A Mandineren lejött egy fasza írás arról, hogy a Magyarországon magukat baloldalinak mondó pártok mennyire nem azok európai viszonylatban:

"Az „európai értelemben vett” – azaz Amerika-kritikus, anticionista, kapitalizmus-kritikus, etatista, antiglobalista, Brüsszel-ellenes, szuverenista, bankadót szorgalmazó, privatizáció-ellenes, antikolonialista – baloldal Magyarországon egyelőre nem látszik."

A Fent és Lentnek is nagyon fontos állítása ez, sok posztunkban írtunk erről, például így:

Parragh László felsőoktatási reformjától a trafikbotrányig. Az O-izmus a rendszerváltást kívánja korrigálni így, számára is hasznosak olyan flex-szervezetek, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., a Nemzeti Földalap, az MMA, a Magyar Nemzeti Filmalap. Tisztázatlan kompetenciáik, mindennapi működésük és forráselosztásuk gyakorlata a felelősség és számonkérhetőség elrejtését szolgálja.

A lengyel, a magyar és kisebb részben az orosz rendszerváltást is jellemezte egy igen érdekes szervezeti újdonság. A minden lében - így a keleti rendszerváltások levében is - kanál nyugati társadalomtudomány a jelenséget flex organization-nek írta le. A flex organization egy olyan átmeneti szervezettípus, amely jogi státuszát tekintve lehet állami tulajdonú, lehet privát, lehet non-profit, profitorientált, vagy akár egy civil szervezet is. Feladatában és működésében azonban erős kapcsolódási pontokkal rendelkezik az állam felé és állami tulajdon, monopólium, vagy állami feladat fölött diszponál.

Ha számára az az előnyös, hogy a társadalom vagy más szereplők felé „állami” szereplőként mutatkozzon, amely az állam kényszer-apparátusát is használja, akkor ezt az orcáját mutatja. Ellenben ha érdekei azt kívánják, akkor tetszőlegesen mutathatja be magát privát vállalkozásként, amelynek nem kell a közjót szem előtt tartania, hanem például üzleti tervét, alapító levelét, mission statement-jét, a tulajdonosi érdekeket stb., amely így tehát a társadalom felé döntéseiért nem felelős.

Holnaputántól vehetik birtokba a közös busz-és biciklisávot a közlekedők a Bajcsy-Zsilinszky úton, továbbá holnaputántól az eddig csak este és hétvégén közlekedtetett 109-es busz is egész napos üzeművé válik, 9-es számmal. A létrehozott új közös sáv szaggatott piros lesz. A járdán a biciklisávot még idén megszüntetik. A következőkben azt fejtük ki részletesen, hogy miért lesz jó a változás minden közlekedőnek, és hogy miért óriási szemléletbeli fejlődés ez!

(Az új sáv biciklis része már kész)

A nyilvánosságra hozott, elvileg teljes terjedelmű Portik-Laborcz/alvilág-nemzetbiztonság találkozó úgynevezett jegyzőkönyvét olvasgatva az emberben több kétely és számtalan kérdés felmerülhet. Egyértelmű, hogy egy élőbeszédben folytatott, a beszélők számára ismert tényekre történő visszautalásokkal tarkított beszélgetés hangfelvételének leirata nem feltétlenül lesz összefüggő és érthető mások számára. De ha mégis meg akarjuk érteni a felek által megtárgyalt konkrét eseményeket, akkor a fentiekre is figyelemmel: szokatlanul töredezett, néhol értelmezhetetlen és nehezen fölfejthető a találkozó jegyzőkönyve. Még azok a részek is, melyeket a sajtó - akár a sajtó számára az anyagot átadó informátor sugalmazására - idézendőként, kiemelendőként, könnyen fogyaszthatóként tár a nyilvánosság elé. Folyamatos a „dolog” „izé”, „csoport” terminusok használata, ami kizárja a pontos azonosítást. A nyilvánosságra hozatal esetében szokásos kitakarások itt sok esetben egyértelműen nem személynevek.

