Orbán Barrosoval való brüsszeli találkozóját követően visszatért a kályhához ahonnan átvette a stafétabotot. A kormányzás kezdetén Orbánék a hiánycél elengedését kérték Barroso-tól, az EU nem ment bele és aztán erre következett az unorthodox ámokfutás. Most bebizonyosodott, hogy a hiánycél megvalósításához szükséges különadókat is ki kell vezetni, eszközként tehát csupán az európai értelemben vett megszorítás “a hiánycél teljesítése” maradt. De hogyan lett a hiánycél Európa számára  a gazdaságfejlesztő célokat megelőző szent tehénné, abszolút prioritássá? Európa az euróválság kezelése közben öles léptekkel németesedik el, ezért egész Európára hatással vannak a sajátos német pszichózisból eredő német magatartásminták. Itt és most nem a „nagy khm…" kérdésre gondolok. Nem. A német állam pénzügyi rögeszméire gondolok, amelyek összeurópai rögeszmékké váltak és egészen sajátos német társadalomlélektani okai is vannak. Ezeket az okokat veszi számba Ian Bruff brit kritikai társadalomtudós.

Az újonnan megszerzett gazdasági politikai erőt Németország első blikkre alapvetően két cél érdekében mozgósítja: 1. hogy az eurozóna egészében közös pénzpolitikát érjen el, illetőleg, hogy ezt a pénzpolitikát 2. alkotmányba vésse – ami hite szerint megóvhat a “túlköltéstől”. Ennek a stabilitási mániának persze, egy másik nyelven is elmondható következménye van: megszorításokat jelent Európa szerte. Honnan ez a mánia? Peer Steinbrück (egyébként szocdem) pénzügyminiszter már 2008-ban megfogalmazta a válságkezelés új német krédóját: Az angolszászok keynesiánus élénkítő politikája nagyobb veszély, mint a válság maga. Egy névleg progresszív szociáldemokrata tette ezt a kijelentést. Vajon miért? A válasz nem annyira egy gazdasági doktrínából fakad, inkább egy kulturális beidegződésből, ez a beidegződés pedig tipikusan német.

Az első beidegzett emlék a húszas évek német hiperinflációs élményére megy vissza. A 29-es világválság más országokban nem kapcsolódott annyira össze az inflációval, mint Németországban, ahol - a történelmi emlékezet szerint – ez vezetett az ország elnáculásához. Az uralkodó elbeszélés szerint a Weimari Köztársaság gyengeségének oka a hiperinfláció és a gazdasági bizonytalanság volt. Az a tanulság, hogy a politikai stabilitás előfeltétele valamilyen gazdasági stabilitás, a  háború utáni adenaueri újjáépítésnek is sarokkövévé vált. De míg más országokban a  stabilitás a neoklasszikus felfogás elutasítását is jelentette, Németországban elsősorban az árak és a fizetőeszköz kapcsán értelmezték azt – tehát monetáris stabilitásként fogták föl.

A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

Poiana csokoládét

A véres összecsapások harmadik hetében Juhász Oszkár fazékkal a fején összehangolt lilakáposzta tüzet vezényelt a varróüzembe szorult kormányerőkre - a kormányhoz hű katonák a tüzet szórványos marharépa ellencsapással torolták meg és abban reménykedtek, hogy a román kéksisakos csapatok a város határában már szórják a tankokról a Poiana csokoládét a gyermekeknek.

Csak a …

Csak a változás állandó – hagyta jóvá egy huszárvágással Hérakleitosz gondolatát a kormányszóvivő, de a kormány az ellenkező lehetőségre is fölkészül, tette teljessé a kormány álláspontját fátyolos hangon sípolva mint egy döglött delfin. A sajtótájékoztató végeztével egyes kormánypárti újságírókkal közösen mérget vett be az elhangzottak nyomatékosítása végett.  Özvegy Tersai Ida foteljéből előrehajolt, a képernyőre meredt, majd egy kapával hatástalanította a televízió-készüléket.

