Vendégszerzőnk, classenemyfreddie írása

A szerbiai ‘újbaloldal’ (mely általánosságban, de ritkán teljes mértékben antikapitalista és anti-nacionalista), bár ugyanolyan tagolt, mint bármely más baloldal, mégis Kelet-Európa legígéretesebb kritikai színterei közé tartozik. Ebben a posztban négy olyan, helyben alakult, Belgrádból irányított szervezetet (nem politikai pártot) mutatok be, melyek a legfontosabbak a mai kapitalizmusellenes küzdelemben. A terjedelmi korlátok miatt inkább a régebb óta létező szervezetekre koncentrálok, a belgrádi diákok fontos és aktuális küzdelmeit és néhány érdekes, anti-autoritárius és antikapitalista civil szervezet bemutatását egy későbbi posztra hagyom. Rövid pillantás a szerb munkásmozgalom helyzetére, mely 2012-ben eddig tízezer dolgozót mozgatott meg mintegy harminc sztrájk során.

M2 élő adás, mi így nézzük

Mi történt? Schmitt lemondott, de harcol az igazáért,megismétli sajátos értelmezését az eseményekről. A jobboldalon megdicsőül, a baloldal tolja a Fideszre ezerrel a Schmitt ügyet. De ki jön utána? Mesterházy Sólyomra tesz javaslatot, aki ellen ők Szili Katit nyomatták, anno dacumál - míg Vona közvetlen elnökválasztást akar. Kövér szerint a  baloldali képviselők méltatlanok a Házban ülni WTF.

13:04 Az államfő ebben a pillanatban érkezett meg a házba.

13:05 Kövér Lászlóé a szó. Nyakó István segítségére van. Schmittet köszönti, taps (vö. taps). A Házbizottság állásfoglalása szerint 20 perc esetén 5 perc, azon túl 8 perc a frakciók válaszideje. Vakuk

13:06 Schmitt: elnöki megbízatásomat Önöktől kaptam. Schmitt csak tájékoztatni akar. Semmi sem szent, a politikai támadások kereszttüzében. Újra sportos múltját emlegeti - nehéz neki a sportszerűtlenséget elviselni. Névtelen bloggerezik  Schmitt a hvg kapcsán, ismét. Kommünikét sem adhatott ki - és már csalónak bélyegezték (gyéres taps).

„Nem ártana ezt a kifejezést megtanulni: zéró tolerancia! Semmi engedmény a csalás és a hazugság számára! Azonnali szigorú büntetést kell kilátásba helyezni, és azt maradéktalanul megvalósítani, hogy kellően elrettentsen. (…) Mindenki úgy válaszol (az EU országokra utal – a szerk.), hogy az az eset, ami itt Magyarországon előfordul, náluk fordul elő, a parlament, a sajtó és a népharag napokon belül távozásra kényszerítené az illetékeseket.”

Obersovszky doktornál azért nem volt ilyen határozott és kemény az elnök úr.

A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

További részletek következnek a múlt héten útjára indult sorozatunkból. Szócikkek a magyar bölcsesség füveskönyvéből, ami emberek millióinak életét teheti európai értelemben vetten is jobbá.

Átlagos magyar család akinek életét megváltoztatta a "Magyar Bölcsességek"

Visszaoszt -A politikai döntéshozó fölhívja  a pályázó gazdasági társaság figyelmét, hogy amennyiben kedves az élete az elnyert pályázati pénzből, az általa megjelölt alapítvány részére visszaoszt (vö. visszaoszt).

Ott is - Szmityán Georgina nemzetközi referens erős tájszólással arra kérte a cigánydoktort, hogy vizsgálja meg ott is (ha kedves az élete). Majd fölhajtotta a halasi csipke alsószoknyáját (rokolya).

Kreatívkodott - Aztat már a málnásderes napkorong félszeg odasütéséből lehetett látni, hogy a pogácsa sem kel meg, a szamár is kihullatja a szőrét, az összes állatgyermekek szájában kiszárad a csecs, ha a Köztársasági Elnök ujjai piruettet járnak a szintetizátor tasztatúráján, pedig falunapot csak rendezni kellene -pörgött, ötletelt, kreatívkodott magában a cigánydoktor miután kivájta a fülét.

