Jajj, de borzasztóan idegesítő, amikor azt hallom (amúgy magyar emberek között zajló beszélgetésekben), hogy mi alapvetően és megváltoztathatatlanul irigyek vagyunk, vagy hogy felsőbbrendűségi érzésük van a környező népekkel szemben. Olyan szélsőségesen sommás kijelentéseket hallottam magyar emberektől saját magunkról, amelyeket tudom, hogy ugyanők nem mondanának például cigányokra vagy zsidókra, mert van fülük arra, hogy hallják, hogy ott valami nem stimmel.

A kormány, mint más kormányok általában, pénzhez akar jutni - rengeteg vicc utal arra, micsoda kreativitás van egyre újabb adónemek kieszelésére az illetékes tárcánál.  Erre az adóellenes populáris közhangulatra épül rá egy gondosan hangszerelt világméretű  propagandája az adóelkerülő tőkének, amelyik az adókat általában, és az új adónemeket különösen, „versenyhátrányként”, növekedésgátló tényezőként fitymálja, pedig hát az adó csupán valamilyen közjószág ára, amit az adott korporáció is használ (munkaerő, természet).  És ahol magasak az adók, érdekes módon van csomó tőke is, mégsem menekülget az el olyan könnyen Zimbabwéba.

Matolcsyék valamilyen európai múzsa súgására hallgatva (de valójában súlyos halláskárosultként) banki tranzakciós adót vezetnének be. A jobbos Sarkozy, mint tudjuk, ezzel a virtigli baloldali adónemmel kampányol Franciaországban. Na de sem Franciaországban, sem az eredeti Tobin-adós ötlet szerint nem arra szolgál ez az adó, hogy a sajnálatos módon mindennapos, banki- ügyleti műveleteket az átlagos fogyasztói magatartáshoz kapcsolódó rutinjellegű következményeket adóztassa! Hanem arra, hogy a másodlagos piacok villámgyors – és ezért kártékony – tőkeáramlását fékezze, a pénzügyi tevékenység profitabilitását az egyéb tevékenységek profitabilitásának a szintjére csökkentse. Egy spekulatív tőke-ellenes eszközt sikerült megint lakossági sarcként bekalibrálni – így persze a mumust kiáltóknak is könnyebb a dolga, mint a Véleményvezérnek, aki a tényekből kiindulva olyan szép költészettel érvel a pénzvilág nélkülözhetetlensége mellett, minthogy az a gazdaság fő artériája (miközben a jelenlegi kamatrendszerrel legfeljebb is csak pióca a reálgazdaság egykor szálkás testén).

Matolcsy torzszülött, ál-Tobin terve miatt ismét sikerült adóellenes, neoliberális hisztériát teremteni, köszönet minden kedves közreműködőnek. Mert hát ettől még: Tobin-adót most!

A Fent és Lent genetikailag gátlástalanul patrióta szerkesztősége a belső és külső ellenség folyamatos aknamunkája és polip-ölelése ellenére sem adja fel az IMF-fel folytatott harcát! 2700 lájknyira voltunk a három betűs szervezet oldalától, amikor csatába indultunk január elején. Azóta sok minden történt, legyen annyi elég, hogy Kanadában kaptunk kollektív politikai menedékjogot, innen, emigrációból fogjuk a maradék lájkokat összegyűjteni. A bűvös ezer lájkos távolságnál is közelebb kerülve a küzdelem legutolsó szakaszához érkeztünk. Támogasd a harcunkat! Szobatársad/lakótársad/legjobb barátod/édesanyád facebook fiókjának feltörésével, majd oldalunk lájkolásával segíthetsz abban, hogy a Nemzet legyőzze végre a globalogazdit!

Tudjuk, hogy egy ideális világban a barátaid és családtagjaid nem lennének agymosottak, saját elhatározásból lájkolnának minket. De most az az abszurd helyzet állt elő, hogy az ország kétharmada fent és lentes, csak még nem tud róla. Kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni. Jobb ha tudod, hogy az IMF az ÖSSZES lájkját így szerezte!

Harcra fel, hatszáz kattintás a győzelemig!

(az eredeti kép innen van. Bálintnak meg köszi a photoshopot!:))

Disclaimer: 900-nál már kiraktuk ezt a felhívást, de a háttérhatalom elleni taktikai manőverek részeként eltávolítottuk, és most, 600-nál rakjuk ki újra.

Május elsején aktivisták világszerte feltörhetik a közösségi közlekedést és azt ingyenesen igénybe lehet majd venni, csakúgy mint március 28-án New Yorkban.

Gagyi Ágnes a megérzéseink szerint helyesen állapítja meg az Occupy Wall Street (OWS) mozgalomról, hogy annak fő mondanivalója egy fehér középosztálybeli, balos politikai tudatú (öntudatlanul nacionalista) Amerika részszempontjait képviseli univerzalista köntösben. Ettől még az akcióik helyi gyakorlatai példamutatóak és hasznosak lehetnek világszerte.

