(Cséfalvay) abban egyetértett Jávorral, hogy egy túl erős egyensúlyjavítás recessziót okozhat. De a Jávor által javasolt gazdaságélénkítés sem járható út, mert ugyan rövid távon működhet, de azonnali eladósodást okoz. Különben elsőre az EU is az élénkítéssel próbálkozott, abból lettek aztán a megszorítások. (Index)

Hoppá. Tegnap végre olyan állítások hangoztak el a parlamentben, amelyek a költségvetés előtt álló valódi lehetőségekről szóltak. Cséfalvay és Jávor vitájában két klasszikus európai álláspont jelent meg. Tehát válságkezelés: gazdaságélénkítés, vagy költségvetési szigor kell – esetleg az unortodox spanyolviasz?

A diósgyőri szurkolók egy része, mintegy 420 kilométer utazás után a Szombathely-Diósgyőr meccsen üzent Dániel Péternek, tudtuk meg a Képviselőfunky-ról:
 „Dániel: Hív a Duna, vár a MÁV!”

Nem szaporítva a szót leszögezhetjük, hogy két tanulsága van az esetnek. Az egyik a régi mantra, hogy a dániel-szerű gyurcsányista, szoborleöntő vagy miféle rettegőknek, és a szélsőjobb prominens képviselőinek úgy van szüksége egymásra, mint ama borsónak a héjára. Egymás nélkül legitimációjukat, fontosságukat vesztenék. Nekik az ilyetén diskurzus létszükséglet.  

A másik elemzésre méltó szempont pedig, hogy milyen törésvonalak vannak a szélsőjobbon belül. Egyfelől ugye holokauszt nem volt (ld. holokamu). Tudjuk ez egy olyan projekt, mely arra való, hogy az emberiséget sarcolják a zsidók. Megkaparintsák a gyerekeink jussát, sőt a gyerekeink gyerekeinek a jussát, arról nem is beszélve, hogy a gyerekeink gyerekeinek a gyerekeinek a jussát is nagyon szeretnék habzsolni, mert ők már csak ilyenek.

Másfelől marhavagonnal küldenék a holokamu bizniszből boldogan élő zsidó honfitársainkat mindenféle táborokba a széljobber szurkolók. Hogy retorikailag is ráerősítsenek, az „indul a vonat, Auschwitzba indul a vonat” rigmust skandálták a molinó mellé, mintegy tejszínhabként.

Akkor most ez hogyan van? Volt holokauszt, meg Auschwitz, vagy nem volt? A két ellentétes vélemény egyidejű képviselete legalább annyira fura, mintha valaki egyszerre hinne a Szent Korona tanban, és abban, hogy a Pilisben található a Föld szívcsakrája.

„A szélsőjobba már mindenkit fölvesznek?” – dohog magában az égi Magyar Fórum szerkesztőségében Csurka István…

Öt fejezetes sorozatunk befejező részéhez érkeztünk, melyben azt mutatjuk be, hogy lehetne kis változtatásokkal, kevés pénzből a meglevő trolihálózatot jobbá tenni. Eddigi négy részben a metróhálózat álomszerű tervét, a kevésbé álomszerű leendő négyes metrót, a villamoshálózat lehetőségeit, és az expressz busz-rendszer Budapesti alkalmazásának ötletét mutattuk be.

„Vége azoknak a bizonytalan időknek, amikor az állampolgárok nem konkrétan cégekre szavaztak, hanem egy közönséges párt közbeiktatásával gyakorolták demokratikus jogaikat. Párttá alakulásunkkal tiszta vizet öntünk a pohárba.” - nyilatkozta a Közgép sajtótájékoztatóján a neve elhallgatását kérő Simicska Lajos.

A cégpárt vezetője kijelentette, hogy még korainak tartaná a Közgép-Strabag-CBA választási együttműködésről szóló tárgyalások elindítását, de hosszú távon el tud képzelni egy ilyen összefogást. „A CBA mint klasszikus világnézeti-vállalkozás a horgony szerepét töltené be egy esetleges nagykoalícióban."