Mi van olyankor, ha Schmitt Pált a Magyar Nemzet és az MTA is támadja? És az államfő hitelével együtt Teller-levelesedik el a Heti Válasz hitelessége? Ha a kormány vidékpolitikáját egy egyszerű mozdulattal maga az egykori államtitkár Ángyán József leplezi le? Ha a Fidesz viszonyát az államszocialista múlthoz a jobboldal házi jogbölcsésze minősíti elvakultan ostobának, a Népszabadságban?

 Dr. Varga Csaba jogász, jogfilozófus. Bábáskodott a Fidesz bölcsője fölött a Bibó szakkoliban, Antall tanácsadójaként elítéli a taxisblokádot, mint ami visszaél a polgári engedetlenség fogalmával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapító tanára, amerikai, ausztrál ösztöndíjak díjazottja, rendszeres vendég a  Fidesz kötcsei piknikein, akadémikus. A jogi kultúrák összehasonlító kutatása mellett immár két évtizede hangyaszorgalommal publikál a jogállamba való átmenetünk visszásságairól, politikai értelemben jobboldalról támadta az egykori pécsi fiatalkori barát; Sólyom László alkotmánybírói tevékenységét, legutóbbi kötetét pedig egykori tanársegédje, Szájer József méltató szavaival mutatta be. Ha jogászként közéletről írt, azt a Magyar Nemzetben tette. Mi kell ahhoz, hogy ez az ember a Népszabadságba írja le aggályait az ügynökkérdés fideszes megoldásáról? Vélhetően az, hogy a kormánypártokkal kritikus írást nem engedte át a Nemzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Varga Csaba viszonya a Fidesszel és a miniszterelnökkel el-ángyánjózsefesedhetett.

Dr. Következményeknélküli Pál kínos találkozása a valósággal még csak ezután fog megtörténni. A reakciókból azt látni, hogy a kormányoldal legfelsőbb vezetése simán abban a hitben él, hogy el lehet kenni Schmitt Pál kirobbant plágium botrányát, majd valahogy elmismásolják a dolgot, aztán menjen mindenki a dolgára, nincs itt semmi látnivaló. Szemmel láthatólag még most is meggyőződésük, hogy sikerülni fog.

Magunk azt hittük eddig, hogy az ügy legrohadtabb része az lesz, hogy nem azért lehet eltávolítani a Köztársasági Elnöknek titulált megélhetési diplomatát, mert teljesen alkalmatlan, posztjára méltatlan, és úgy egyébként szervilisen kiszolgálja a megbízóit, hanem mert lebukik egy ilyen plagizálási ügyben.

Sajnos, van itt még puskapor. Annyira szívesen ott lettem volna, mikor a tényfeltáró bizottság, köztük a frissen MOB-alelnöknek kinevezett Tóth Miklóssal összeül, és erősen gyöngyöző homlokukat ráncolva, fejüket vakargatva azon morfondíroznak, hogy akkor most mi a répát csináljunk?! Egyértelműen kiderült a tényekből ugyanis, hogy Dr. Schmitt igazából csupán Schmitt. Akkor legyen a hibás, legyen a hibás… „az a hülye akác, az.” Ennek szellemében félelemből, vagy megfelelési kényszerből le is szedálták saját hitelességüket szépen, megfontoltan. Pedig hosszútávon megérte volna, ha kihúzzák magukat, előveszik az önbecsülésüket és kimondják, ami egyértelmű. Ugyanis Schmitt Pál ebbe bele fog bukni, lehet, hogy próbálják még húzni-halasztani, nem fog menni.

Schmitt már 1992-ben is azt érezhette, hogy ő az emberek embere, és a tudás közös, hát a gyümölcsét learatja. Diplomataként, Köztársasági Elnökként sem csinált mást, egészen faszán eléldegélt, fürdött a dicsfényben, kiélvezte, hogy tulajdonképpen más emberek megtermelik, hogy neki jó legyen, a dolga pedig nem más: megjelenik néha, és lehet örülni. Ugyanezt csinálta a bolgár professzor szellemi termékével is.

„Azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.” – mondja a bizottság. Nem hihette azt, mondja a józan ész és az ország gondolkodó része. Ha bemegyek egy boltba és ellopok egy csokit, akkor sem fogja nekem senki azt mondani, hogy a boltvezető a hibás, mert nem tájékoztatott, hogy nem illik ilyet csinálni. Az esetleges tárgyaláson a bíróság pedig pláne nem, abban meg nem is reménykednék, hogy magát a tábla csokit nem kellene visszaadnom. Minél tovább húzzák az időt, annál kínosabb lesz Schmitt Pálnak, a kormánynak, de leginkább nekünk magyaroknak.

Fotó: origó

A Holt Költők Társasága egy érzelgős, agyonhypeolt film, érettségi előtt láttam utoljára, amikor könnyeket csalt filozófia tanárunk szemébe. A filmben Keating tanár úr, egy régi tabló fényképeihez vezeti diákjait, ahol szembesülhetnek az előttük az iskola padjait koptatók reményt és önbizalmat sugárzó arcaival. Ha a rendszerváltás óta eltelt húsz év oktatáspolitikusait szembesíteni lehetne, az elmúlt évtizedeink tablóképeivel, vajon mit látnának? És amit látnak az átértékeli-e doktriner vakságukat? Hogyan fordulhatott elő, hogy a  rendszerváltást követően nagyon egyenlőtlen minőségű, iszonyú korán szelektáló és igazságtalan iskolarendszert hoztunk létre, miközben az oktatás megálmodói egyfelől profi oktatáspolitikusok voltak, másfelől SZDSZ-es szakpolitikusok, akik láthatták a következményeket. A posztszocialista magyar oktatás tévelygéseiről beszélt Neumann Eszter a Helyzet Műhelyben

Magyar iskola: gyerek- és óraszámháború

A rendszerváltás az országot a kísérletező eufória hangulatával oltotta be. Így volt lehetséges, hogy a szubszidiaritás értéke és az önigazgató önkormányzati modell az állam  reformja során a gyakorlati szempontok háttérbe szorításával vált egyeduralkodó elvvé. Ennek a történetnek a része a magyar közoktatás önkormányzati kezelésbe adása – és az ebből folyó számtalan feszültség. A rendszerváltás előtti oktatáspolitikát tantervi központosítás és egyneműség jellemezte, de már a hetvenes évek végén belépnek a nyelvi/ zenei tagozatos iskolák, amik az elit gyerekeinek nyújtanak elkülönülési lehetőséget; az igazi fordulat persze a rendszerváltás: az iskolafenntartók az eltérő anyagi lehetőséggel bíró települési önkormányzatok lettek és alapelvi szinten deklaráltuk az iskolaválasztás szabadságát. Miközben az egyenlőtlen oktatás magva itt már el volt vetve a kilencvenes évek oktatáspolitikai vitája csupán a Nemzeti Alaptanterv tartalma körül forgott, konzervatív (MDF) liberális (SZDSZ) harcként. Eközben kiépül egy szelektív, elkülönítő és igazságtalanul eltérő minőségű tudásokat átadó iskola. (Hogy ez miért rossz, abba most nem mennénk bele, csak annyit, hogy nem a szereplők gonoszsága az ami az elkülönítő oktatást okozza, hanem társadalmi csoportok vágyai és a rendszer engedékenysége). A mindennapi beszéd része lett az iskolák közötti verseny az ún. „jó képességű” gyerekekért miközben a cigány, vagy hátrányos helyzetűektől az iskolák szabadulni akarnak. Eközben iskola bezárásokat, összevonásokat, az  óraszámokat, a gyerekszámokat, a nem kívánatos cigány gyerekek iskolai elhelyezését iskolaigazgatók és polgármesterek átláthatatlan várospolitikai alkuja alakítja.

