincs? Valahol utat tévesztettünk?  Egy mára elfeledett rendszerváltóval, Máger Ádámmal keressük a válaszokat. Máger Ádám az egykorvolt demokratikus ellenzék soraiban tevékenykedett, később a szabad demokratákkal politizált, 2006-óta főiskolai oktató, kutatási területe a médiaelmélet. (Vigyázat, álinterjú!)

A nagy csapat, balról jobbra: Krassó György, Kenedi János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, középen Máger Ádám legendás terrierje, "Gyilasz"

És te mire gondoltál akkor, amikor még nem lehetett sejteni?

Nézd, ez nekem visszatérő problémám volt és a Jancsival beszéltük is sokszor. Az én lábamból azóta több csontot el kellett távolítani.

És amikor ez szóba került, akkor nem volt legalább vita erről, senki nem mondta, hogy Ricsiéknek ezt már azért nem kéne meglépniük?

Nekem azt mondta, végig azt mondta, hogy de ők meglépik, kerül, amibe kerül, és ami nagyon érdekes és erről kevés szó esik, hogy hogyan kerültek a képbe a Gyulai testvérek.

Ők adták a pénzt?

Nem, ők nem adták a pénzt, legfeljebb párszor meghívtak mindenkit, még nagyon…, úgy nyolcvanöt, nyolcvanhat elején, a Konvojba, meg el lehetett náluk pecózni a Balatonon, de így direkt nem szálltak be. Hanem az volt az érdekes, hogy a Gyulai Peti akkor egy csajnak udvarolt, a Pellei Barbarának, na hát az ő apja párttitkár volt.

Így szereztétek meg az ifjúsági házat és a technikát?

A technikát azt speciel meg én szereztem, mert abban az évben szereltem le Makón, úgyhogy nekem még szolgált benn a laktanyában egy-két kopasz ismerősöm és mondom nekik, hogy kéne ez és ez, és akkor lett ez és ez, így lett a kétéltű is. És akkor el tudtuk kezdeni, akkor indult az egész és persze már ’87-re szinte teljesen kicserélődött körülöttünk mindenki, én maradtam meg a Káva. A Gyulait meg ejtette a csaj, nem tudni, hogy ez hogy volt, de akkor már lényegében mindegy volt.

Beszéljünk egy kicsit az irányvonalról, hogyan fogadtak titeket akkoriban?

Hát én a Kis Jancsival még kint Párizsban összefutok, amikor kivittük a Berci könyvét mikrofilmen (konkrétan a Debrő a végbelében) és akkor volt egy nagy beszélgetés, emigránsok meg mindenki az Andrássy Katinka lakásán. Fauk Isti csúnyán ráivott a gyógyszerekre, én meg először láttam ilyet, ott osztogatták ilyen képzőművészek az LSD-t, és utána beszélgetünk. És akkor mondja nekem a Jancsi, hogy hát ti mit csináltok, meg vagytok őrülve, nem kapitalizmust akarunk, harmadik utasok vagyunk és elkezdett mindenfélét szitkozódni, hogy mennyire kártékony, amit csináltunk, tisztára olyanok vagyunk mint a Mindszenty ’56-ban.

Ez a március 15-e nagyjából leképzett mindent, ami a közéletben jelenleg zajlik. Orbán Viktor mondott egy megúszós beszédet, nem feszegetve nagyon semmit, hisz a meccs már le van játszva. A korszakváltók szerencsétlenkedtek, a várható viharra való tekintettel lefújták a rendezvényüket, majd 50 méterrel arrébb azért csak tartottak valamit. A Jobbik konszolidálta magát, bízva abban, hogy a választópolgárok nagy része tényleg nem emlékszik arra, hogy mi volt két héttel ezelőtt. Az LMP meg nem pártpolitizált az ünnepen, a Pilvaxban emlékeztek, meg bringáztak.

Ami érdekes volt március 15-e kapcsán, az az, hogy kiderült, idén nem lesz miniszterelnöki vita. Orbán Viktor nem hajlandó leülni beszélgetni a kihívókkal. Ez azt jelenti, hogy nyeregben érzi magát, és nem áll napi politikai érdekében egy ilyen diskurzus. Különben is, sem az Összefogósdiaknak, sem a Fidesznek nincsen választási programja (tegyük hozzá, hogy ezzel szemben az LMP-nek és a Jobbikknak van), így elég hülyén is venné ki magát, hogy az egyik fél a rezsicsökentést szajkózná, a másik pedig a korszakváltás szükségszerűségét, mindenféle valós tartalom nélkül. Minden idők legunalmasabb kampányidőszakát éljük. Az ország meg tűri, hogy a két váltópárt teljesen hülyének nézze. Itt tartunk.