A cégtulajdonos, aki most már formálisan is pártelnök lett, arra a kérdésre, hogy kormányra kerülése esetén mik lennének a Közgép első intézkedései, elmondta, hogy a meglehetősen instabil forint helyett az Erzsébet-utalványt tenné hivatalos fizetőeszközzé, illetve megtisztítaná az országot a Puch László-féle oligarcháktól.

 
(a kép forrása)

A Fent és Lent irodalmi rovata jelentkezik

A kép baloldalán látható Léderer Gusztáv, középen Kodelka Ferenc, a feldarabolt hentesmester, jobb szélen pedig Léderer Gusztávné Shwartz Mici. Az ő életüket biztosan megváltoztatta volna a bölcsességek vademecuma.

Tolmácsfülke

Olybá érzem, a magyar gazdaság fakutyája az általános válság tükörjegén és az eurókrízis rianásain ki-ki farol, miközben jegesmedvék és pingvinek is szót kérnek maguknak a tortából – ezekkel a szavakkal fonta karba kezét a cigánydoktor a konferencián, majd arra lett figyelmes, hogy a tolmácsfülkében egy fej dörrenve a plexiüvegnek vágódik.

Gigakötés

Az újságíró gyakornok sokat dilemmázott, hogy főnöke utasítása értelmében lenyomja-e az enter billentyűt, amely ujjmozdulat segítsége nyomán összeomolhat a magyar nyelv nyolcezer éves finom építménye. Mivel látta, hogy Szmityán Georgina már a teakonyhában melegít és promiszkuus főnöke habozás nélkül a helyére állítaná, úgy döntött, rávetemedik a visszavonhatatlan lépésre, így vált véglegessé a cikk címe: Gigakötés miatt emelkedik a Danubius 

Foggal körömmel

A sportcipőben talán nem izzad a lábad? De ha használnál lábsprayt, akkor ebben sem fog!!! Csak ráférne a férfiakra egy kis igényesség a tisztálkodás terén. Az átlag magyarnak már buzi az, aki törődik magával, nem retkes és ápolt a lába! Pedig tudnotok kell, hogy a nőknek az ápolt férfi tetszik akkor is, ha ti ez ellen foggal-körömmel tiltakoztok! A kék mamusz nekem sem tetszik, de a felette lévő képeken nagyon jók vannak. Talán próbáljátok ki! – mutatott föl új szempontokat a cigánydoktor a Sportbüfé közönségének, amikor kérdőre vonták mediterrán viselete okán.

Bozótpilóta

Az államcsődöt követő évben a az EU 26-ok német és francia előterjesztésre az augsburgi akkordban debellálták és felosztották Magyarországot, pedig transzdanubia és ciszdanubia tartományok lakói egy nyelvet beszéltek. Az EU adminisztráció csupán egy magyar származású tagot számlált: Tóta W. Árpád látta el a szóvivői teendőket. A hamarosan összeomlott vasúti közlekedés helyett a sietős személyeket és fontos árukat bozótpilóták szállították az ország egyik sarkából a másikba. Egy szép napon a debreceni stadionból induló repülők tolongó utasai közé vegyült Lédererné Schwartz Mici, egy böllérkéssel pont a cigánydoktor által megrendelt Ipadet szállító gépet térítette el – riadt föl hánykolódva rémálmából a cigánydoktor.

Aus ökologischer Landwirtschaft 

Mazsolát és biológiai gazdálkodásból származó kesudiót majszolt a cigánydoktor élete arája és azt találgatta, hogy miután lejött a csipszről, kell-e újabb életmódváltásba vágni a baltáját, ha majd bevezetik a tévéadót.

Rajcsúr

Hol lakik az Úristen, fogalmazta hevenyészett gondolatait filozófiává a doktor, majd belenézett csiszolt bronztükrébe, megemelte vendéghaját és köpött egyet. Nem bírta már idegekkel, hogy mi ez a rajcsúr (tompa sürgölődés).

Toll a füledbe

Aztán isten vele fakereszt, toll a füledbe, mesélte rágalmazási perének itélethirdetését a hálózati személy, akiről a bíróság immár jogerősen megállapította, hogy nem is közszereplő.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások I.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások II. 

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások III.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások IV.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások V.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások VI.

Szép Magyar Bölcsességek és Szólások VII.

kép forrása

Lehet kommentelni!