Igazi videóüzenet

Az államcsőd olyan, mint a keménydrog, ha egyszer hozzányúl egy költségvetési politika sosem jön le a szerről - vezette félre sziszegve a cigánydoktor a halasi viszonylat motorvonatán utazó IMF megfigyelőket, majd kendőt kötött a fejére, kukoricát tört a térdén és megetette a kartondobozában utazó beteg tyúkot, amelynek gyomrában ott lapult az ürgebőrbe varrt pendrive-on Nestor Kirchner igazi videóüzenete.

Kevés vagy mint…

árvaházban a szülői értekezlet, Balaton-szeletben a hullámzás, hóemberben a vérkeringés, lócitromban a C-vitamin, mackósajtban a brummogás, sivatagban a szökőkút, sündisznóban a dauer, térdkalácsban a mazsola, - hadarta felindultan Sófalvi Gyula képviselőúr az önkormányzati ülés jegyzőkönyve szerint (napirenden kívül).

Széles ítés

A buszsávszélesítési munkálatokat az út két oldalán a békebeli anyagokból elkészített kandelláberek hátráltatták, a kandelláberek beton alapjával nem bír a légkalapács sem. A munkálatok meggyorsítása érdekében Széles Gábor személyes közreműködését is fölajánlotta, kivonult a munkaterületre és fejlett izomzatú állkapcsa segítségével derékmagasságban leharapta a kandellábereket –  kapcsolta a helyszínről Tauber Renátát a helyi televízió.

Járásra

A polgármester a papucsát a fülére akasztotta, gitárját a derekára csomózta, a májkrémet és a Piramis kazettákat kenyereszsákjába tömte, megigazította Szmityán Georgina csuklóján a kötést és szájában a pecket, majd srévizavé toronyiránt elindultak föl a Börzsönybe, húsvéti Emmausz járásra.

Kiskifli és nagykifli

Orbán Ráchel kiszedte a friss csokidarabos muffint a sütőből, főzött egy kamillateát a maga és férfibarátja számára, majd együtt fölkészültek a másnapi szemináriumi dolgozatra. Mielőtt ágyba bújtak volna Ráchel berakta a kedvenc Cocorosie számát majd öszebújtak mint a…

Ünnepélyesen megnyitotta

Hogyan mentsük meg az ártéri varjút? Szalajtotta  a slank szókat fogkerítésének nyiladékain által a gumicsizmát viselő környezetvédelmi államtitkár, majd megnyitotta lelkének zsilipesládáját, az égnek rugaszkodott és fekete tollú szárnyain fölrepült a magasba.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások I.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások II. 

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások III.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások IV.

A napokban csak úgy röpködnek az új adónem-tervezetek kormányzati részről, kicsit olyan, mintha prémiumot dobott volna fel Viktor, hogy melyik minisztériumi közgazdasági zseni tud kijönni a legextrémebbel. Ugye az egykulcsos adó legalább annyira érinthetetlen, mint maga Matolcsy György, a költésvetési lyukakat pedig tömködni kell, újabb és újabb sarcokkal. Sárgacsekk-adó, telefon-adó, internet-adó.

Sarcolni kell az egységbe forrott nemzetet, hogy érezzék a törődést. Ha úgy értelmezzük, hogy valahonnan kell pénz, és elképesztő módon lojálisak vagyunk a kormányhoz, leszámítva az elbaltázott, teljes mértékben koncepciótlan gazdaságpolitikát, lehet érteni a szándékot.

Nos, a fővárosi önkormányzat sem akar lemaradni, sőt, Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettes be is nyújtotta az adu ászt: adóztassuk meg a futóversenyeket. „Fontos szempontnak nevezi, hogy a főváros vezetése csökkenteni kívánta a közutakon és egyéb közterületeken rendezett sportesemények számát, a forgalom zavartalanságának érdekében.”

1,2,3,4,5,6,7,8,9,10

Ennek az adónemnek meg milyen üzenete van tisztelt Csomós úr? Az EmPaMo beépült a közgyűlésbe, vagy mi? Milyen dolog már felelős városi vezetőként azt sugallni a tetves lakosságnak, hogy ne nagyon használd a közterületeket arra, hogy jól érezd magad közösségi eseményeken, ahol idegenek mosolyognak egymásra? Mindezt csak azért, hogy az autósok érdekei ne sérüljenek. Ennél cinikusabb érvelést nehéz lenne elképzelni, pedig ki vagyunk képezve politikusaink arcátlan agyrémeitől.