 Te is érzed, hogy az utcán az emberek gyanakodva szemlélnek? Félelemmel? Rossz szemmel néznek rád? Bizalmatlanul vizsgálnak téged? Beléd kötnek lényegtelen dolgok miatt? Hogy egyre többet ütközöl konfliktusba, pedig te csak élnéd a saját életed? Hogy mindenki utál valakit? A kommunistákat vagy a fasisztákat, a zsidókat vagy a cigányokat, a bringásokat vagy az autósokat, az altereket vagy az EMO-sokat, a rendőröket vagy a bűnözőket, az MSZP-t vagy a Fideszt, a budapestieket vagy a vidékieket? Te is rendszeresen beszélsz arról, hogy külföldre akarsz menni dolgozni, vagy tanulni? Mert ott könnyebb, mert ott nagy a jólét, mert ott "tudnak élni az emberek"? Miért jutottunk ide, és hogy lehetne ebből kimászni? 

A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

Kertész Ákos a Paraguay-i magyar kolónia egyik halasi tagjától felbecsülhetetlen néprajzi leletet kapott ajándékba. Az elveszettnek hitt Szép Magyar Bölcsességek és Szólások ősi fortélyokkal, csodareceptekkel segít a magyar cigány együttélés és a gazdasági fellendülés témakörében is. Miután Kertész a blogunknak eljuttatta a ritkaságot, azt ezúton ajánljuk Hegedűs „Naposcsibe” Zsuzsa és Forgács „Hullik” István figyelmébe.

Boldog magyarok akiknek megváltoztatta életét a könyv:

GDP

A GDP köztudomású, hogy rántott szeletből készül, meg kell vajazni az egyik felét és kilyukasztani a másikat, de csak az egyiket szabad kilyukasztani mert akkor átfolyik rajta GDP és oda lesz a szezon. Ha ezzel megvolnánk, akciócsoportokat kell szervezni, akik a szilvafa alá elássák a kívánságaikat és amelyik országnak több kívánsága megyen be a GDP lyukán úgy szerepel majd az OECD statisztikákban. Hamarosan a devizakonverzióról fogunk beszélni, mondta a cigánydoktor és lefordult a székről.

Ki mit vet, amíg el nem törik

A devizakonverziót a vetési varjú vonulásaiból lehet eltanulni, úgyan kell kontrollálni az ágyékizmokat, hogy a vetési varjú mindig a fejünk fölött lebegjen. Miközben a polifoamon a gyakorlatot végezzük hasznos dolog szalonnát dugni a párna alá, nehogy a varjú kikaparja a GDP-t. Amikor már minden mindegy, akkor emeljünk kamatot - ha magas a jegybanki alapkamat akkor mégtöbbet emeljünk, ahogyan a fiscus igényli. Ha teljes hőmérsékleten végezzük a műveletet, előfordulhat, hogy a reaktorhőt be köll vezetni a párna alá így a szalonnánk üvegessé pirulhat. Rendelkezett minderről munkatársainak súgva a cigánydoktor, egy vekni kenyérrel a hóna alatt.

Kína-barát thatcherizmus Angliában? David Cameron egy Fock Jenőbe oltott Jack Aubrey? Ha privatizálni szeretnél egy közszolgáltatást, hogyan teszed föl a szónoki kérdést a választóidnak? Angliában úgy, hogy: ha a vízszolgáltatást már a privát szféra üzemelteti, akkor az úthálózat mi a francért van még mindig állami kézben?!

David Cameron brit miniszterelnök fenti retorikai fölvezetője is jól mutatja, hogy Nagy-Britannia egészen máshol tart az állam lebontásában, mint a többi európai ország. Thatcher tíz éves regnálása masszív privatizációt jelentett, amit a konzervatív kormány még 2012-ben is tökéletesíthetőnek vél. Cameron helyzetelemezése a többi privatizációs szituációhoz hasonló: szerinte az állam forrásai nem elegendőek arra, hogy versenyképes közútszolgáltatást nyújtson, kapacitásokat bővítsen – érvelése szerint ezért elengedhetetlen, hogy megtörténjen a (figyelem, ismerős fordulat következik) „magántőke bevonása”. Ezt jól ismerjük, a gyakorlatban a következőt jelenti: az állam eladja vagy koncesszióba adja egy tulajdonát. Az új magántulajdonos profitábilisan szeretné azt üzemeltetni: vagy fizetőssé teszi és fejleszt, vagy hagyja az egészet lerohadni és szedi a pénzt.