Bár ebben az esetben mintha a görögök "nem fizetek" polgári engedetlenségi akciója lenne a múzsa múzsája: legutóbb ugyanis az OWS aktivistái és több közlekedési szakszervezet tagja (ami már önmagában elég előremutató), hivatalosnak tűnő feliratokat helyezett el a metróbejáratoknál, ami arra bíztatta, az embereket, hogy bátran vegyék igénybe a szolgáltatást - ingyenesen. Elfoglalták, majd megnyitották a metrókapukat és a szolgáltatást mindenki ingyen vehette igénybe.

Korábbi posztunkban Budapest metró-és gyorsvasúthálózatának lehetőségeiről, a tervekről, álmokról volt szó. A következőkben villamosokról, expressz buszokról, és trolikról olvashatnak majd. Ebben a részben lépjünk a realitás talajára, és kerüljünk közelebb egy vitatott projekthez, melyre rááldoztunk mindent: energiát, időt, pénzt. A kérdés: megérte?

 A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások I.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások II. 

Bebaszcsiz

A nivós kisváros a védett platánsora mellé a hazai turizmus újabb értékőrző célpontjával gazdagodott, amikor a Dán Királyi Herceg Europa Nostra díjjal jutalmazta, az egykori rácváros egyik épen-szépen helyreállított utcácskáját. Az eseményt követő banketten Szmityán Georgina nemzetközi referens miután a Dán Királyi Herceg ölébe hányt, azzal mentette ki magát, hogy: Your royal highness, bebaszcsiztam. El is gyöngült a cigánydoktor térde, amikor Georgináról eszébe jutott egy délutáni szakrendelés.

Szúrt egy

Kertész Ákos beült a Trabantba, megigazította a zokniját, hogy ne legyen kurfli az egészből, meg balesetvédelmileg is, és rágyújtott a motorra. Addig addig berregtette, míg el nem hagyta - de elhagyta a garázst és meg sem állt a kanadai óperenciáig, ahol meg már nem volt maradása, mert igen meghiányoztak neki genetikusan a magyarok. Felöntötte egy kis vadalma pálinkával a belső részeket és a tülköt működésbe hozva, szúrt egy rükvercet.

Idén április hetedikén, szombaton rendezik meg a Nemzetközi Párnacsata Napot, Budapesten a Március 15. téren fog több száz párnás ember egymásnak esni. Ez a rendezvény, bármennyire is furcsán hangzik is, egy hosszú kulturális evolúciós folyamat terméke.

Magyarországon állandó téma a sajtó szabadságának kérdése a Fidesz médiatörvénye kapcsán - hogy mást ne mondjak, a jelenlegi legnagyobb ellenzéki civil mozgalom is ez elleni tiltakozásként alakult meg, de még Schmitt lemondása is ezt a témát juttatta sokak eszébe; és persze mi is reagáltunk rá különböző módokon.

De nem áll olyan jól a sajtószabadság szénája a Művelt Nyugaton sem, már ha húsba vágó dolgokról van szó, ezt bizonyítják a Wikileaks történetének legújabb fordulatai - a független, kizárólag támogatói hozzájárulásokból fenntartott portált, amely szivárogtatásaival a bolygó leghatalmasabb szervezeteinek tör borsot az orra alá, közel 500 napja tartó, egybehangzó banki blokád alatt tartják a Szabad Pénzforgalom Prófétáinak olyan aprócska szervezetei, mint a Visa, a Mastercard, vagy a Western Union. Bármi is a véleményünk a Wikileaks módszereiről és munkájáról, az biztos, hogy ez nem a közvélemény érdekében történik, és bár kifinomultabb támadás a szabad véleménynyilvánítás ellen, mint az NMHH, ugyanaz a szándék vezeti a hatalom részéről: elhallgattatni azokat, akik nem az ő akaratuk szerint szólalnak meg.

A WikiLeaks a banki blokád miatt költségvetésének 95%-ától esik el: ez számtalan meg nem írt cikket jelent. Különböző szervezetek segítségével azonban a WikiLeaks-nek sikerült megkerülnie a blokádot, és felhívást intéztek az olvasókhoz, hogy a mai napon adományozzanak öt dollárt a számukra. Ha fontosnak tartod a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát, tenni is akarsz érte, és van rá 1.120 forintod, katt ide vagy ide! Na és persze ne feledkezzünk meg a magyar kistestvérről sem.

Győzzük le a blokádot!

Mi történt tegnap? Őszintén, mi is megdöbbenve figyeltük az egyre újabb eseményeket. Az egész úgy kezdődött, hogy egy ismerősünk e-mailben fölhívta a figyelmünket egy holland nyelvű Magyarországon és Magyarországról írt, szerkesztett hírportál (mert ugye melyikünk olvasgatja magától holland expatok gasztronómiai barangolásait) egyik írására, amely szerint Schmitt egyik(?) ex-nője azt állítja nekik, hogy az elnök lemondása kapcsán nyomást gyakorolt a miniszterelnökre. Egy napig mérlegeltünk, hogy mi értelme lehet ezt lehozni.  Szabad-e névtelen forrással dolgozó cikket továbbhivatkozni? Nem is csak jogi és sajtóetikai szempontból, hanem, hogy van-e egyáltalán komolysága, azonosulunk-e így a fura angolsággal leírt sztorival.  