Ahhoz, hogy egy P. Lászlóéhoz hasonló nyomorult ember életét részletesen megismerjük, valami szörnyű eseménynek kellett bekövetkeznie. Ezekben a sorsokban ugyanis sikert aligha talál a média. Bándy Kata meggyilkolása tragédia, de nem csak egy emberi élet elvesztése miatt, hanem azért is, mert mit sem bizonyít jobban, minthogy az állami intézményrendszer totális kudarcot vall az egyik legfontosabb feladata, az egyre kilátástalanabb helyzetben élők integrációja és felfelé mobilizálódásának elősegítése terén.

Csak azért, mert a társadalom két különböző pólusán álló emberekről volt szó, a Pécsi Törvényszék indoklása szerint a bírósága nem vetette el kapásból, hogy Bándy Kata és P. László között kapcsolat lehetett, „hiszen volt már ilyenre példa.” Az, hogy a Bándy Kata meggyilkolásáért tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Péntek László ismerte-e áldozatát, nem tudhatjuk biztosan, de nem is tűnik valószínűnek. Nem csak azért nem, mert Bándy környezete egyenesen „kegyeletsértőnek és teljesen kizártnak” tartja, hogy intim kapcsolat állhatott fenn a két, nagyjából egykorú fiatal közt, és más bizonyítékok sem támasztják ezt alá.  Sokkal inkább azért nem, mert ahogyan a bíróság megfogalmazásából is kiolvasható, Bándy Kata és Péntek László társadalmi rétegei között gyakorlatilag nincs átjárhatóság, csak nagyon kivételes esetekben.

Egy feszültséggel és erőszakkal teli hét után rendeződni látszik a helyzet Venezuelában. A nép döntött: tovább Chávez útján, habár már az "örökös parancsnok" nélkül. A választások összefoglalója.

Az előadás szórólapján a következő mondatok állnak: "Mindenkinek igaza van. Ebben az országban mindenkinek van igaza. És senki nem érti a másikét, a másik igazság nem igazság. Mindenki fél, a magyarok a cigányoktól és viszont." Komor, az ország jelenlegi mélyrepülését figyelembe véve már-már örök érvényű gondolatok ezek. Ami viszont még inkább elszomorító, hogy amíg ebben a kijelentésben a magyarok és a cigányok szó megannyi alternatívával behelyettesíthető, addig nagy valószínűséggel a cigánygyilkosságokat kiváltó társadalmi feszültségekre sem fogunk megoldást találni. Hiszen nem nehéz belátni, hogy a mára már szinte minden szinten jelentkező kilátástalanságba belefásult, és a különböző csoportok mentén mélyen tagozódott társadalom a mindennapi problémáihoz feloldás helyett jelenleg csak bűnbakokat keres. Ezzel akarva, akaratlanul is egyre inkább szembe fordulnak egymással, míg a hosszú évek óta elhúzódó és durván elharapódzó helyzet orvoslására eddig  még senkinek nem sikerült épkézláb javaslatot felmutatnia.

A Kossuth tér felújítása rendben zajlik. A minimum 40 éves hársfasort ma hajnalban elkezdték módszeresen kivágni, meggyilkolni, kivégezni. Nincs itt semmi látnivaló. Hogy ezt a tetves lakosság is megértse, mintegy 50 biztonsági őr állja körbe a parlament körüli kordont, hogy véletlenül se lehessen megközelíteni a barbár pusztítást.

Nos, ez világít rá legjobban a regnáló hatalom igazi énjére. Erőből, az ellenkezés vagy átbeszélés lehetőségét megtagadva, hidegvérrel és sunyítva. A barbárok szoktak így szétrombolni minden értéket, ha elfoglalnak egy új területet. És tök mindegy, hogy méltóságteljes fákról vagy az alkotmányos értékeinkről beszélünk. No limit.