Tehát, ha jól értjük a polgármester-helyettes (komolyan az) szavait, akkor futni nem jó, illetve persze megmagyarázza majd biztos „a szabadidő hasznos eltöltése fontos, lehetőleg menjé’ az erdőbe”, de a város nem arra való, hogy ott jól érezd magad, közlekedjél, üljél a dobozban, majd menjél haza és nézd a dobozt. Gratulálunk, Csomós úr, szarjon sünt a Csomós úr!

Képek forrásai: gyerekek, autók.

Hogyhogy, volt egyáltalán háború? Igen volt, sőt miközben a nyugat minden erejével az Irán-barát Assad rezsim megdöntésén dolgozott, a legfélrevezetőbb sajtókampányt folytatta az iraki háború előkészítése óta. Ennek nyomán most Szíriát a legbarbárabb közel-keleti országként tartjuk számon. Pedig térségbeli társainál nem elnyomóbb, a londoni szemészeti praxisából elnöknek hazahívott fiatalabbik Assad pedig messze nem Mubarak, vagy Ghaddafi. Legalábbis azon nyugati alternatív hírforrások szerint, amelyek hagyományosan szkeptikusak az USA háborús vállalkozásaival – de tegyük hozzá, hogy öt éves távlatból visszatekintve elemzéseik közelebb is vannak a valósághoz. Néhány állítás, a nyugat-kritikus szempontból:

1.       A szíriai hadszíntér (a nyolcvanas évek Afganisztánja, az egyiptomi és líbiai kényszerű szövetség után) egy olyan háború, amelyben a nyugat jól megfontoltan Al-Quaida (ha van ilyen, egyébként Muszlim Testvérek és iszlamisták) oldalán harcol. Ez korábban egyébként Izrael ellenérve volt, amikor az egyiptomi és líbiai forradalomba kapcsolódott be a nyugat. A mediatizált hadszíntér szintén ezt a felállást képezi le, Assad rezsimje a CNN-en és az Al-Jazeera-n is a barbarizmus szinonimája.

2.       Hol van már az arab tavasz? A tunéziai nép nagy találmánya egyaránt fordult a nyugat közel-keleti barátai - és ellenségei ellen. Amikor a nyugat ellenségeit fenyegette, akkor pénzzel paripával és fegyverrel támogatták, Szíria esetében ez a stratégia azonban a helyzet teljesen megalapozatlan és véres eszkalációját jelentette, ahol  a nyugat mindent föltett a rezsim megbuktatásra - sikertelenül.

Egyértelmű jelet kaptunk arra vonatkozóan, hogy a budapesti celebkoncentráció átlépte a kritikus értéket! Eddig a karambolos hírekben csak az egyik résztvevő volt celeb (a részegebbik), de most megtörtént az áttörés! Ma reggel kaptuk a hírt, hogy Majka Béres Alexandrával karambolozott! Szerencsére mindketten jól vannak, magyar celeb, vasceleb. Mindenesetre rámutat az eset egy fontos problémára. A most vasárnapi Critical Mass rendezvény egyik üzenete, hogy túl sok az autó a városban. Ez rendben is van, de arról is beszélni kéne, hogy túl sok a celeb. Sőt, túl sok az autós celeb. Szóval mindenki vigyázzon magára!

Ha olvasóink átverekedik magukat a hírességekkel teli városon, és hazaérvén a témába vágó filmet szeretnének nézni, akkor Török Ferenc Koccanását ajánljuk. A Spiró drámából készült mű itt megnézhető. Kedvcsináló klipp: 

(a kép forrása)

Nem lehet azzal vádolni a független kis könyvesboltokat, hogy a jelenlegi gazdasági és kulturális helyzetben aranykorukat élnék. Megmaradásuk egyetlen esélye: megfogni azt a fizetőképes, tudatosan vásárló réteget, akiknél lényeges szempont az emberléptékű kereskedelem.