A múlt héten arról értekeztünk, hogy hogyan vesztette el a városi közösség saját tereit, és milyen lehetőségeink vannak azok visszaszerzésére. Ebben a posztban szemeinket Isztambulra vetjük, és bemutatjuk: az ottani gigaberuházások, amelyek a szlogenek szerint kényelmesebbé tennék a várost lakói számára, hogyan zárják ki éppen őket korábbi lakóhelyeikről.

Magyarországon 2011 decemberétől 150.000 forintba vagy elzárásba kerül az életvitelszerű tartózkodás közterületen. Az utcán alvást köztudottan azért választják az emberek, mert az kényelmes, meleg és biztonságos, és amúgy is lenne bőven lehetőségük máshova menni. Ahogy nyilván a 150 ezret is zsebből kipengetik azok a rohadt lázadók, akik viccből szegnek törvényt. Gratulálhatunk a kormányunknak, mely az ilyen esetekkel hétről hétre bebizonyítja, hogy nem csak teljesen alkalmatlan a nehéz ügyek kezelésére, de az embertelenségnek a legalja csőcselékre sem jellemző módján gondolkozik a társadalmi problémákról és az emberről.

A 2010-ben civil közadakozásból felállított kiskörúti kerékpárszámláló a tavaly májusi 1600-as rekord után egy évvel már napi 3000 kerékpáros közlekedőt mért egy irányban.  A békés budapesti bringás forradalom átcsapott a gátak felett.

Egész Európában emelkedik a kerékpárosok száma, de az évi 70-80 százalékos budapesti növekedési ütem olyan, mintha valaki 3 másodperc alatt futná le a százat. Lehetetlen, mégis igaz. Nem könnyű összehalászni a külföldi adatokat, de London, Berlin vagy Párizs sem tudja tartósan meghaladni az évi 10%-os átlagot, miközben mi évek óta 50% felett vagyunk. Persze Berlinben ötször több kerékpáros van, mint Budapesten, de az ő növekedési időszakukban sem volt soha 20%-nál nagyobb éves változás.

Budapest bringa boom-jában azonban nem csak a gyorsaság egyedülálló. Döbbenetes, hogy mindez teljesen alulról jött, szinte a körülmények ellenére. A felsorolt nagyvárosok eredményei mögött komoly és évtizedes hivatali erőfeszítés áll. Brüsszelben például a vágyott kerékpárosok hiányában az egész várost átalakították, de azok az új utakat csak mostanában kezdik használatba venni. Nálunk évekig szinte semmi sem történt. Néha volt egy egy kerékpáros beruházás, ami többnyire járdák elvételét jelentette a gyalogosoktól, illetve az úttesten való kerékpározás lehetőségének elvételét a biciklistáktól. Az eredmény egy egészen fura rendszer lett, ahol járdákra szocializált biciklisták veszélyeztetnek gyalogosokat, majd a járdáról váratlanul és láthatatlanul a kereszteződésekbe érve saját magukat.

Az Occupy-mozgalmat már számtalanul elemezték és tanulmányozták (az irodalom átfogó magyar nyelvű áttekintése a Fordulatban Gagyi Ágnes tollából); voltak, akik őszintén egy új korszak hajnalának, világforradalmi hullám kezdetének tartották, mások szkeptikusan a hippik kudarcára emlékeztető programnélküliségre hívták föl a figyelmet, vagy arra, hogy igazán csak az amerikai balos középosztály értékeit képes megfogalmazni. Számtalan értékelés temette már el őket, és számosan hívták föl a figyelmet a célok hosszú távú pervazív módon elérhető jellegére. Hogy valóban az 1918-as eseményekhez hasonló antikapitalista(?) forradalmi(?) változások előfutára lesz-e, az a legkevésbé sem a mozgalom(?) belső életén és terminológiáján, hanem a világpolitikai pillanaton, leginkább a nyomor istennőjének ujján szokott múlni, ha már múlik valamin.

Május 12-e globális akciónap, Budapest pedig (egyelőre) ezen a glóbuszon található: lássuk, mihez kezd a budapesti Occupy-sejt a lehetőséggel. Ennek apropóján beszélgettünk a budapesti globális akciónap egyik magyar szervezőjével.