Ahogy már-már hagyományos, hogy nemzeti ünnepeinkre természeti katasztrófa esik, úgy mi sem úsztuk meg szokásos március tizenötödikei online közvetítésünket elalvás nélkül. Még szerencse, hogy készültünk: mai tudósításunkat a kamupártok ünnepi megemlékezéseiről készült kamuhírekkel színesítjük, ezeket szürke háttérben olvashatjátok, míg a szórványos politikai megemlékezéseken grasszáló tudósítóink megjegyzéseit fehérben. Csapjunk a lovashuszárok közé, éljenek a fizetés nélküli megemlékezők!

Azt már számtalanszor elemezték, leírták, hogy hogyan áll a pártok versenye a Facebookon. Na de mi a helyzet a magyar közösségi oldallal, az iwiw-vel? A kérdés úgy merült fel, hogy valamelyik Fent és Lentes kolléga megjegyezte, hogy az iwiwen egészen biztos a Demokratikus Koalíció bír a legnagyobb támogató tömeggel. Utánanéztünk.

Az megvan, hogy az Összefogás vagy Kormányváltás vagy micsoda a Szabad sajtó úton ünnepel tizenötödikén? Milyen szép térbeli szimbóluma ez a régi Milla halálának. Először lassan beszivárgott az eredetileg a szoci birodalommal nem közösködő mozgalmomba Bajnai, most meg tulajdonképpen már csak a klasszik szoci és szadeszes brigád tolja a régi Milla „hagyományos” helyszínén.

Ki a májer?

A ruszki? Na ő biztos nem, teszi föl és válaszolja is meg a kérdést Rajcsányi az ukrán válság kapcsán. Ahelyett, hogy megkérdezné, kik azok a májerek a magyar véleményipari műveknél (vö.:sajtó), akik az ukrán válságot egy hetvenéves republikánus szenátor oroszgyűlöletével és egy húszéves norvég emberijogi aktivista butaságával/képmutatásával egyszerre közvetítik le.

Jó, az is igaz, hogy a nyugati világban nagy keletje volt egy, az iraki megszálláshoz hasonlóan a tényektől elrugaszkodott, egyoldalú sajtókampánynak. A magyar médiamunkás ebben nem bátor kivétel, hanem gyáva konformista volt.

A Fent és Lent az ukrán válságról: Második Krími Háború? // Mi is az a Krím? // Fájdalmas másnapok Ukrajna előtt // Ukrajna - a hidegháború újrakezdődött! // Az oroszkérdés végső megoldása // Kijevben nem a Jó és a Gonosz küzdelme zajlik

De mi a franc volt Ukrajnában?

Hagyjuk már ezt az álnaiv, képmutató picsogást. Ukrajnában nem a demokrácia forradalma hullott alá az égből, hanem versengő hatalmak ütköztek össze a helyi társadalomban lévő törésvonalak közvetítésével – egy új hidegháborúban. Egy zömmel amerikai kezdeményezésű és a forgatókönyvüket követő krízis a ruszkik sakkfigurája ellen. Nem kell meglepődni az USA szövetségesein sem. Ha Szíriában elfogadható volt régi barátaikkal, az iszlamistákkal destabilizálni, Ukrajnában éppen úgy megtette a Pravi Szektor.

Aki meg nem képmutató, hanem tényleg olyan hülye, hogy elhiszi, hogy amit a Maidanon „látott”, az maga az esemény, nem pedig csak egy szakasza a felszíni mozgásoknak, amely alatt jó volna pillantásokat vetni az orosz-amerikai kapcsolatok legalább elmúlt két évére, az könyörgöm, ne foglalkozzon politikával, vagy politikai újságírással.

Attól, hogy ezt leírtuk, jófej lesz-e a Janukovics? Természetesen nem, egy kalap f... marad, mint volt. Jófej lesz-e a Putyin, attól, hogy leírtuk, milyen színvonalon hazudoznak Oroszország ellenségei? Nem, ugyanolyan sunyi spíler marad ő is.

Miután az USA feltörte a régió status quo-ját, az új hidegháború, új vasfüggönye Moszkva kapui alatt húzódik majd, kettévágva a szláv nyelvi-történelmi blokkot. Ez a szereplők jó szándékától függetlenül azt jelenti, hogy a következő évtizedekre robbanásveszélyes helyzet alakul ki.

Ehhez képest nálunk mi megy a sajtó java részében?

Primitív propaganda

Csak egy példa az egyszerre ostobán tájékozatlan és jófejkedő propagandára a 444!!! től:

16:20 Ha 1956-ban lett volna Twitter, Instagram és szelfi, a Pravda valahogy így közvetítette volna a budapestiek és az orosz csapatok találkozását:

Hát az anyád! Ez akkor párhuzam, ha ’56-ban Budapesten 58%-ban oroszok laknak! Azok az oroszok ott a Krímben ugyanis vígan ölelgethetik a nekik szimpi katonabácsit.

A 4K!-s országos lista-elbukás nem egy performansz volt, pedig az is lehetett volna. Meglett a lista a pár nagy pártnak és néhány, teljesen nyilvánvalóan az állami kampánypénzek lehúzására szerveződött kamupártnak. Országos listát nem, de egyéni jelöltet állító álpártból pedig rengeteg van.