Borzalmasan volt látni, ahogy dőlnek sorban ezek a csodálatos fák.

Nyilvánvalóan sokan tapasztalták, mikor az Akvárium program kínálatából szemezgetve egy nekik tetsző koncertre lettek figyelmesek, hogy barátaik részéről merev elutasítás és szentbeszéd következett arról, hogy valami homályos dolog van itt a Navracsiccsal meg a KIM-mel, és a hely amúgy is a „legdemokratikusabb szórakozóhely” címet viselő Gödör helyén van. „A diktatúrában nincs helye a Gödörnek, nekünk tartani kell magunkat az elveinkhez, nem vesszük észre, hogy miközben apró engedményeket teszünk, bekebelez a rendszer, most csak táncolunk a Navracsics haverjának a helyén, holnap meg elmegyünk dolgozni a NAV-nak.” - mondják. Miközben a helyszín körüli polémia méltatlan volt az intézményhez, az is tény, hogy az Akvárium köztérkisajátítási módszereinek előzőleg a Fent és Lenten is megírt tarthatatlansága valós, ennek ellenére az Akvárium-Gödör közötti választás nem létező probléma. Rossz beidegződés, amin túl kell lépnünk és valódi kulturális rendszerváltást kell csinálnunk.

A Deák tér felszínén található nemzeti zsibvásár elkezdte átformálni Budapest egyik legígéretesebben használt közterének arculatát. Megjelent a fesztiválokra jellemző "below the line-marketing" (például Mol-bringaállomás), ez a stratégia nem ösztönöz közvetlenül fogyasztásra, hanem a látvánnyal, élményekkel, illetve személyesség illúziójával hosszú távon profitál a fogyasztó részvételéből. A bódésor és a folyamatos gasztrofesztiválok egyrészt rendszerszintű problémáról mesélnek, arról, hogy a Fidesz-kormányzás egyetlen kulturális progressziója a konyhaművészet, és miközben négymillió polgártársunk nem jut hozzá az alapvető élelmiszerekhez, azon kevesek, akik profitálnak a kormány tevékenységéből, az elmúlt három évben a lazac összes lehetséges elkészítési módját kipróbálták.

"Jelen leszek a küzdelemben" - Chávez a nép szívében él

Fél éven belül a második elnökválasztásra készül Venezuela ma, de ezúttal, amióta Venezuela egyáltalán a tudatunkban van: először Chávez nélkül. Azaz ez nem is igaz. Chávez szinte minden plakáton és minden szlogenben ott van. "Chávez te lo juro, yo voto por Maduro" - Chávez esküszöm neked, Maduróra fogok szavazni. "Chávez vive, la lucha sigue" - Chávez él, a harc folytatódik. "Con Chávez y Maduro, la patria está seguro" Chávezzel és Maduróval a haza biztonságban van. Annak ellenére, hogy Nicolás Maduro és a PSUV tudatosan építi a Chávez-brandet, sulykolva, hogy Chávez halálával semmi nem változik, azért nagyon sok minden változott. Újra és újra lejátsszák azt a felvételt, amin Chávez a "gyermekeinek" (a venezuelai nép) atyaként utasítja, hogy Maduróra szavazzanak és a követői láthatólag hisznek neki. Ennek ellenére a legfontosabb ellenzéki jelölt, Capriles Radonski tömeggyűlésein is régen látott tömegek gyűlnek össze. Sejtik, hogy talán "most eljött az idő". Az biztos, hogy a rövidke kampány (hivatalosan csak két hét volt) most jóval feszültebb. Már ötödik napja a venezuelai katonaság zárva tartja a kolumbiai-venezuelai határt, bár gyalogosokat naponta kétszer átengednek. Csak annyit mond a hivatalos közlemény, hogy így megakadályozzák a kábítószer és fegyverek forgalmát(!), de  így megnehezítik azt, hogy Kolumbiában élő sok venezuelai hazajöjjön a választásokra.