Közismert tény, hogy olvasási szokásaink nagyban átalakultak az utóbbi évtizedben, a könyvvásárlásról nem is beszélve. A papíralapú kiadványok eladási száma drasztikusan csökkent, legyen az akár napilap, vagy szépirodalom. Az internet széles körű elterjedése, és az online olvasás eleve bevitt egy gyomrost az iparágnak, a nehéz gazdasági helyzet pedig azt hozta magával, hogy teljesen érthető módon, még azon rétegek is ezen kiadásaikból faragtak le, akiknek természetes igényük lenne könyveket venni.

"I don't know what you heard about me
But a bitch can't get a dollar out of me
No Cadillac, no perms, you can't see
That I'm a motherfuckin' K-D-N-P"

Szeretnénk a kereszténydemokraták győzelméhez gratulálni. Örülünk, hogy végre szembe mertek szállni a Fidesszel, méghozzá nem is akármilyen ügyben: kiharcolták maguknak a kedvezőbb képviselői fizetési rendszert. Üdvözöljük, hogy végre önállósodik a párt, vigyáznak a politikusai az ország ügyeinek helyes irányban tartására a keresztény etika által vezérelve. Ezt a dalt küldjük a jól megérdemelt ünnepléshez.

Keep it real!

(a kép forrása)

Miért is nem bírjuk a vasúti járatritkításokat? Mert azt gondoljuk, hogy a vasút gyors, pontos és környezetbarát. A cél valóban ez lenne, de a magyar valóság ettől igen távol áll: a tegnapelőtt megszüntetett járatok döntő többsége dízelüzemű, a tragikus pályaállapotok miatt a párhuzamosan közlekedő busznál lassabban haladnak, a településeken, illetve általában mellette egy helyen áll meg, míg a busz a központon át halad. Na de vegyük őket végig!

A vérvádat a történelem során mindig a tudatlanság terjesztette, de gyakran konkrét érdekek is álltak a mém forrásánál. A húsvéti vérvád balhé zajának elülése után mégsem a politikai vonallal foglalkoznék, hanem a logikai képtelenségével és a terjedését éltető közeggel.

A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

Ezen a héten a klerikális progresszió és a territoriális és etnikai dezintegráció modelljeinek tengernagy (Horthy!) terrénumát öleli föl a Szép Magyar Bölcsességek és Szólások gyűjteményes munka vonatkozó fejezetének izmos (tetovált? Horthy!) karja. A magyarok európai értelemben vett boldogulása érdekében Levédia bölcseinek jegyzőkönyvéből új részletek tárulnak föl.

Beszorult a fába mint egy repedtfazék

„Képzés, képzés, képzés” -  gondolkozott olyan hangosan a polgármester, mint egy fába szorult repedtfazék, amikor a cigánytelep szélén rögtönzött előadásba kezdett. Az összegyűlt nők és karonülők csoportba rendeződtek a kameráknak mint a néprajzosokon edződött bennszülöttek, megtapsolták a polgármestert, otthon visszaakasztották a falra a varrodai technikum oklevelét, majd szinte futótűzként minden maradt a régiben. A polgármester elégedetten karolt a cigánydoktorba, lépteiket a sport büfé felé igazították.

Kipakol (nagy kofferből jó)

Te fiam ugye ma nem mész a városi televízióba - kérdezte az őszinte aggodalomtól ökölbe szorult arccal a polgármester felesége, miután a google fordítóval elolvasta a holland újság cikkét, amely szerint az ex elnök, ex tévés barátnője – kipakolt.

Álsemjén

A püspöki titkár húsvéti fogadalma az volt, hogy olyan karizmatikusan fog kinézni, mint keresztényszocialista példaképe Prohászka Ottokár. Vagy a Semjén Zsolt. Elkezdett gitározni a taizéi közösségben, ám ez eredményre nem vezetett, később kitartóan ivott, vörös húsokat fogyasztott és a Semjén Zsolt sikerült neki. Jó két évig ő volt az Álsemjén.