Aztán úgy tűnt, hogy érdemes lesz vitára felkínálni, ezért is írtuk bele, hogy aki tájékozott az ex-elnök állítólagos ex-barátnői köréről, az írja meg nyugodtan. A holland portál forrása pedig éppen annyira ellenőrizhetetlen, ahogyan csak példának okáért a hetilapok írnak Malév-ügytől Sukoróig ezer cuccról, titokzatos kormány-, vagy MSZP-közeli forrást említve cikkeikben. Schmitt állítólagos csaja ennél persze egzotikusabb forrás, de minőségileg nem más. Tehát felkínáltuk az információt megvitatásra. Ennek eredményeképpen a sok kattintástól a hollandusok oldala, legalábbis az ő Twitter-oldaluk szerint egyszerűen bekrepált - tehát nem a szolgálatok vagy az öncenzúra szőrös mancsa van a dologban. Ma már újra létezik az oldal és a cikk is - ami tehát nem egy hoax volt, amit beszoptunk és nem is mi találtuk ki a holland portált, ahogyan ezt egyes kommentelők sejtették. A holland portál tehát bizonyosan létezik – a neten. Mert a Veres Pálné xx szám alá bejelentett irodáját, szerkesztőségét, magánlakását, akármijét tegnap délután, több eredménytelen telefon és email után személyesen sem értük el, hogy érdeklődjünk, őket mennyire győzte meg a „forrásuk” - esetleg minket jobban meggyőzhetne. Ennyit tudunk ma. De föltett szándékunk, hogy megszólaltassuk a portál egyik felelős arcát. Már csak a mi arcunk miatt is.

UPDATE:A portál főszerkje, ma a következő tartalmú közleményt adta ki: Az oldaluk a sok látogató miatt lett elérhetetlen. A forrásuk megbízható, magyar újságíró, aki anonimitása megőrzését kérte. Kérésére publikálták angol nyelvű cikkét, de az abban foglaltakért az cikket készítő újságíró a felelős és nem a portál.

Legalábbis egy Magyarországgal foglalkozó holland online újság a Hoongarijevanddaag szerint. A cikk szerint, Schmitt volt barátnője azt állítja, hogy Schmittnek vitája volt Orbánnal, nem akart lemondani és még nyomást is gyakorolt a miniszterelnökre. A holland újság angol nyelvű írásának gyorsfordítását közöljük. (A honlap időközben rejtélyes módon eltűnt, a poszt végére beillesztettük a lementett, eredeti képet a cikkről) A fejleményekről itt olvashatsz.

Péntek este hét órakor a Magyar Televízió hírszerkesztőjének asztalán három kazetta volt. Akkor már úgy tudta ez a bizonyos hírszerkesztő, hogy azt a kazettát fogja használni, amelyik az elnökkel készített exkluzív interjút tartalmazza. De nem volt benne, biztos, ahogyan az egész ország is csak összezavarodottan találgatta, hogy lemond-e az elnök.

"Kemény menet volt" - állítja az Elnök volt barátnője a hírszobából (Schmittnek volt csaja az MTV-nél? írjátok meg, a szerk.), és arra az intenzív vitára utal, ami a miniszterelnök és Schmitt között zajlott előző éjszaka. „Fölhívott engem utána és elmondta, hogy kitartóan érvelt Orbánnak, arról, hogy miért akar elnök maradni. Orbán föl volt bosszantva, az ország arcvesztése miatt, csakúgy mint pártja és az ellenzék is. Erre Schmitt azt mondta, hogy ha mennie kell, akkor kiteregeti az összes szennyest, mert túl sokat tud - személyes dolgokat is. Ezért adott neki Orbán két napot, hogy tegyen amit meg tud- és akar tenni annak érdekében, hogy legalább a személyes büszkeségét megmentse.

A Magyar Televízió Pénteken 8 órakor egy 15 perces interjút közvetített az elnökkel. Ebben Schmitt nem csak visszautasította, hogy lemondjon, hanem az egyetemi értelmiség állítólagos rágalmait nem tekintette olyan állításoknak, amiről megfelelő módon állást kellene foglalnia.

Csütörtök este készült egy különleges hírösszefoglaló is, ami az elnök politikai nekrológja lett volna. Egy szokásos hírműsor hosszában, riportokkal, amik Schmitt karrierje és eredményei előtt tisztelegnek. Ezt csütörtökön kellett volna sugároznunk, de csak pár perccel előtte, a hírszerkesztő törölte, mivel Orbán és Schmitt megállapodtak – de meg is kellet tartani a felvételt, mert nem volt világos, hogy teljesen el kell e felejteni azt, mondta a felvétel vágója, aki három órán keresztül dolgozott az anyagon.

DISCLAIMER: Nekünk is elég kacsaszagú a dolog főleg, hogy nem lett elérhető a lapjuk. A dolgok további megvitatása érdekében itt a szöveg, amit emailen kaptunk, akkor még működő linkkel. Hozzátéve, hogy a Pester Lloyd és a Google szerint is létezik a vitatott holland újság és a cikk is.